Aztán a görögök bevezetettek egy speciális kronológiát, az úgynevezett olimpiai évet. Ő volt egyenlő a négy hétköznapiakkal. És még egy fontos szabály a múlt és a jelen az olimpia - abban az időben a magatartásuk, hogy hagyja abba a katonai akció. Sajnos, amikor volt az első olimpia, és most már nem ragad. Ellenkező esetben az első olimpia nagyon különbözik a jelenlegiek közül. Az első olimpia szabályai már nem léteznek Most a képviselők versenyezhetnek mindannyianországok és népek. Az első olimpia megtartásakor a szabályok megtiltották a nem-görögök, a szegények, a rabszolgák és a nők részvételét a versenyeken. Az utóbbiaknak sem joga volt részt venni a versenyeken. Ellenkező esetben el lehet őket dobni egy szikláról. Az olimpiai ókori történelemre csak egyFernie odaérhet. A fiú edzője ökölharcban volt. A játékban Ferhenia öltözött férfi öltönybe. A fiú nyerte meg, és egy nő örömteli örökségben árulja el magát. Nem azért, mert a nép felállt. Azóta azonban a sportolók minden edzője, az úgynevezett ellanodiki, meztelenül öltözött.
Érdekes tények - A görög kormányzatban az 1896-os athéni játékok után a legtöbben úgy gondolták, minden évben a görög főváros ad majd otthont a rendezvénynek, a NOB azonban másképp határozott. A következő helyszín − éppen a századfordulón − Párizs lett. - Nők először 112 évvel ezelőtt, a francia fővárosban állhattak rajthoz olimpián. Józsáné dr rácz csépány judit Wifi ip kamera rendszer nvr rögzítő 4 éjjellátó kamera pc A hercegnő és a kobold Dr lenkei gábor milyen orvos in queens Mikor volt az első újkori olimpiada A szervezőbizottságok üzemeltetési költségei (millió dollár) Év Helyszín Költség 1972 München 656 1976 Montreal 476 1980 Moszkva n. a. A győztesek, akik csak babérkoszorút kaptak, egész Hellászban óriási tiszteletnek örvendtek. A római hódítás után az olimpiák presztízse csökkent, végül I. Theodosius császár 393-ban "pogány praktikaként" betiltotta a játékokat. Az olimpiai eszme felélesztésével a reneszánsz óta próbálkoztak. A 17. századi Angliában, majd a francia forradalom alatt, 1796-tól rendeztek "olimpiai" játékokat, érdekesség, hogy utóbbi során használták először mértékegységként a métert.
Meg kell még említeni az 1906-ban, Athénban rendezett jubileumi játékokat, amelyet az első újkori olimpia 10 éves évfordulója alkalmából rendeztek meg. Ezt az eseményt azonban a NOB nem sorolja a hivatalos olimpiák közé, mert nem az előző játékok után négy évvel tartották, és nem a NOB választotta ki a helyszínt.
Érdekesség, hogy egyetlen női résztvevő sem indult a játékokon. A legelső bajnok James B. Connolly lett hármasugrásban. Az első magyar olimpiai bajnok Hajós Alfréd volt. Az úszószámokat a pireuszi öböl vizében rendezték. Hajós először 100 méteren nyert azzal a váltott karú technikával, amelyet a dunai matrózoktól tanult, és amely a modern gyorsúszó kartempó őse. Mivel már úszott aznap, tudta, hogy a víz nagyon hideg, mindössze 11–12 fokos, ezért a hosszútáv rajtja előtt bekente a testét faggyúval, hogy ne fagyjon át olyan hamar. Ezzel az okos húzással bezsebelte a második bajnoki címét is. Érdekességként meg kell említeni a maratoni futást. Az első a görög Szpiridon Luisz lett, sőt a második és harmadik helyen is görög ért célba. Ám a negyedikként beérő Kellner Gyula váltig állította, hogy csak ketten futottak előtte, míg be nem értek a stadionba. Az ügyet kivizsgálták, és kiderült, hogy a harmadikként befutó Velokasz csak a stadionnál kapcsolódott be a versenybe. Természetesen kizárták, így Kellner bronzérmes lett.
Zeusz isten tiszteletére rendezték meg az első olimpiai játékokat, a fennmaradt történelmi források alapján időszámításunk előtt 776-ban. Az olümpiai játékokat a pánhellén torna részeként az éliszi Olümpiában rendezték meg minden negyedik évben. Az olümpia nemcsak a sportolók teljesítményének összeméréséről szólt, hanem komoly vallási presztízst is képviselt. Zeusz a görög mitológia legfőbb istene, így a torna egyfajta tiszteletadás is volt. Az első olimpiától nevezték a görögök időszámításuk kezdetének tovább emelve az olümpia jelentőségét. A két olimpia között eltelt időt olimpádnak nevezték. Mítoszok Egy mítosz szerint az olimpiai játékok Olümpia királyának, Pelopsz temetésének tiszteletére kezdték megrendezni. Más forrásokban azonban szintén Héraklész szerepel, aki megnyert egy versenyt a városban, majd úgy rendelkezett, hogy győzelmének tiszteletére a versenyt négyévente meg kell ismételni. A fennmaradt írásos emlékek egyike szerint Héraklész azért rendeztette meg a játékokat, mert legyőzte Augeiasz éliszi királyt.
Egészen i. e. 724-ig csupán egy napig tartott az olimpia, melynek egyetlen versenyszáma a stadionfutás volt. A 14. olimpián megrendezték a kettős stadionfutást is, mely a mai 400 méteres síkfutás elődjének felel meg. A következő évben bekerült a versenylistába a dolikhosz, avagy a hosszútávfutás, mely hét stadiontávot jelentett. A 18. olimpiai játékokon már az öttusa (pentathlon) is szerepelt. Ez a szám a stadionfutást, a távolugrást, a diszkoszvetést, a gerelyhajítást és a birkózást tartalmazta. Az öt sport közül azonban elég volt háromban nyerni az első helyezésért. Fontos megemlíteni, hogy a győztesen kívül több helyezettre nem is voltak kíváncsiak, azt vallották ugyanis, hogy a győztesen és a győzelmen kívül semmi más nem számít. Időszámításunk előtt 688-ban az ökölvívás (pügmé) bővítette az olimpiai kínálatot, mellyel az olimpiai játékok is kétnaposra bővültek. Az ökölvívást kezdetben bőrbe csavart ujjakkal végezték, ám később fémmel nehezített bőrt használtak a sokszor brutális sporthoz.