Mintegy százan jöttek el április 22-én a naszvadi kultúrközpontba, ahol Petőfi-költeményekkel, megzenésített versekkel és könyvbemutatóval köszöntötték a magyar költészetet, illetve emlékeztek meg Petőfi Sándor születésének közelgő 200. évfordulójáról. A rendezvényre a Csemadok Naszvadi Alapszervezete mellett működő Mécsvirág Irodalmi Kör és a Viza citerazenekar szervezésében került sor, melynek tagjai a műsor kulturális tartalmáról is gondoskodtak. Az ünnepi műsort követően mutatták be Oriskó Norbert Petőfiről szóló, "A természet vadvirága" című könyvét. A résztvevőket a szervezők nevében Csontos Erzsébet köszöntötte, köztük Molnár Zoltán t, a város polgármesterét is. A Nemzeti dal története: Petőfi négy helyen is elszavalta március 15-én - 5perc.hu - Legfrissebb hírek. Örömmel tájékoztatott arról, hogy az ünnepségre elkészült Déži Gyula fából faragott Petőfi-portréja is. A műsor elején Szlávik Gyöngyi mondta el Petőfi Az árva lyány c. versét, az azóta szállóigévé vált sorokkal: "Szeresd a virágot És ne féltsd szívedet, Mert, ki ezt szereti, Rossz ember nem lehet;" A zenei rész is egy "virágos Petőfi-verssel" indult, a Viza citerazenekar – Szabó Gergely vezetésével – kísérete mellett Bencsik Bernadett énekelt.
A Nemzeti Dal megzenésítője, Tolcsvay László saját közösségi oldalán jelezte, hogy bár két éve semmit sem posztolt, most úgy érzi, "meg lett szólítva", ezért leírta: "Nem működtem közre a Nemzeti dal "fiatalításának" létrehozásában. Az ötletgazdákat nem ismerem, sose találkoztam velük. Ha tudtam volna az "akcióról" az eredeti dallam éneklését kértem volna, a kortársaimtól is! Az én általam '73-ban megzenésített Petőfi versben nem volt "yeah", hiszen MAGYARUL írta. Szomorú vagyok. " Mint ismert, nemrégiben újra feldolgozták Petőfi versét a Nemzeti dal megírásának 174. A Nemzeti dal legendája - Petőfi 200. évfordulójára. Pataki Attila, Sasvári Sándor, Nagy Feró, Varga Miklós, Réthy Zsazsa, Varga Vivien által fémjelzett feldolgozásban többek között az a sor is szerepel, hogy Ooh, Yeah, a magyarok istenére.
Nagy kérdés, hogy mi lett volna, ha… ha Petőfi nem hal meg a szabadságharcban. Ez sokakban olyan nagy kérdés, hogy a magyarság egy ideig nem is nagyon tudta elfogadni, hogy meghalt. A 19. század második felében számos ál- és rémhír terjengett arról, hogy ki hol vélte látni a Segesváron eltűnt költőt. Halálát nagyjából olyan legenda övezte, mint Elvis Presley-ét. Senki sem tudja megmondani, milyen költő és milyen forradalmár lett volna, ha meg kellett volna érnie a világosi fegyverletételt. Megőrült volna, mint Vörösmarty? És ennek ellenére olyan versei születtek volna, mint az Előszó vagy A vén cigány, amelyek a magyar irodalom legnagyszerűbb versei közé tartoztak? Milyen lett volna Petőfi öregen? Petőfi sándor nemzeti dalle. Egy helyen azt írja, hogy "az utókor mondhatja rólam, hogy rossz poéta voltam, de azt is fogja mondani, hogy szigorú erkölcsű ember valék, ami egy szóval annyi, mint republikánus, mert a respublikának nem az a fő jelszava, hogy 'le a királlyal! ', hanem 'a tiszta erkölcs'. " Petőfinek az egyik legnagyobb ereje pont abban rejlik, hogy életében és halálában is minden üzenetéhez hiteles tudott maradni.