Ezért a kétmilliárdot érő vagyont csak a Hit Gyülekezetéből származó pénzzel szerezhette meg, névértéken tizedannyiért, mint amennyit a vagyon ér. Ráadásul attól az offshore cégtől, amelynek valójában az ő és/vagy egy családtagja volt a tulajdonosa. Az offshore cég (X & A Ltd. ) neve Németh Sándor lánya, Németh (férjezett nevén: Kauzál) AleXAndra nevéből származik. Németh Alexandra a Hit Gyülekezete vagyonkezelő cégének, az Új Spirit Kft. -nek az ügyvezetője, és ő tette lehetővé azt, hogy az offshore cég tőkeemelésnek álcázott tranzakcióival az apja megszerezze a Hit Gyülekezete kétmilliárdos vagyonát. Németh Sándor bűnszövetségben, a lányával összejátszva tulajdonította el, és íratta a saját nevére a gyülekezet ATV-ben levő vagyonának 60 százalékát. Németh Sándor és Semjén Zsolt - Forrás: MTI A bíróság ítélete a becsatolt bizonyítékok alapján megállapította, hogy "a per tárgyát képező sajtócikk lényegében arról szól, hogy az ATV Zrt. többségi tulajdonosa közvetett, illetve közvetlen módon Németh Sándor lett.
De komoly kétségeink vannak, hogy az, aki azt mondja, vannak olyanok, akiket nem kell megsiratni, megsirat-e bárkit? Attól tartunk, hogy Németh Sándor senkit nem sirat meg önmagán kívül. Jézus megsiratta Jeruzsálemet, pedig maga tehetett róla, hogy nem ismerte fel a meglátogatásának idejét. Mondhatta volna, hogy megérdemlitek. Itt hallható a magát "kereszténynek" nevező Hit Gyülekezete, önmagát "lelkésznek" nevező vezetője, Németh Sándor "prédikációjának" részlete, hogy ő nem siratja meg az oltatlanokat: Jézus Krisztus olyanokért áldozta az életét, akik önhibájukból mennének megváltás nélkül a pokolba. Ha minden ember azt kapja, amit "megérdemel", akkor Jézus Krisztus nem halt volna meg. Ha Isten úgy gondolkodna, mint Németh Sándor, akkor nem lenne kegyelem, és Isten nem lenne maga a szeretet. Aki ilyet mond, mint Németh Sándor, abban egy csöpp szeretet nincs, mert a Biblia világosan tanítja, hogy nemcsak azokat kell szeretni, akik megérdemlik. Akiben pedig nincs szeretet, abban nincs meg az Isten sem.
Ami nem azonos Németh Sándor dőzsölésével.
"A gyülekezet értékrendje nem pártfüggő, hanem autonóm" - szögezte le a lelkész. Azt is kiemelte, hogy a jelenlegi kormány maradásáról nyilván majd a választók döntenek, ezt a szabad döntést teljesen tiszteletben tartja. Németh azt is hangsúlyozta, hogy amennyiben lesz olyan magyar és világpolitikai történés, ami érinti a keresztény-bibliai világnézetet és értékeket, akkor ahogyan eddig is, úgy a jövőben is élni fog a véleménynyilvánítás jogával, s ha olyan véleménye lesz, akkor azt majd "nyíltan és egyértelműen elmondja". ( Alfahír)
Irodalmi légkör, filozófia és esztétika kelti izgalmukat. Kosztolányi korai költészetében a világirodalomban divatos impresszionizmus, szimbolizmus, pesszimista dekadencia visszhangozik. Keresi a lélek kalandjait. S amikor 1907-ben (huszonkét éves korában) első verseskönyve megjelenik, felfigyel rá Ady is, felfigyelnek Ignotusék, akik nemsokára már szervezik a Nyugatot. Ezekből a fiatal bölcsészekből, Kosztolányi baráti köréből kerül majd ki az a gárda, amely odaáll Ady mögé, akikkel Ignotus megindul az új irodalom felé. Kosztolányi sem kerülhet máshová, mint a Nyugat körébe. Adytól tulajdonképpen nagyon távol áll. Kosztolányi dezső verseilles. Majd sokkal később, tíz évvel Ady halála után egy botrányt keltő tanulmányban ki is fejti idegenkedését Ady egyéniségétől és költészetétől. A politikus és egyértelműen haladó Adyval szemben Kosztolányi a teljes politikai el nem kötelezettség híve és szószólója, ifjúkorában egyszerre ír a szocialista Népszavába és egyházi szemléletű katolikus lapokba, később lelkesedik Károlyi őszirózsás forradalmáért, majd az ellenforradalom idején egy ideig jobboldali hangokat üt meg, sőt rövid időre ellenforradalmi lap munkatársa, amit azonban hamarosan szégyell, főleg barátai előtt.
Most szólok veled, fogom kezedet és olyan meleg. Mondd, hogy lehet, hogy lázadozva végre lerogysz a ravatal vak szőnyegére, és csak heversz, szomorú-halovány, az éjszaka fekete vánkosán? Ó hogy lehet, ó hogy lehet, hogy egyszer lehunyod a szemedet s örökre úgy maradsz? Nem értelek.
Hajoljatok meg a tomboló sors előtt, mert az ő hatalma zabolátlan, örök. Ha nem hajolsz, ledönt, mint vihar a tölgyet s ravatalod ormán kárörvendve röhög. Leteper a földre dühös küzdelemmel, vasmarokkal legyűr a fekete sírba. A temető minden kövére az ember kudarca s a sorsnak győzelme van írva! Párbeszéd magammal És sokszor megfogom a kezedet, akárcsak egy idegenét, és sokszor a szemedbe meredek, és a szemed egy kút, hideg, setét. És mély. Kosztolányi dezső verseskötetei. És sokszor látlak ágyadon, ha átkarol a fájdalom, s mégis márványhideg az arcom, s mikor te alszol, én nem alszom. És sokszor átölellek csöndesen, szívdobbanásaid búsan lesem, és míg a tündérek körüldalolnak, én megsiratlak, mint egy rég-halottat. Kezembe veszem kis gyerekcipődet, játékaid, poros emlékeid, és kérdelek, nem integetsz nekik? Nem félsz a percektől, mik zúgva jőnek és elrabolják sűrű hajadat, és gőgösen előrehajtanak? Sokszor meg mintha koporsó szoritna, hűvös szemfedő takar el és jól tudom, ez az a fej, amelyre rájő a halotti sipka. És mégis itt vagy.
S egy délután, ha ülsz az ablakodnál, ijedve kérded: micsoda zenél? És este búgni, bőgni fog a kályha és künn az utcán fújni fog a szél. Te sírva szólitod a Véghetetlent, s felelni fog a föld és a göröngy. Megütsz egy billentyűt s a hangja elzeng, és összetörsz, mint gyönge-gyönge gyöngy. Szeretet Mennyi ember van, akit szeretek. Mennyi nő és férfi, Rokonszenves boltileányok, kereskedősegédek, régi és hű cselédek, lapkihordók, csöndes, munkás írók, kedves tanárok, kik vesződnek a kisfiammal. Kosztolányi Dezső | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Találkozunk mi olykor-olykor, meg-megállunk, szemünk összevillan s én még maradnék tétovázva, talán, hogy elmondjam ezt nekik. Mégsem beszélek, mert csak a részeg aggastyánok, s pulyák fecsegnek. Ilyesmiről szólni nem ízléses. Meg aztán nincs is időnk. De hogyha majd meghalok egyszer s egy csillagon meglátom őket, átintek nekik kiabálva, hajrázva, mint egy gimnazista: "Lásd, téged is szerettelek. " Apa Mily gyorsan távolodsz a nagy időben tőlem, fiam. Már idegesen kelsz föl az ebédtől, eltünsz, szaladsz.
Ezek mind bölcsészként, tanárjelöltként indultak, volt, aki "filozopterköltészet"-nek gúnyolta lírájukat, amelynek nem mellékes jellegzetessége volt a költők igen nagy és széles körű műveltsége. S valamennyiükre jellemző volt az évezredek örökítette versformakészlet tökéletes birtoklása és mesteri módon kezelése. És ami nem kevésbé jellemző, hogy e néhány közös jellemző vonáson túl szinte semmi sem emlékeztet bennük egymásra. Értő olvasó egy Kosztolányi-versről vagy prózai bekezdésről akkor is felismeri, hogy ki írta, ha éppen azokat a sorokat addig még nem is olvasta. Nagy kultúrájú vidéki értelmiségi családból érkezett egyetemistának Budapestre, apja a szabadkai gimnázium igazgatója volt, elődei egyik oldalról szabadságharcos hagyományú, műveltséget őrző és hagyományozó köznemesek, másik oldalról nemzedékeken keresztül patikus polgárok. Kosztolányi Dezső - Kosztolányi Dezső - vers.hu. Könyvek, eszmék és versek közül került fel az egyetemi társak közé. Itt az egyetemen azonnal összebarátkozik a hasonlóképpen irodalom szakos Babits Mihállyal és Juhász Gyulával, majd életre szóló barátságot köt a matematikával és fizikával foglalkozó Karinthyval és a jogász, de közben kereskedelmi iskolai tanárnak készülő Füst Milánnal.
De az ellenforradalom terrorjától elfordul, és baráti körével együtt politikamentességbe vonul. A harmadik korszakában emelkedett igazán nagy költővé, és ekkor alakult ki benne az európai viszonylatban is jelentékeny regényíró. 1920 után még több mint másfél évtizede volt. Óriási szorgalommal építette fel ekkor életműve terjedelemben is nagyobb, értékben is jelentékenyebb részét. Költészetében egyre inkább emelkedik az emberségesség költőjévé. Könyv: Kosztolányi Dezső versei (Kosztolányi Dezső - Réz Pál (Vál.)). Mindenben kételkedő pesszimizmusa lassanként átvált az ember iránti részvétbe és az emberbe vetett hitbe. A családi életben megtalálja a felelősségtudatot. Nyelve és kifejezőkészsége – ha lehetséges – még gazdagodik. Formaművész létére még a szabad versekkel is kísérletezik – teljes sikerrel. Ebben az időben keletkeznek kitűnő novelláskönyvei (Tengerszem, Esti Kornél). Csak úgy árasztja a műfordításokat. És ez időben írja regényeit. Ezek elsősorban lélektani regények, akkor is, ha történelmet idéznek, mint a Néró, a véres költő, akkor is ha cseléd és nagyságos úrék társadalmi problémájáról van szó, mint az Édes Annában, s akkor is, ha a vidéki városok sivárságáról szólnak (Pacsirta, Aranysárkány).
Ezek a barátok sem kifejezetten baloldaliak (igazán csak Juhász Gyula az), de humanista polgárok, akik irtózattal néznek az ellenforradalomra. Az ő körükben a viaszlelkű és viasz-lelkiismeretű Kosztolányi is hamarosan elkülöníti magát az ellenforradalomtól, amelyhez valójában ugyanúgy nincs köze, mint a forradalomhoz. Ő a lélek kalandjainak költője és prózai krónikása. Részvétet érez minden emberi szenvedés iránt, látja és ábrázolja a polgári élet sivárságát, undorodik minden erőszaktól, gyönyörködik és gyönyörködtet a szépségben, játszik a nyelv végtelen lehetőségeivel, lelkére ereszti a külvilág benyomásait, és megfogalmazza a benyomásokat. Senkire költészetünkben nem illik annyira az impresszionista jelző, mint őrá. Kosztolányi dezső verseilles le haut. Nem vátesz, nem a közélet látnoka, nem lehet a tudat és az erkölcsi magatartás iránymutatója, mint Petőfi, Ady vagy József Attila, de még a művészet menedéket adó magasztosságát sem árasztja úgy, mint Arany János vagy Babits Mihály. Kosztolányi ehhez túl hitetlen, túl céltalan, túl eszménytelen.