A Vörös Hanrahan meséi önálló invenciójú Yeats-mű, lírai próza, egyetemes szépségű mese, a költő alteregójának örök szomorúságú históriája, tele mágikus kelta szimbólumokkal, kártya-misztikával és Janus-arcú tündér-boszorkányokkal. A mű felidézi Yeats költészetének csodás hangját, saját szavaival "az ős-báj bánatát". A kelta homály a Nobel-díjas Yeats korai, prózai műve (1893). "Egyszerre krónika és önéletrajz" – ahogy a híres irodalomtörténész, Kathleen Raine mondja róla. Mintegy költői néprajz, mondhatnók, a két műfaj között lebeg. A költő, miközben folklór-körútra indul, a saját, kialakulóban lévő költészetéhez keresi az ír forrást. A "kelta homály" később korszakmegjelölő fogalommá lett Írországban. Yeats és néhány társa mítoszban, költészetben és politikában "kitalálta" Írországot. A kötetet költői keretbe foglalják az elsősorban poéta szerző gyönyörű versei, melyekben az ír tájakat, mítoszokat idézi meg. William Butler Yeats: Vörös hanrahan legendája. Varázslatos világba repíti el ez az irodalmi klasszikus olvasóit, és külön kihangsúlyozandó, hogy teljességében most kerül először a hazai közönség kezébe.
Legnagyobb öröme a családja, odaadó férje, tinédzser korú nevelt lánya, és a... Az Ön kosarának tartalma: 0 db termék Összesen: 0 Ft 15 000 Ft összértéktől ingyenes kiszállítás! Húzza ide a terméket! OK! részletes kereső Megjelenés éve: - Ár: Elfelejtette jelszavát? Új jelszó igényléséhez kérjük adja meg a regisztrált e-mail címét. Erre az e-mail címre küldünk Önnek egy e-mailt, amelyen keresztül az igénylést érvényesítheti. A Vörös Sas Legendája — Kung Fu Panda A Rendkívüliség Legendája. Ha Ön még nem regisztrált korábban, akkor kérjük regisztráljon most! Új vásárló
Ragnar egyik fia, Csonttalan Ivar revansot esküdött, és különös kreativitással igyekezett megbosszulni atyja halálát: ellenségeit gyakorló céltáblaként használta, kiéheztette, megvonta tőlük az alapvető szükségleteiket, míg más esetben "csak" a fejüket – vagy más testrészüket – vette. Végül Aellát is foglyul ejtették és szörnyű vérsas kínzással küldték a másvilágra. Más források szerint Ivar egy másik halálos ellenségét, Edmund királyt is ezzel a módszerrel végeztette ki. A vörös sas legendája 10. A kétszárnyú vérsas A vikingek rituális kivégzései közül méltán szerzett hírnevet a vérsas, a halál igen látványos formája. Az áldozat ugyanis még élt, amikor kivégzői nekiláttak a szertartásnak. Először arccal a földre fektették, majd egy késsel, karddal vagy bárddal ügyes metszésű, sas alakú vágást ejtettek a hátán, és a lapockánál felnyitva lehámozták a húst. Ekkor a hátsó bordákat eltörték vagy eltávolították, utána kihajtották vagy kifordították (a leírásokban mindegyik verzió szerepelt), és a keletkezett lyukakon kiemelték az áldozat tüdejét (más források szerint ráhúzták a bordákra), és a két tüdőlebenyt szárnyakat formázva terítették a hátra.
Utána az orosz »Szent György-rend« biceg. Ritka halandó kapja: csak a koronás fők és cárnők kegyencei. Azonban a »Nevszki-rend« se bolondság, mert azzal egy egész láda mindenféle kisebb-nagyobb csillag és kereszt jár; úgyszólván az összes rendjelek gyűjteményét képezi a »Nevszki-rend«, aki azt megkapja, nyakától egész a térdéig telirakhatja magát különféle csillogó csecsebecsékkel. A mi jó Posnerünk és Barcsay Ákosunk csak »kicsibe« dolgoztak. Andrássy Gyula gróf söpörte be az európai nagy rendeket, s még spanyol grand is lett, hanem nehány nagy rendet, aminő az angol »térdszalagrend« vagy az orosz Nevszki, ő is nélkülöz. A történelem csak az egy Nelsonra emlékszik, aki a világ valamennyi nagy rendjét megszerezte, azazhogy erővel a nyakába akasztották. Az öreg nem sokra becsülte őket. Okos emberről nem is lehet föltenni. De midőn a porosz sasrendet küldték meg neki, örült, mint a gyerek. A vörös sas legendája 1. Efelett nagyon csodálkoztak barátjai. – Hogyan, ön ennyire örül e sasnak? – Hogyne – mondá –, mikor már csak éppen ez hiányzott.