Nincs mérge, izomerővel fojtja meg áldozatait, emberre viszont teljesen veszélytelen. Afrikai óriás ezerlábú Az ezerlábúaknak jelenleg 11 ezer faja ismert, de becslések szerint 6-7-szer ennyi létezik még. A melegebb területeket kedvelik. Európában kisebb méretű példányok élnek. A nevük ellenére nincs ezer lábuk, a rekord a 348 pár láb. Ökológiai jelentőségük hatalmas, lebontják az avart és a növényi korhadékot. Magyarországon is találkozhatunk ezerlábúval: a 4-5 centis vaspondró a lakást is meg tudja szállni, kárt nem okoz, csak kellemetlen a szaga. Ennek az az oka, hogy az ezerlábúak - emberre veszélytelen - mérget termelnek, így védekeznek a ragadozók ellen. Magyarországon kapható Afrikai Óriás Ezerlábú? És hogyan kell tartani..... Patkány A patkány a közhiedelemmel ellentétben nem nagyon tud fertőzni, de van egy kórokozó, amit képes közvetíteni. Ez egy parazita és baktérium közötti átmenet, ami a félelemérzetünket kapcsolja ki. Demeter Attila elmondása alapján az autóbalesetek 50 százalékáért ez az élősködő felelős. Fontos tudni továbbá, hogy a patkány harapása lázat okozhat, és veszélyes is lehet.
Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés Ikerszelvényesek Ízeltlábúak Vaspondró Százlábúak Források Szerkesztés
Leírás Az állatokat a vonatkozó törvények figyelembevételével CSAK budapesti, személyes átvétellel. Személyes átvétel az üzletünkben lehetséges. Élőhely: Kelet-Afrika síkvidéki részein, Mozambiktól Kenyáig terjedő faj. Leginkább erdőkben él, de megtalálható a parti élőhely olyan területein is, amelyek legalább néhány fát tartalmaznak. Dél-Arábiában, különösen Dhofarban őshonos. Megjelenés: 20-36 cm, várható élettartama körülbelül 7–10 év. Átlagosan 256 db lába van. Óriás afrikai ezerlábú | Hungarian Natural History Museum. Fekete és sötétbarna sárgás és vöröses lábakkal, szelvényekkel. Életmód: két fő védekezési módja van, ha fenyegetve érzi magát: feszes spirálba gömbölyödik vagy irritáló folyadékot választ ki a testének pórusaiból. Ez a folyadék ártalmas lehet, ha szemébe vagy szájába kerül. Táplálék: elhalt növényi részek, törmelékek, gyümölcsök. Tartása: szavanna-terrárium, 60 x 50 x 40 cm. Tartása könnyű. Éjszaka aktív állat. Az erős fényt nem kedveli, rejtett életmódot folytat, gyakran beássa magát a talajba, vagy fatörzsekben húzza meg magát.
Az ezerlábúak (Chilognatha) az ízeltlábúak törzse ikerszelvényesek (Diplopoda) osztályának egyik alosztálya. Az ezerlábúak lábainak száma éppúgy nem ezer, mint ahogy a százlábúaké sem száz. Amerikai kutatók találtak olyan ezerlábút, amelynek 375 pár, azaz 750 lába van. Arthropleura - Óriás ezerlábú a múltból Óriások földjén. Ezzel a felfedezéssel ez az élőlény lett az állatvilág lábrekordere, korábban ugyanis egy 742 lábbal rendelkező állatot hittek a legtöbb lábbal rendelkező állatnak. [1] A küllemre gyakran féregre emlékeztető állatoknak szokatlanul sok, apró lábuk van, innen kapták a nevüket. A most talált fajt már 1928-ban is megemlíti egy kutatás, aztán évtizedekig nem sikerült nyomára bukkanni. 2006-ban újra találtak egy példányt Kaliforniában, majd intenzíven kutatták, eközben 17 egyedet fedeztek fel. Testfelépítés Szerkesztés Az ezerlábúak hosszúkás állatok (eddig észlelt maximális hosszuk 30 cm), melyek teste szelvényekből áll, és minden szelvényhez 2-2 pár láb tartozik, kivéve az első és végső szelvényt, amelyekhez egy-egy pár láb tartozik.
Világítást nem igényel. Biztosítsunk számára valamilyen kalcium-forrást. Érzékeny a melegre, 28 foknál magasabb hőmérsékleten elpusztulhat. Hőmérséklet: 20-24°C. Szaporodás: peterakó, nem ivadékgondozó. A peték néhány hét alatt kelnek ki. Forrás:
Ugyanakkor a terráriumban nem sokáig él együtt több generáció, mivel a botsáskák várható élettartama általában mindössze 3-4 hónap.
Két pár tapogatójuk van, a második pár hegyén helyezkedik el a szemük. Házuk és testük általában barna, balra csavarodott, kúpos. Szaporodásuk Szerkesztés A csigák általában hímnősek, ez alól az Achatina fajok sem kivételek. Bármelyik két csiga képes szaporodni egymással, ilyenkor kölcsönösen megtermékenyítik egymást. Ezután képesek akár egy évig is tárolni a hím- és nőivarsejteket, hogy egy kedvezőbb időpontban rakjanak petét. A peték száma fajonként változó, az Achatina fajok képesek egyszerre akár 150-200 petét is rakni, melyeknek mérete körülbelül 0, 5 cm. Életmódjuk Szerkesztés Trópusi erdők aljnövényzetében élnek, növényevő fajok. Levelekkel, gyümölcsökkel, zöldségekkel táplálkoznak, de sok faj szereti a korhadó fatörzsek kérgét, valamint a gombákat, esetenként dögevők is lehetnek, de ez utóbbi viszonylag ritka. Rendszerint éjjel aktívak, de nappal is látni őket. Amennyiben tartósan 20°C alatt van a hőmérséklet, bezárkóznak a csigaházba, lezárják a ház száját egy mészlappal és "áttelelnek".