Tudományosan is alátámasztható Állattartó közösségekben az év egyik legnagyobb eseménye volt Szent Mihály napja (szeptember 29. ), amikor az állatokat téli szállásra hajtották a nyári legelőkről. Ekkor volt az elszámolások ideje, amiket közös programok, ünnepségek kísértek. A mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György (április 24. ) vetkőztet – vagyis ez a nap már tényleg a nyár végét jelentette. Simon-Júda napja, október 28. is jeles lakodalmas, szüreti nap, és fontos pásztorünnep volt. Vénasszonyok nyara vers la page. Tokajban ezen a napon kezdődött a szüret, és ez volt a nyáj téli szállásra hajtásának végső határideje. Bármennyire is újkeletű elnevezés a vénasszonyok nyara, jól látszik, hogy a nép évszázadokon keresztül számon tartotta és kihasználta ezt az időszakot, a tél előtt "ajándékba" kapott néhány nyári napot. Talán egy kicsit magamról beszélek, mikor szívem e fényért lelkesül, végső sugára ez a nyár hevének, mielőtt még az alkony rám terül. Ez őszi nap a szőlő érlelője, s piruló alma issza melegét, e fénytől várok én is új erőre, magamba szívom forró delejét.
– Petri vigyorgott. – Áh – legyintett Keresi. – Majd megszokja. Ebben tévedett. Nem szokta meg. Mikor először találkára hívta a lányt, tüntetően szivarozva várta. Sovány, vértelen arcú nő közeledett, kontyba tűzött, kopottas hajjal, szürke kosztümben, retiküllel. – Nem is csúnya. – állapította meg Keresi. A leány rebbenő tekintettel nézett körül. Keresi odalépett hozzá. – Keresi Arnold nyugalmazott köz-és váltóügyvéd. "Házi tűzhely" kisasszonyhoz van szerencsém? A lány önkéntelenül bólintott, de azután hirtelen félrekapta a fejét. Láthatóan bántotta a szivarfüst. Molnár Jolán: Vénasszonyok nyara. Nem is szólt sokáig, csendben álltak, Keresi élvezte a lány nyilvánvaló riadalmát, akár egy gyermekes csínyt. De aztán megszánta. – Ezer bocsánat, kisasszony, modortalanságomért. Nem is tudom… – félbehagyta a mondatot, a zsebéből kis kerek szivarhamutartót vett ki, elnyomta benne a szivart, majd rákattintotta a fedelet és zsebre tette. – Engedje meg – folytatta fesztelenül – hogy átnyújtsam önnek tiszteletem jeléül ezt a rózsacsokrot.
Vénasszonyok nyarának is becézik ez őszi fényt, mely édes, mint a méz, mintha tündérek ujjai sodornák aranyszálait, ettől oly mesés. Kiket zord évek vad vihardúlása oly sokszor vert, legyen miénk a fény, hadd üljön meg, mint szentek glóriája öreg anyók fáradt ezüst fején. Aranypalást borítsa gyenge vállunk, mely görnyedez, mint sok gyümölcstől a fák, legyen az ősz szebb, mint volt ifjúságunk, ez jár nekünk... ugye, kis ősz anyák?! 2015. október 17., szombat, Kiscimbora Ül az őszi napon három kis anyóka, fonogatnak, pereg szaporán a rokka. Öreg ujjbegyük közt nem is kenderszálak, fonallá a napnak sugarai válnak. A HÉT VERSE – Radnóti Miklós: Vénasszonyok nyara - Nemzeti.net. S lemenőben a Nap azért ragyog vissza, finom fonalukat nehogy elszakítsa. Őszi réten lila-fehéren csak viríts, csak viríts, menyasszony-ruhás kikerics. Eljön érted szép vőlegényed, csupadér, csupadér, fehér lesz minden, hófehér. Előző írásunk 2015-10-17: Nemzet-nemzetiség -: Hallod-e, komám? Jöszteg'sza, igyunk meg valamit. Gondoltam valamire, s tudd meg, nem hülyeség, s nem bolondság.