Az óda fennkölt, magasztos tárgyú, gyakran bonyolult ritmikájú és felépítésű dallamos lírai műfaj. Emelkedett hangvétel, feszült érzelmi állapot jellemzi. Jellemzői Szerkesztés Tárgya sokféle lehet: istenség, természet, haza, művészet, igazság, barátság, szerelem, életöröm, hírnév. Költői nyelve többnyire kedélyes, patetikus. Az elnevezés a görög ódé (ᾠδή - ének) – szóból származik; a pengetős hangszerrel kísért énekeket nevezték így. Már az ókorban több műfaji változata alakult ki. József attila óda angolul. Ma már inkább gyűjtőnévként használatos – ez az ókori típusok jellegzetes költői formáit is felöleli, s bizonyos rokon műfajokkal ( himnusszal, rapszódiával, zsoltárral) együtt tágabb műfaji csoportot alkot. Az egyes nemzeti irodalmakra a műfajnak mind a görög, mind a latin változata, mind pedig a héber zsoltárköltészet hatással volt. A 19. századtól az ódai elemek más műfajok elemeivel bővülhettek, a műfaj formailag is kötetlenebbé vált. A modern ódákban az ünnepélyesség is, a gondolatiság is háttérbe szorulhat.
Az örök anyag boldogan halad benned a belek alagútjain és gazdag életet nyer a salak a buzgó vesék forró kútjain! Hullámzó dombok emelkednek, csillagképek rezegnek benned, tavak mozdulnak, munkálnak gyárak, sürög millió élő állat, bogár, hinár, a kegyetlenség és a jóság; nap süt, homályló északi fény borong - tartalmaidban ott bolyong az öntudatlan örökkévalóság. 5 Mint alvadt vérdarabok, úgy hullnak eléd ezek a szavak. A lét dadog, csak a törvény a tiszta beszéd. De szorgos szerveim, kik újjászülnek napról napra, már fölkészülnek, hogy elnémuljanak. De addig mind kiált - Kit két ezer millió embernek sokaságából kiszemelnek, te egyetlen, te lágy bölcső, erős sír, eleven ágy, fogadj magadba!... József attila óda verselemzés. (Milyen magas e hajnali ég! Seregek csillognak érceiben. Bántja szemem a nagy fényesség. El vagyok veszve, azt hiszem. Hallom, amint fölöttem csattog, ver a szivem. ) 6 (Mellékdal) (Visz a vonat, megyek utánad, talán ma még meg is talállak, talán kihűl e lángoló arc, talán csendesen meg is szólalsz: Csobog a langyos víz, fürödj meg!
by Webszerelem {ADSENSE-LUDAK-728x90} 1 Itt ülök csillámló sziklafalon. Az ifju nyár könnyű szellője, mint egy kedves vacsora melege, száll. Szoktatom szívemet a csendhez. Nem oly nehéz - idesereglik, ami tovatűnt, a fej lehajlik és lecsüng a kéz. Nézem a hegyek sörényét - homlokod fényét villantja minden levél. Az úton senki, senki, látom, hogy meglebbenti szoknyád a szél. És a törékeny lombok alatt látom előrebiccenni hajad, megrezzenni lágy emlőidet és - amint elfut a Szinva-patak - ím újra látom, hogy fakad a kerek fehér köveken, fogaidon a tündér nevetés. 2 Óh mennyire szeretlek téged, ki szóra bírtad egyaránt a szív legmélyebb üregeiben cseleit szövő, fondor magányt s a mindenséget. Ki mint vízesés önnön robajától, elválsz tőlem és halkan futsz tova, míg én, életem csúcsai közt, a távol közelében, zengem, sikoltom, verődve földön és égbolton, hogy szeretlek, te édes mostoha! Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis. 3 Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket a hallgatag vermek, szeretlek, mint a fényt a termek, mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Bár a cím egy műfajmegnevezés, valójában a vers műfaja nemcsak óda lehet, hanem dal is. Felidézi az ódai hagyományokat, a szerelmi líra tradícióit (melyeket követ is és meg is bont), de a gondolati líra és a tájlíra elemei is megjelennek. Tárgya egy különös szerelmi vallomás, amely egy pillanatnyi fellángolásnak állít emléket. Hangneme az ódákéhoz hasonlóan magasztos. Stílusa az ódai hang után köznyelvi, helyenként naturalisztikus. Hangvétele elragadtatott, helyenként meghitt, vallomásos jellegű. Hangulata csendes, nyugodt. József Attila: Óda | Barátság portál. Kifejezőeszközei, képei: anafora, ellentét, metafora, metonímia, hasonlat, alliteráció, felkiáltások-kérdések, oxymoron. Néhány költői eszköz konkrétan: hasonlat – a 3. részben van sok hasonlat (pl. " ki mint vízesés önnön robajából ", " vérköreid, miként rózsabokrok, reszketnek szüntelen ": nagyobb igazság rejtezik mögötte – a rózsabokrok szó egyébként Mózesre utal! ) szinesztézia – 3. rész: " A pillanatok zörögve elvonulnak " Számos hangfestő, hangutánzó szót is találhatunk benne.
A szöveg számokkal elkülönített részekre tagolódik ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy lazább közöttük a kapcsolat. Az egész vers gondolati egységén túl is sok minden bizonyítja a részek szerves összetartozását. Egyet emeljünk ki: az egyes részek közti átkötéseket. A záró motívumnak mindig megvan a megfelelője a következő rész elején. 1–2. rész: te és a természet – te, én és a mindenség; illetve: patak-kép – vízesés-hasonlat; kint, látvány – bent, tudat. 2–3. rész: szeretlek – szeretlek felkiáltás kibontása. 3–4. József attila óda vers. rész: a test, a biologikum jelzése – részletező kibontása. 4–5. rész: "öntudatlan örökkévalóság" – törvény és lét, állandóság és elmúlás. 5–6. rész: elveszettség – otthonra találás. 1–5. rész és a 6. rész: lehetséges és valóságos. A motívumok, képek és képzetek hullámzása természetesen nemcsak ezen a módon van jelen. Két ember bensőséges kapcsolatának eszméje és az antropomorfizált természet is következetes állandósággal vonatkozik egymásra. Párhuzamosságok és ellentétek figyelhetők meg e téren is.