Idén is elérkezett a Mikulás napja, amikor is a gyermekek csizmáiba édesség kerül, és a felnőttek is egyre közelebb érzik magukhoz a karácsony szellemét. Most annak jártunk utána, hogy honnan ered a Télapó története. A legenda vajon igaz lehet? A Mikulás legendája Szent Miklós életére vezethető vissza, aki Myra püspöke volt a Kr. u. IV. században. Egy alkalommal meghallotta a templomban, hogy egy apa hozomány hiányában nem tudja férjhez adni három leányát. Elhatározta, hogy az apjától örökölt pénzének egy részét nekik adja, és abban az évben, decemberben kettő arannyal teli erszényt tett az apa ablakába. Ezt a következő évben ugyanakkor megismételte, hogy minden lány ki tudjon házasodni. A harmadik évben ki szerette volna deríteni az apa, hogy ki a jótevő, hogy megköszönje a nagylelkű adományokat. Miklós azonban azt válaszolta, hogy egyedül Istennek tartoznak hálával, neki nem. Miklós püspök nevéhez egyébként sok másik csoda köthető, például a három halálra ítélt férfi megmentése, vagy a tengeri vihar lecsendesítése.
Télapó vagy Mikulás? Sokak szerint nálunk nem is Télapó van, hanem Mikulás. Van-e különbség az elnevezések között? Honnan erednek egyáltalán? Szent Miklós története Magyarországon a Mikulás elnevezés egyértelműen Szent Miklóshoz püspökhöz kötődik. A legenda szerint a püspök városában volt egy szegény család, ahol három hajadon lány élt, akik hozomány nélkül nem tudtak férjhez menni. Szent Miklós elhatározta, hogy segít rajtuk, és az éj leple alatt titokban egy pénzes erszényt hagyott a szegény ember házának ablakában. (Az, hogy ezt meddig csinálta a püspök, nem tudni biztosan. Az egyes források különböző időintervallumot jelölnek ki. Van, amelyik szerint 3 napig, van olyan is, amely szerint 3 évig járt Szent Miklós a szegény ember házához aranyat csempészi az ablakba). A püspök legendája a (más országokban népszerű) kéményen érkező télapó képét is megmagyarázza, ugyanis a történet egyik változata szerint, akadt olyan este, amikor nem volt nyitva az ablak, ezért Szent Miklós a kéményen át dobta be az aranyat, amely beleesett az egyik lány harisnyájába, mert az a kandallónál száradt éppen.
December 4-én délelőtt érkezik az óvodánkba és a bölcsődénkbe a MIKULÁS A Mikulás ünnep eredete: Mikulás, vagyis Szent Miklós püspök volt, a keleti egyház máig is legtiszteltebb szentje. A legenda szerint a szomszédságában lakó férfinak volt 3 lánya, akiket férjhez akart adni, de nagy szegénységben éltek, így nem volt hozomány a leányok számára. Szent Miklós az éj leple alatt a lányok ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megmentse becsületüket, és tisztességesen férjhez tudjanak menni. Mikor a harmadik lány ablakától osont el az éjszaka közepén, meghallották a mocorgást, kinéztek, de már csak egy piros ruhás alakot láttak sietősen távozni a hóesésben. Innen ered a szokás, hogy csizmát, zoknit teszünk az ablakba vagy a kandalló fölé ajándék reményében. A magyar parasztság körében a Mikulás járás alakult ki, amikor is álarcos Mikulások és Krampuszok ijesztgették este az utcán az embereket. Egyébként ez a szokás, valószínű, hogy Ausztriából került Magyarországra. Mára már mindenki tisztában van vele, hogy december 6-án a Mikulás Lappföldről érkezik rénszarvas szánon.
Ruházata is megváltozott: rövid, prémmel szegélyezett kabátot és félhosszú csizmát hord. Már nem igazán hasonlít hajdani névadójára, a szentéletű Miklós püspökre. Az ajándékozás hagyománya, és Szent Miklós emléke, azonban máig megmaradt. A Mikulás nevei: Amerikában és Kanadában: Santa Claus Angliában: Father Christmas Brazíliában és Peruban: Papa Noel Dániában: Sinter Klaas Finnországban: Joulu Pukki Franciaországban: Pere Noel Hollandiában: Kerstman Japánban: Jizo Kínában: Shengdan Laoren Magyarországon: Mikulás, Télapó Marokkóban: Black Peter Németországban: Christindl Norvégiában: Julenissen Olaszországban: Befana vagy Babbo Natale Oroszországban: Gyed Moroz Spanyolország: Papa Noel Svédországban: Jultomten Képforrás: Canva Pro adatbázis.
Spanyolországban, Finn országban, Luxemburgban a dec. 6-a iskolaszünet. Szent Miklós az iskolások és diákok védőszentje, de a magukénak ismerik el – a teljesség igénye nélkül-, a hajósok, kereskedők, ügyvédek, gyógyszerészek, gabonakereskedők, zarándokok, sőt, pénz-kölcsönzők is a maguk szentjeként tisztelték a középkorban. Ebből az időből származik a szokás, hogy a Mikulás kikérdezze a gyerekeket: jók voltak-e, és ha igen, megajándékozza őket. A szokás, hogy este kiteszik a gyerekek a cipőiket, és éjszaka ajándékokat tesznek bele, egy legendára vezethető vissza, amikor három erényes szűz cipőjében megjelentek az ajándékok. A reformációval, mely elutasította a szentek tiszteletét, az ajándékozás szokását egyes helyeken karácsonyra tették, ahol a Jézuska, vagy az angyalok ajándékozzák meg a gyerekeket. Így aztán főleg az angolszász országokban elterjedt a kissé merkantil Szent Klausz tisztelete. A Mikulás-ünnepnek pedig nagy jelentősége van főként a kisgyerekek között, akik még hisznek benne, hogy csak akkor kapnak ajándékot, ha jók lesznek, vagy jók voltak egész évben.
A töményen cukros és szénsavas italok fogyasztása ugyanis puffadást, hasmenést, hasi diszkomfort érzést okozhat, ami jelentősen csökkenti a kerékpártúra vagy bármilyen sporttevékenység élvezetét. De nyugodtan pakolhatunk termoszba olyan hidegen fogyasztható italokat, amelyek akár levesnek is tekinthetőek. A nyár kedvelt hideg levesei közül ilyen a gazpacho vagy a hideg uborkaleves, de alapvetően egy ügyesen ízesített gyümölcsleves is jó bevezetés lehet. Horgászat Mivel a horgászat nem egy rapid sport, elég időt töltünk majd a parton ahhoz, hogy közben alaposan megéhezzünk. Ide jó szolgálatot tesz emiatt a hűtőtáska, amiben jól megfér egymás mellett a hűtött ital és az elemózsia is. Ugyanakkor mivel a nagyobb testű halakkal folytatott ádáz tusán kívül többnyire csak ülünk és figyelünk, mégsem igényel kifejezetten energiadúsabb menüt ez a hobby, mint más szabadidős elfoglaltság. Magyarul, ha gyakran hódolunk a horgászszenvedélyünknek, ne rágcsákkal, nassolnivalókkal töltsük meg a pakkot, inkább húsos-zöldséges, lehetőleg teljes kiőrlésű kenyérféléből készülő, ezáltal laktatóbb szendvicsekkel, illetve lédús, de nem könnyen kenődő, törődő gyümölcsökkel, illetve köztes étkezés gyanánt magvakkal, kekszfélékkel (ügyelve a cukortartalomra)!
Ez a nap nem a kapott édességről kell, hogy szóljon, hanem az ajándékozás öröméről, hiszen jobb adni, mint kapni. Értékelje ezt a cikket! Összesen: 9 Átlag: 4. 1