Szerk. : M. Nagy Ilona, [et al. ], Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 165-175, 2010, (Agatha, 1219-7130; 24) ISBN: 9789633180778 Simon, A. : A szónok és a színész (Cicero, A szónokról III. 9 (3), 11-16, 2010. : Az erkölcsi megértés szerepe Arisztotelész Poétikájának hatáselméletében. In: A hermeneutika vonzásában: Kulcsár Szabó Ernő 60. születésnapjára. : Bónus Tibor, [et al. ], Ráció, Budapest, 19-37, 2010. ISBN: 9789639605848 2009 Simon, A. : Az antikvitás érzéki hagyománya: Kerényi Károly és "a könyv problémája". In: Filológia, interpretáció, médiatörténet. : Kelemen Pál [et al. ], Ráció, Budapest, 280-311, 2009, (Filológia, 2062-0799; 1. ) ISBN: 9789639605831 Simon, A. : Dionysos színrevitele: a közvetítés kulturális technikái az antik irodalomban és filozófiában. Ráció Kiadó, Budapest, 286 p., 2009. ISBN: 9789639605817 Kelemen, P., Kulcsár-Szabó, Z., Simon, A., Tverdota, G. : Filológia - interpretáció - médiatörténet. Ráció Kiadó, Budapest, 784 p., 2009. Petőfi Sándor - Petőfi Sándor Összes Művei IV.- Petőfi Sándor Szépprózai és drámai művei - Magyar pénzérmék - Magyar Köztársaság (1990-től) - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. ISBN: 9789639605831 Simon, A. : Philia és phronészisz Arisztotelész etikájában.
Lukianosz - Istenek, halottak, hetérák Lukianosz - Ikaromenipposz E kis kötet Lukianoszt, a szatíraírót mutatja be, aki hol nevetve, hol szitkozódva vágja szemébe az igazságot istennek, embernek. "Mit várhatunk az emberektől - mondja például Mómosz Zeusznak -, mikor az életben csak a zűrzavart látják, hogy a jókat elhanyagoljuk, szegénységben, betegségben, rabszolgaságban rútul vesznek, míg a leggonoszabb, nyavalyás gazembereké minden tisztelet és mérhetetlen vagyon. " Mindvégig szórakoztató, pompás olvasmány ez, és a világirodalom nem egy ismert darabjának ősére bukkanhatunk benne, például a "Hazugság szerelmesé"-ben Goethe Bűvészinasának vizet hordó seprűjére. A kétségbe vonható hitelességű művek közt van a vallástörténetileg érdekes "Peri tész Szüriész theu" (A szírek istennőjéről) és az Apuleiustól átvett "Lukiosz é onosz" (Lukiosz és a szamár). Lukianosz oesszes movie. A mindenképp hiteles művekben – 66-67 mű – csaknem teljes életműve megőrződött. A művek keletkezési ideje kevés kivételtől eltekintve bizonytalan.
(Mondjuk, az emberáldozatot, amelyre néha utal, kihagynám. ) Több ezer éven át létező, békés, fenntartható kultúráról beszélünk (leszámítva az esetleges emberáldozatokat, de azok nélkül is vígan elműködik), amelynek nyomai még az őt követő harcos civilizációban is fennmaradtak. És ma is hatnak, amikor éppen mindent megteszünk annak érdekében, hogy tönkretegyük a bolygónkat. Hát ezt tényleg olyan embernek kellett megírnia, aki Litvániában született. Egy olyan nép tagjaiként, amely csak a XIV. században tért keresztény hitre, és azután is évszázadokig tartott az átmenet. Az sem csoda, hogy pont Joseph Campbell írt hozzá rajongó előszót, és Mircea Eliade is szerepel a köszönetnyilvánításban. Szkeptikus azért vagyok – és pontot azért vonok le –, mert gonosz vagyok. Vagy, ha úgy tetszik, előjön a látens melankóliám. (Ld. még "fekete epe" címszó alatt. ) Amikor minden ennyire szépen klappol, amikor ennyire minden egyetlen irányba mutat, és mindent ugyanazzal lehet megmagyarázni, akkor én automatikusan gyanakodni kezdek, hogy itt valaki csak az ő elméletét bizonyító elemeket használta föl, a különbségeket pedig szándékosan elfelejtette megemlíteni.