Kézikönyvtár Magyar életrajzi lexikon K Kósa Zoltán Teljes szövegű keresés Kósa Zoltán (Bp., 1902. ápr. 7. – Bp., 1978): építész. A bp. -i műszaki egy. -en szerzett építészi diplomát 1925-ben. Ezután Németo. - ban, Ausztriában, Csehszlovákiában járt tanulmányúton, részt vett a Bauhaus munkájában. Egyik elindítója volt itthon a modern építészeti CIAM mozgalomnak (Congr č s Internationaux d'Architecture Moderne, 1928-59). Ebben az időben tervezte a merész, konzolos szerkezetű Széher úti családi házat (1934) és a Shell öltözőépületet (1935). Budapest100. Az első modern bp. -i filmszínház, az egykori Décsi mozi terveit (1931) több neves külföldi építészeti folyóirat is ismertette. A II. világháború utáni első munkája egy súlyosan sérült Attila utcai bérház helyreállítása volt. 1948-tól a bp. -i Városépítési Tervező Váll. építésze. Ekkor tervezte a csepeli Imre téri lakóépületet (1950), a Dagály fúrdő főépületét és utolsó munkájaként a Gellért Szálló helyreállítását. Széles körű szakirodalmi tevékenységet folytatott, több tanulmánya német szaklapokban is megjelent.
Legnevesebb épületei a Shell olajcég öltözőépülete (1938), több sikerült budapesti bérház, a csillebérci úttörőváros fürdőépülete (1948). (Forrás:Posztumusz Ybl Miklós-díj 2010. Szerk. : Winkler Barnabás, Domján Kornélia. HAP Galéria Kft., 2010. 230 oldal. ) világháború közeledtével a zsidótörvények tervezői munkáját egyre jobban gátolták, kétszer hívták be munkaszolgálatra. 1944 őszén Wallenberg védőútlevelével a Pannónia út 50. szám alatti védett házban talált menedéket. 1949-től a Fővárosi Tervező Intézet műteremvezető építészeként tevékenykedett. A modernizálások jegyében történt a Gellért Szálló, a Színművészeti Főiskola és a Marx tér 6. lakóépület helyreállítása, amely több értékes, eredeti részlet elhagyását jelentette. Széles körű szakirodalmi tevékenységet folytatott, több tanulmánya német szaklapokban is megjelent. Magányos, zárkózott ember volt, gondolkodásának középpontjában az építészet ügye állt. Kósa zoltán építész kft. Kamarai tagok 0, 5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft). MÉK 2016/16 Megtekinthető: 2016 11 01 Kárpáti zoltán Könyv: A XX.
Copyright. – M. Fényépítészet (Bp., 1937); A világítás művészete (Bp., 1937); A XX. század építésze (Bp., 1968); Modern amerikai építészet (Bp., 1973); Kenzo Tange (Bp., 1973). – Irod. Preisich Gábor: K. Z. (Magy. Építőművészet, 1979. 1. sz. ). Házi pizza recept
Kaffka Péterrel (1898) és Vágó Lászlóval (1875-1933) közösen határozták el egy korszerű elveken alapuló kislakásos mintalakótelep építését a Napraforgó utcában (1930), a stuttgarti Wiesenhofsiedlung mintájára. A telepszerű együttes beépítés legfontosabb előnye a gazdaságosság volt. A terveket első menetben elutasították, s csak a tervezők számának kibővítésével – néhány konzervatív építész (Wälder Gyula, Kertész K. Róbert) részvételével – épülhetett fel a 22 családi házból álló telep, 22 építész tervei szerint. A harmincas években Kozma a budai hegyekben ontotta a neobarokk villáihoz hasonlóan magas színvonalú, de az új építészet jegyében született villa- és társasházépületeit: Herman Ottó utca 10. (1934), Berkenye utca 19. (1936), Somlói út 33/A. Kósa zoltán építész mérnök. (1938), Bimbó út 39. (1934). Bérházai közül kiemelkedik a mozival egybeépített Átrium-ház a Margit körúton (1935-36). Kozma munkái mellett a Borbíró Virgil és Králik László (1897) tervezte Budaörsi repülőtér felvételi épülete (1936-37), Gerlóczy Gedeon (1895-1975) és Körmendy Nándor (1894-1969) OTI Baleseti Kórháza (1940), Nyíri István (1902-1955) és Lauber László (1902-1953) Szabadság téri volt Pénzintézeti Központja (1939-41) emelkedik ki a konstruktív törekvések közül.
Sorra elkészültek nagyobb vidéki városaink rendezési tervei (Pécs, Győr, Debrecen). A főváros korszerűtlen, túlzsúfolt városrészeire: az Erzsébet sugárútra (1930), az Árpád és Petőfi híd budai hídfője rendezésére (1937), egy városházával együtt kialakítandó új városközpontra (1940) tervpályázatokat írtak ki. 1937-ben elfogadták a városrendezési törvényt, mely előírta, hogy minden városnak el kell készítenie városrendezési tervét. Ksa zoltán építész . A háborús készülődés miatt a tervek jórészt papíron maradtak. A visszacsatolások idején a falukutató mozgalom fellendülésével létrejött egy új népies irányzat, amely a falusi építészetet akarta korszerű alapokra helyezni. Egyaránt elutasították a konstruktivista építészet "kozmopolitizmusát" és a magyaros építészet külsődleges nemzetieskedését. A háború után következő néhány évben a súlyos háborús károk felszámolása volt az elsődleges feladat. 1948-ban megkezdődik az építőipar államosítása és vele párhuzamosan az állami tervezővállalatok kialakítása. A megnövekedett nagyságú feladatok indokolták a nagyobb tervezői közösségek létrehozását, azonban ezzel párhuzamosan minden magán tervezőiroda megszűnt.
**Tájékoztató jellegű adat. Törtéves beszámoló esetén, az adott évben a leghosszabb intervallumot felölelő beszámolóidőszak árbevétel adata jelenik meg. Teljeskörű információért tekintse meg OPTEN Mérlegtár szolgáltatásunkat! Utolsó frissítés: 2022. 07. 11. 16:06:17