Az első film Magyarországról - egyenesen 1896-ból 2014. 11. 20 Egészen elképesztő képsorokat tekinthetsz most meg te is. Előkerült az első, Magyarországon, azon belül is Budapesten készült kisfilm. A filmet 1896-ban készítették, nem sokkal azután, hogy a Lumiére fivérek kikísérleteztek a mozgóképrögzítést és szabadalmaztatták találmányukat. Ezek is érdekelhetnek Még több cikk 2022-07-01 Hogyan ismerjük fel a beteg madarakat és mit tehetünk a megmentésükért? Egy vadon élő madár nem tudja megmondani, mikor érzi rosszul magát. Azok az emberek, akik tudják, hogyan ismerjék fel a beteg madarakat, lépéseket tehetnek! 2022-07-03 Rózsavíz készítése házilag: három pofonegyszerű módszer A rózsavizet nemcsak napjainkban, de már évezredek óta rendkívüli csodaszerként emlegetik. Mutatjuk, hogyan készíthetsz Te is otthon saját rózsavizet! 2022-07-04 Az egész országban elkezdett terjedni ez a mérgező növény! Jobb az elővigyázatosság! A nyarat legszívesebben végig a Balaton partján töltenénk, azonban egyre gyakrabban találkozhatunk a Balaton-felvidéken a most virágzó mérgező növénnyel Amit jó ha tudunk a fekete áfonyáról Nagyon sokan szeretjük az áfonyát, akár nasiként, vagy desszertként, főleg így nyáron.
A Ludas Matyi 1950-ben a legnagyobb költségvetésű, és az első színes magyar filmként került a mozikba 1950-ben. De nem sokáig maradt színes. Ahogy minden területen, a magyar filmgyártásban is éles cezúrát hozott a kommunista hatalomátvétel. Az államosított filmiparnak természetesen immár nem csupán a nézők szórakoztatását, hanem ideológiai (át)nevelését is fel kellett vállalnia, és a párt felső vezetéséből meg is érkezett az ukáz, hogy a fordulat utáni első nagy film teremtsen új pozitív hősöket, akik közérthetően és szerethetően adják át a megfelelő "igazságot" a filmvásznon. E célra Ludas Matyi alakját találták a legmegfelelőbbnek, persze azért Szinetár György forgatókönyvíró kicsit még "vonalasabbá" formálta az urát háromszor elverő parasztlegény történetét: Döbrögi például a végén sem javul meg, egy Piros nevű cselédlány révén egy szerelmi szálat is beleszőttek az alkotók, Ludas Matyi pedig nem magányos hősként, hanem több szövetségest – például egy huszárt és egy professzort – is szerezve vesz elégtételt a kizsákmányoló uraságon.
A filmet önerőből, közösségi finanszírozással kiegészítve hozták létre. A rendező, Zsótér Indi Dániel az Indexnek elmesélte, hogy az összköltség 7 millió forint körül mozgott (miközben ma már milliárdokért forognak magyar filmek is). Az összeg főként a technikára, ételre, helyszínek berendezésére ment el, ám minden stábtag ingyen vállalta a részvételt, ezért is alakult úgy, hogy sok szereplőnek ez az első nagyjátékfilmes munkája. Casting nem volt, mindenkit direktben kerestek meg, a színészgárda ezért elég vegyes; az új nevek mellett a magyar filmes szakma nagyágyúi is feltűnnek, mint például Makranczi Zalán, Ónodi Eszter vagy Pásztor Erzsi. Utóbbi színésznő a szkeccsfilm harmadik történetének főszereplője, és messze az egyik legerősebb "eleme" a produkciónak. Pásztor Erzsit személyesen nem ismertük. A szerepre, amit végül játszik, előzetesen összeírtunk tíz nevet, hogy kit tudnánk elképzelni, de valahogy senkit sem éreztünk rajta kívül hitelesnek erre. Orsi szkeptikus volt, úgy gondolta, hogy úgysem vállalná el, de én azt mondtam, teszek egy próbát.
Érkezik az első magyar nagyjátékfilm, ami exkluzívan az HBO Max platformján mutatkozik be június 25-én. Ez a Karantén Zóna, ami egy misztikus szkeccsfilm, epizódjaiban fiatal, elsőfilmes színészekkel és ismert arcokkal. Végre eljött az az idő, amikor filmekben foglalkozhatunk a karantén sajátosságaival. A legizgalmasabb, hogy a Karantén Zóna című szkeccsfilm pontosan a pandémia azon időszakában forgott, amikor hívatlan vendégként zuhant ránk a bezártság, még nem tudtuk, meddig marad velünk, milyen szinten befolyásolja az életünket, és leginkább az volt ismeretlen, hogy belőlünk mit vált ki. Hát Zsótér Indi Dánielből például egy nagyjátékfilmet csalogatott a felszínre, aminek premierje az HBO Max felületén lesz június 25-én, a platformnak pedig ez lesz az első magyar nagyjátékfilmes bemutatkozása. A Karantén Zóna öt, a bezártság pszichológiai hatásait bemutató történetet dolgoz fel. A Karantén Zónát az Alkonyzóna ( The Twilight Zone) amerikai sci-fi/fantasy sorozat, a Black Mirror disztópikus világa és a 2020-as karanténhelyzet inspirálta.
Értékelés: 38 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Az első magyar Nagybányán működő művésztelep és szabadiskola megalakulásának körülményeiről, működéséről, az alapitó okokról szól a film, bemutatva első kiállitásainak anyagát _ 1901-ig, a Hodósy-féle iskola és a művésztelep szétválásáig. Egyéb epizódok: Stáblista: Kapcsolódó cikkek: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! július 14. - csütörtök
Cikkünkhöz Kelecsényi László Mozizó Budapest című könyvét használtuk. Nyitókép: jelenet A táncz ból. Bejegyzés navigáció