Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az igazságügyi tárca elkészítette a januártól életbe lépő elektronikus végrehajtási rendszer működtetésével, használatával kapcsolatos rendelkezésekről szóló jogszabálytervezetet, amely részletes foglalkozik a licitálás folyamatával. Az elektronikus árverési rendszer létrehozásának az volt az alapvető célja az, hogy az adóhatóságnál bevált módszer tapasztalataira építve az árverés elektronikus úton történjen. A tervezet ezért a felhasználókat három csoportba sorolja attól függően, hogy milyen szolgáltatások igénybe vételére jogosultak és a műveleteik elvégzését a rendszer miként dokumentálja. Az első felhasználói kört a végrehajtók jelentik. A második kört az árverezők elektronikus nyilvántartásában szereplő felhasználók jelentik. A részükre nyújtott szolgáltatások köre akként alakul, hogy van-e már az adott árverésen történő licitáláshoz aktivált felhasználói nevük és jelszavuk (ténylegesen jogosultak-e már vételi ajánlatot tenni) vagy sem.
Ha az árverési vevő az árverési vételárat nem fizette meg, a végrehajtó második ingóárverést tűzhet, de harmadikat egyáltalán nem. Ekkor a második árverést követően végrehajtást kérő átveheti az ingóságot a becsérték 1%-ának megfelelő összegen, ha nem veszi át, a végrehajtó visszaadja az ingóságot az adósnak. A második árverést az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 30 napon belül az első árverésre vonatkozó szabályok alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Nem kell megtartani a második árverést abban az esetben, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget. 4. Régóta sürgetett és a szakma, valamint az árverezők által tapasztalt problémára adott megoldást az a módosítás, amely szerint ha az árverés szakaszainak befejezését megelőző hatvan percen belül nem volt elérhető az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása a felhasználók számára, az érintett szakasz időtartama hatvan perccel automatikusan meghosszabbodik, ezzel biztosítva, hogy ha az üzemzavar okán nem tudott a licitálni kívánó felhasználó érvényes vételi ajánlatot tenni, azt az árverés automatikus meghosszabbítása során megtehesse.
Hogyan termesszek battat wood Biznis ideje Mindig tv ingyenes csatornák Jósavárosi görög katolikus templom Rubophen vagy algopyrin skoda-superb-bontott-alkatrészek Elektronikus Árverés Végrehajtás
A harmadik szakaszban legalább a kikiáltási ár 25%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. d) Ha az árverés harmadik szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 60. A negyedik szakaszban legalább a kikiáltási ár 1%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Grafikon: Élet és Világ Blog 2. Az ingóárverés befejezésének időpontjában az elektronikus árverési rendszer a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját, azt, hogy az árverési hirdetmény a közzétételi időtartam hány százalékában volt elérhető a felhasználók számára, és azt a kezdő és befejező időpontot, amelyek között a hirdetmény nem volt elérhető a felhasználók számára. 3. Amennyiben az ingóárverés vevő hiányában sikertelenül zárul, újabb árverés kitűzésére nem kerül sor, hanem a végrehajtást kérő átveheti az ingóságot a becsérték 1%-ának megfelelő összegen, ha pedig nem veszi át, a végrehajtó visszaadja az ingóságot az adósnak.
A minimálár szakaszonkénti lépcsőzetes csökkentésének bevezetése a hagyományos ingóárverés folyamatához igazítja az elektronikus ingóárverést. A négy szakasz és a minimálár lépcsőzetes csökkentése így akár azt is eredményezheti, hogy az árverés csupán 15 vagy 30 napig tart majd, mivel a négy 15 napos szakasz lezárultakor a rendszer vizsgálja, hogy az adott szakaszban meghatározott minimáláron vagy afölött érkezett-e érvényes ajánlat, licit, és ha érkezett, az árverés befejeződik, illetve nem nyílik meg a következő 15 napos szakasz. Azonban a negyedik, vagyis az utolsó szakaszban, összhangban a hatályos szabály azon rendelkezésével, miszerint ha az ingóságot nem sikerült értékesíteni, a minimálár korlátlanul leszállítható, 35% helyett akár a kikiáltási ár 1%-áig kerül csökkentésre a végső minimálár. Ezek a szabályok tehát azt jelentik, hogy az eljárási idő rövidülésével, a 31. napon a korábbi 35%-os minimálárat meghaladva, akár 25%-on, vagy a 45. nap után 1%-on árverési vevőre leljen az ingóság.
– APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559455644) A bírósági végrehajtó igazságszolgáltatói tevékenységet végez, állami feladatot lát el. A végrehajtási eljárásról szóló 1994. évi LIII. törvénnyel kikerült az állami alkalmazottak köréből, és a közjegyzői státuszhoz hasonlóan (1991. évi XLI. törvény) önálló jogkörű jogalkalmazóként tevékenykedik. Állami jogszolgáltató, a Vht. 225. § (2) bekezdése értelmében az önálló bírósági végrehajtó által lefolytatott eljárás, mint polgári nemperes eljárás, a bíróság eljárásával azonos, hatáskörében tett intézkedése a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 162 § értelmében mindenkire kötelező. A végrehajtási eljárás tehát a bírósági nemperes eljárás egyik fajtája, amely elsősorban vagyoni jellegű, a jogot kényszer útján érvényesítő eljárás, amelynek lefolytatására az önálló bírósági végrehajtó rendelkezik hatáskörrel, és amelynek alapvető célja, hogy amennyiben az önkéntes jogkövetés elmarad, úgy bírósági végrehajtás útján, állami kényszer alkalmazásával a jogosult joga érvényesítésre kerüljön a kötelezettel szemben.
A fent hivatkozott rendeletek közül a 805/2004/EK rendelet a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról, az 1896/2006/EK rendelet az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról, a 861/2007/EK rendelet a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről, a 4/2009/EK tanácsi rendelet a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről rendelkezik. Ha a bíróság a végrehajtást végzéssel rendelte el, vagy a végrehajtható okiratot a végrehajtás iránti kérelemtől eltérően állította ki, a felek e végzés ellen fellebbezhetnek. E fellebbezésnek a végrehajtás foganatosítására nincs halasztó hatálya, azonban - ha a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény másképpen nem rendelkezik - a lefoglalt dolgok értékesítése iránt nem lehet intézkedni, és a végrehajtás során befolyt összeget nem lehet a jogosult részére kifizetni.