Egészségügyi szolgáltatási járulék - többet kell fizetni jövőre Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2022. január 1-től 8 400 forint lesz, amely 5 százalékos emelkedés az idei összeghez képest. Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles: az a belföldi személy, aki nem biztosított továbbá egészségügyi szolgáltatásra semmilyen jogcímen nem jogosult, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, a központi költségvetés a saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásban részesülő – foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet végzőnek nem minősülő személyek, a gyermekgondozási díjban részesülő, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló törvény 22. § (1) bekezdés a)-f), h)-p) és r)-t) pontjában meghatározott személyek után. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól áll fenn. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének bejelentésétől számított 8 napon belül a NAV tájékoztatást küld a fizetésre kötelezett természetes személy részére és a fizetési kötelezettséget az illető adószámláján az egészségbiztosítási jogviszony nyilvántartás jelzése alapján automatikusan előírja.
A társadalombiztosítási szabályok lehetővé teszik, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemélytől más személy vagy szervezet átvállalhassa. Az átvállaláshoz szükséges a magánszemély hozzájárulása, illetve az állami adóhatóság jóváhagyása. Gyakori kérdésként merül fel, hogy adó- és járulékmentes-e az átvállalt járulék? A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj. ) 39. § (2) bekezdése szerint az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen nem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500 forint, napi összege 250 forint a 2019. évben. A Tbj. 39. § (4) bekezdése alapján a járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A Tbj. § (5) bekezdése szerint a járulékfizetés átvállalását, az átvállalás megszűnését, a járulékfizetés átvállalásától, illetve az átvállalás megszűnésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatóságnál a 19T1011 számú adatbejelentő és változásbejelentő lapon.
Január 1-je után is biztosított. December 31-ig hatályos szabályok alapján a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót foglalkoztató társas vállalkozás mentesült az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól ha az érintett személy. Adózási könnyítések a veszélyeztetett ágazatokban 20200325. Ez azért fontos mert a 2018. Mellet heti 5 órában -alkalmazotti jogviszonyban – ügyvezető saját kft-ben. 20190101-től a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után csak 15 szja-t kell fizetni. Azaz ha bejelented a papát vagy a mamát mint nyugdíjas munkaviszonyos munkavállalót olcsóbban tudod kivenni a pénzt az egyéni vállalkozásodból hiszen ott még a 175 szochot is meg kell fizetni a nyereség után feltéve hogy nem éred el. Erre kell odafigyelned ha másodállásban vagy egyéni vállalkozó. Egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. 5272019 82653 AM.
Az, hogy ki minősül biztosítottnak, a Tbj. 5. §-ában található. Ez alapján – a teljesség igénye nélkül – biztosítottnak tekinthető az, aki: munkaviszonyban áll, tanulószerződéses tanuló, álláskeresési támogatásban részesül, megbízási szerződéssel végez munkát és közben az előírt jövedelmi feltételek megvalósulnak, főállású kisadózóként bejelentett vagy saját jogú nyugdíjas. Második lépésként azt kell megvizsgálni, hogy az adott személy belföldinek minősül-e a fent említett törvény alapján. A Tbj. 4. §-a alapján belföldinek minősül: Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a hontalan.