Lázas görcsök általában hat hónapos és öt éves kor közötti gyermekeknél fordulnak elő. Ha ezen időablakon kívül lázgörcsök lépnek fel, akkor ezt bonyolultnak nevezik lázas görcsök és mindenképpen követni kell a részletes diagnózist (például gyermekkórházban). Lázas görcsök jelentkeznek, amikor a láz magas vagy amikor a láz gyorsan emelkedik vagy csökken. Az összes gyermek megközelítőleg három-négy százaléka szenved lázgörcsökben élete során. Utána mindig konzultálni kell a gyermekorvossal. Ugyanakkor a lázas görcsök nem egy epilepsziás roham és általában nem károsítja a gyermeket agy. Ennek oka az éretlensége agy, amely még nincs teljesen kifejlesztve, és nem reagál megfelelően a láz. Ennek ellenére, ha először fordul elő lázas roham, a lehető leghamarabb fel kell hívni a gyermekorvost vagy a kórházat. Egyéb gyermekkor epilepsziás rohamok bizonyos epilepsziás betegségek tüneteként jelentkezhetnek. E betegségek többségének jó előrejelzése van, ha helyesen kezelik őket. Ritka esetekben a roham a a tünete is lehet agytumor.
Ha nem muszáj, ne érintsük meg a beteget, mert a roham alatt/után jelentkező ködös tudatállapotban ezt félreértheti. Csak akkor kell mentőt hívni, ha nem ismerjük a beteget: ismert epilepsziás esetében telefonon a hozzátartozóit kell értesíteni, hiszen ők tisztában vannak azzal, mi a további teendő. A fölösleges mentőszállítás, sürgősségi ellátás káros, hiszen a betegen érdemlegesen csak az őt gondozó epileptológus tud segíteni, viszont a mentőszállítás, kórház, fölösleges vizsgálatok csak növelik a beteg negatív társadalmi megítélését és rontják a lelkiállapotát, fölösleges szenvedést okozva neki és hozzátartozóinak. Kezelés és prognózis A gyerekkori epilepsziák jelentős része 18 éves korra elmúlik, a többi epilepszia gyógyszerszedés mellett 70-80 százalékban rohammentessé tehető, és egy részük 2-3 éve rohammentesség esetében szintén meggyógyul. Az epilepsziával együtt élő gyermek intellektusa önmagától az epilepsziától az esetek többségében nem fog romlani, bár van néhány olyan kedvezőtlen prognózisú agyi betegség, amit epilepsziás rohamok is kísérnek.
Ha sikerül megállapítani, milyen típusú epilepsziáról van szó, akkor el lehet kezdeni az orvosi kezelést, ami sok esetben csak a megfelelő gyógyszerek adagolását jelenti, ezek lehetnek képesek csökkenteni az epilepsziás rohamok számát és azok súlyosságát.
Az epilepsziás roham az agysejtek kórosan szinkronizálódott kisülése, ami genetikai hajlam vagy szerzett sérülés talaján alakul ki. Kiemelendő az a tény, hogy egy-egy epilepsziás jellegű roham lezajlása nem jelenti azt, hogy a beteg epilepsziás, más betegségek egyik tünete is lehet. Az eszméletvesztéssel járó görcsroham az agy nem specifikus reakciója valamilyen veszélyetető állapotra (tüdő- vagy szívbetegség által okozott oxigénhiány, alacsony vagy extrém magas vércukor, koponyasérülés, agyvérzés vagy -lágyulás, kiszáradás, agyvelőgyulladás, agydaganat, alkohol- és drogfüggősség), ezért az első roham mindig sürgősségi kivizsgálást igényel. A fent felsorolt okok által kiváltott rosszullétet alkalminak véleményezzük, ekkor a betegnek nem kell epilepsziaellenes gyógyszert szednie, mivel a rohamot kiváltó alapbetegség kezelése elégséges a további rohamok kivédésére. Epilepsziáról csak akkor beszélünk, ha a visszatérő rohamok provokáló tényezők nélkül is létrejönnek. A diagnózis alapja a rosszullét alapos megfigyelése, ezért a neurológushoz a beteg először, ha lehet, szemtanú kíséretében menjen, de legalább telefonon legyen elérhető a rosszullétet megfigyelő személy a szakember számára.
A karok és a lábak most hevesen rángatózni kezdenek. Ezután az érintett személy mély álomba merül. Később nem emlékszik a támadásra, de fájó izmok formájában mégis érzi. Epilepsziás roham során gyakran harapd meg a nyelvedet? A nyelvcsípés epilepsziás roham során előfordul, de általában viszonylag ártalmatlan. Szerencsére az igazán drámai nyelvcsípés ritka. Az érintett személy nagy valószínűséggel tónusos görcsben harapja meg a nyelvét, kevésbé a klónikus fázisban. Mik az asztatikus vagy atóniás rohamok? Az epilepszia eredeti neve epilepszia volt, mert az érintettek gyakran hirtelen a földre estek. Ez különösen általános roham esetén fordulhat elő. Orvosi szempontból ezeket az elesési formákat asztratikus vagy atóniás rohamoknak nevezik. Epilepszia Grand Mal rohama - okai és tünetei Diéta MS-ben Táplálkozás a rákgyakorlaton Dr Citromkrémmel töltött eclairek és habcsók Gingerfoxbakery A böjtölő muzulmánok a Luitpoldparkban - Münchenben találkoznak
Kiváltó ok lehet például az időjárás változása vagy a stressz, de nem tudjuk megmondani, hogy egyik nap miért van rohama valakinek, másik nap miért nem. Nagyon sok tényező befolyásolja ezt, és a szervezet önfékező mechanizmusa is közbeléphet. Miért fordul elő gyakrabban az epilepszia gyerekeknél? Gyerekkorban a görcskészség magasabb, ennek élettani, anatómiai okai vannak. Születés után túlkínálat van az idegsejtekből, ahogy például a vörös vérsejtekből is. Az idegrendszer sejtjei a fejlődés során az ingerületvezetéssel kapcsolatot teremtenek egymással. Így bár sok idegsejttel születünk, csak azok marad meg, amelyek hasznos kapcsolatokat alakítottak ki, a többi elpusztul. Születéskor tehát még nincs készen az idegrendszerünk, a gyerekkorban alakítja ki az agy a célirányos hálózatot. Az agy a gyerekkorban, de még később is tovább érik, az érési folyamat során túlnő a billenékeny időponton. Nem arról van tehát szó, hogy "kinövi" a gyerek, hanem nem lesz már olyan esendő, hogy klinikai tünettel járó görcsöt produkáljon.
A heves motoros jelenségek kétoldaliak, de nem egyszer aszimmetrikusak és oldalisági túlsúlyt mutatnak, illetve kifejezett féloldali indulásúak. A mozgásjelenségekben gyakran kétoldali alternáló mozgásokat (bokszolás, biciklizés) látunk, vagy kaotikus csavaró-feszülő mozgások mutatkoznak. A homloklebeny belső, elülső felszínéről keletkező rohamok a karok tónusos kétoldali, de aszimmetrikus felemelkedését és a lábak bevonódásával kialakuló tónusos testhelyzetek (pozitúrák) felvételét eredményezi. Az elemi (szimplex) motoros és szenzoros rohamok A motoros elemi rohamok többnyire egy végtag, vagy izomcsoport klónusos rángásaiból állnak, tudatzavarral egyáltalán nem járnak. A szenzoros elemi rohamok különböző érzékelés területén megjelenhetnek az epilepsziás izgalom agykérgi eredetének megfelelően. Pld a látókéregből induló és oda korlátozódó elemi rohamok idején köröket, háromszögeket, gömböket, csillagokat láthat a beteg, rendszerint az egyik (jobb, vagy bal) látótér felében. A testi érzékelés kérgi területéből induló rohamoknál, zsibbadás jelentkezhet körülirt területen, vagy féloldalt.