Az egyéni vállalkozói nyilvántartás használatával lehetőségünk van nyilvános adatokat lekérni a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen keresztül a bennünket érdeklő egyéni vállalkozásokról. Az egyéni vállalkozók nyilvántartásának jogszabály által meghatározott adatai közérdekből nyilvánosnak minősülnek, így mindenki számára elérhetők. A rövidített nevén EVNY közhiteles nyilvántartásnak minősül. Az EVNY nyilvános felülete bárki számára elérhető az e-közigazgatás központi felületeként funkcionáló Személyre Szabott Ügyintézési Felületen keresztül a vállalkozások menüpont kiválasztásával. A szolgáltatás regisztráció nélkül bárki számára hozzáférhető. A szolgáltatás közvetlenül innen is elérhető, csupán az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát vagy adószámát kell megadnunk az oldalon. Az EVNY használatával többek között lehetőségünk van lekérni az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát, a nyilvántartásába történő felvétel napját, a tevékenységi köreit, székhelyét, telephelyeit, adószámát, statisztikai számjelét és nyilvántartási számát, de ezeken túl még további, nem a vállalkozás pénzügyeivel, gazdálkodásával összefüggő információkat is megismerhetünk.
Vannak ugyanakkor olyan szerepkörök (pl. őstermelő, szolgáltató állatorvos, egyéni ügyvéd stb. ), amelyek nem minősülnek egyéni vállalkozónak, így az EVNY-ben nem szerepelnek. Az eljárás illeték- és díjmentes. Utoljára szerkesztve: 2021. július 20.
Szerző(k): Dr. Zalavári György LL. M. | 2021. 01. 21 | Cégjog Nemcsak a cégek adatai érhetőek el az interneten, hanem az egyéni vállalkozók adatai is nyilvánosak és megismerhetőek. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény rendelkezik arról, hogy az egyéni vállalkozók azonosítása, illetve más egyéni vállalkozóktól való megkülönböztetése céljából, működésük ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók adatait az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti. Az adatbázisban egyes adatok nyilvánosak, más adatokat csak korlátozott módon lehet megismerni harmadik személyek számára. Az egyéni vállalkozók nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza: az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát, az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő felvétel napját, az egyéni vállalkozó főtevékenységét és tevékenységi köreit a 6. § (1) bekezdésének c) pontjának megfelelően, a székhely, a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét, szükség szerint az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének tényét, kezdő- és zárónapját, az egyéni vállalkozó adószámát, annak hatályos állapotát, az adószám törlését, valamint e határozat megsemmisítését, hatályon kívül helyezését, módosítását, kiegészítését vagy visszavonását, továbbá a határozat véglegessé válásának napját, az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét és nyilvántartási számát, a törlés időpontját és okát, ha az egyéni vállalkozó halála esetén a 17.
Egy vállalkozói ügyfélhez tetszőleges számú szerződés tartozhat. A KHR számos információt tart nyilván a szerződésekről.
A választójoggal rendelkező fogvatartottak részére a büntetés-végrehajtási (bv) intézetben kell biztosítani a választójoguk gyakorlását. A választójoggal rendelkező fogvatartottak azonban csak akkor szavazhatnak, ha átjelentkeztek a bv választókerületébe. Passzív választójog – Wikipédia. A fogvatartott személyazonosságának minden kétséget kizáróan megállapíthatónak kell lennie, és a szavazás előtt mozgóurnát kell igényelnie ahhoz, hogy voksolhasson. A választójogról lemondani nem lehet, de természetesen a választópolgár dönthet úgy, hogy nem megy el voksolni október 12-én.
A passzív törvényt magasabb életkori kritérium korlátozza, mint az aktív. Így az állampolgárnak a helyettesre történő felvételi joga 21 éves korának elérése után jön, és elnökének 35 éves kortól lehet választani. A választási jogokat a nemzetközileg kidolgozott normák alapján kialakított elvek alapján gyakorolják. elvek Az aktív és passzív választójogot a törvényben rögzített és rögzített bizonyos elvek alapján hajtják végre. Az Alkotmány négy alapvető elvet határoz meg a választópolgárok számára: Egyenlőséget. Egyetemesség. Titkos szavazás. Közvetlen választás. A választójog egyenlően kifejezett alapelvei a következő jellemzőket tartalmazzák: minden szavazó kifejezi a szavazati jogot egyenlő alapon, miközben egyetlen választási testületet alkot; a szavazóknak azonos számú szavazat van; mindegyik képviselőt azonos számú szavazó közül lehet megválasztani, ami azt jelenti, hogy a szavazatok mindegyike egyenlő súlyú. Aktív és passzív választójog - tudnivalók az önkormányzati választásra - Infostart.hu. Az egytagú körzetekben azonos számú szavazó van. A többtagú tagok eltérő számú jelölttel alakulnak - ez megfelel a szavazók számának arányában.
A politika egy formában vagy más formában szerves része a polgárok életének, hiszen az ország gazdasági és társadalmi helyzete befolyásolja a társadalom állapotát. Ráadásul a legtöbb fejlett országban van demokrácia, és egy személy közvetlenül részt vehet országának életében. E jog biztosítása érdekében bizonyos jogi normákat vezettek be. Szükségesek a zavargások semlegesítésére és a maximális egyenlőség megteremtésére. Szegedi Tudományegyetem | Választójog. A szavazati jog a megállapított jogi normák, amelyek célja a polgárok részvételének szabályozása egy olyan eljárásban, mint a választások. Ezenkívül a kérdéses jogszabályok befolyásolják a választások lebonyolításának szabályait, a tisztviselők visszahívására vonatkozó eljárást, a képviseleti szervezetek és a választók közötti kapcsolatot. A jogi normák meghatározzák továbbá a választások sorrendjét és a szavazás eredményeinek véglegesítésére vonatkozó szabályokat. Gyakorlatilag minden országban aktív és passzív választási jog van, amely lehetővé teszi, hogy minden polgárhoz hozzájáruljon a politikai helyzethez.
Hivatkozások Alberdi, R. (2012). A személyek politikai részvételének jogai. Letöltve: 2019. október 19-én a Harvard Law School-tól: Álvarez, E. (2017). Parlamenti mandátum és alapvető jogok. Letöltve 2019. október 19-én a Journal of Legal and Social Sciences-től: Camano, F. (2009). A demokrácia határai. október 20-án a Jogi és Politikatudományi Karról: Cruz Villalión, P. (2006). Választás a spanyol alkotmányban. október 20-án a Spanyol Alkotmányjogi Lapból: Delgado, M. (2014). A passzív választójog választási csoportjai. október 19-én a Legal Review-ból: Jones, L. (2010). A passzív választójog joga. október 19-én a Columbia Law School-tól: Payne, B. (2015). Az aktív és passzív választójogról. Letöltve október 19-én az Emberi Jogi és Humanitárius Jogi Akadémiáról:
Ez a jog aktív megnyilvánulásában részletezi a választópolgárság jellemzőit, míg a passzív azokra az alkalmasságokra utal, amelyekre a személynek alkalmasnak kell lennie. Vagyis az aktív választójog által előírt követelmények nem érintik közvetlenül az alanyot. A fogyatékosság vagy bírósági szankció ellenére ugyanis az egyének regisztrálhatnak a választási rendszerben, és gyakorolhatják szavazati jogukat. Másrészről a passzív törvény konfigurálja és hirdeti azokat a képességeket, amelyekkel a jelöltséget kérelmezőnek rendelkeznie kell ahhoz, hogy az állam intézményei és szövetségei megválasszák. Ezen tulajdonságok hiánya a kérelmező kizárását okozza. Ilyen módon felfogják, hogy a passzív jog magában foglalja a kormányzati területet, mivel az a felelős, hogy kiválassza azokat a jelölteket, akiket később bemutatnak az állampolgároknak; az eszköz az emberek törvényes beavatkozására utal. Ezenkívül az aktív választások 18 éves kortól engedélyezik a részvételt; a passzívban a bemutató kor 21 és 50 év között változik.