A gyermekvédelem jogi szabályozása by Ágnes Ábel-Antal
A Gyermekvédelmi törvény végrehajtását több kormányrendelet és miniszteri rendelet szolgálja, köztük a Gyámhatóságokról, valamint a Gyermekvédelmi és Gyámügyi Eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10. ) Kormányrendelet. A Családjogi törvény alapvető céljai a házasság és a család védelme, a gyermekek érdekeinek védelme, az ifjúság fejlődésének és nevelésének védelme, a házastársak egyenjogúsága, a házasságon kívül született gyermek megkülönböztetésének eltörlése és az anya védelme. E törvénynek részei a minden gyermeket érintő szabályok, a gyermekek szűkebb körét védő szabályok (pl. az örökbefogadás terén), de léteznek továbbá a felbontott házasságok gyermekeinek jogát védő családjogi szabályok és külön kitér a házasságon kívül született gyermekek jogállására is. Fenti jogszabályok mellett meg kell említeni a gyermeki jogokat is érintő Családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt, az 1997. évi LXXXI. A gyermekvédelem jogi szabályozása 12. törvényt (Társadalombiztosítási törvény), a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, valamint az egészséges növekedéshez és fejlődéshez való jog érvényesülését lehetővé tevő Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.
A Gyermekek védelméről szóló törvény összefoglalja a gyermeki jogokat és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmét biztosító alap- és szakellátások formáit, a jogosultság feltételeit, az ellátások finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, továbbá a gyermekvédelmi gondoskodás, mint hatósági tevékenység fő szabályait és a gyámügyi igazgatási szervezetét. Mindezek mellett tartalmazza a gyermekek és szülők alapvető jogait és kötelességeit, illetőleg meghatározza a gyermekek védelmének alapvető rendszerét, amelyben az önkormányzatoknak és intézményeknek, a gyámhatóságoknak, valamint a javítóintézeteknek és a hivatásos pártfogóknak tevékenykedniük kell gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladataik ellátása során. Fentiek mellett egyéb feladatokat látnak el még e területen az egészségügyi szolgáltatást nyújtók (védőnő, háziorvos), a családsegítő szolgálatok és központok, a közoktatási intézmények (nevelési tanácsadók, óvoda, iskola), rendőrség, ügyészség, bíróság, valamint társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.
Mindez természetesen csak a kezdetét jelentheti a gyermeki jogok érvényesítésének. A gyermeki jogok magyarországi érvényesítése az ismertetett széleskörű jogi szabályozás, a meglévő garanciák ismeretében is csak kis mértékben függ közvetlenül a jogszabályoktól, mivel ezek szerencsére már csak finomításra, pontosításra szorulnak - mint például a börtönben szülő édesanyák és csecsemőjük együttes elhelyezése, a bántalmazott gyermekek esetében megfelelő kezelés stb. A gyermeki jogok megvalósulása sokkal nagyobb mértékben függ a jogszabályok részleteinek kibontásától, tudatosulásától, de emellett nem kevésbé az ország gazdasági helyzetétől, teherbíró képességétől is, amelyek tényleges és valós tényezők a gyermekek életminőségének meghatározásában.