Miskolc - Városháza tér Miskolc – Városháza tér Városház tér A Városház tér 1907-ben Közigazgatás Ország Magyarország Település Miskolc Városrész Belváros Korábbi nevei Piac utca, Horthy Miklós tér, Tanácsház tér Nevezetes épületei Városháza, Megyeháza Irányítószám 3525 Földrajzi adatok Elhelyezkedése Városház tér (Miskolc) Városház tér Pozíció Miskolc térképén é. sz. 48° 06′ 13″, k. h. 20° 46′ 43″Koordináták: é. 20° 46′ 43″térkép ▼ Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Városház tér témájú médiaállományokat. A miskolci Városház tér a város közigazgatási központja, itt áll a Városháza és a Megyeháza. A hagyományos értelmezés szerint alig nevezhető igazi térnek, a hajdani Piac utca nyugat felé tölcsérszerűen kiöblösödő, illetve a régi Mészár utca észak felé szűkülő része alkotja. Keletről a Széchenyi utca, nyugatról a Hunyadi utca, délről a Szent István tér, északról a Kis-Hunyad/Palóczy István utca határolja. Máté Bence világhírű természetfotós kiállítása Miskolcra érkezett | PannonHírnök. A tér a második világháború előtt Horthy Miklós nevét viselte, a tanácsi rendszer idején pedig Tanácsház tér volt a neve.
Egy kis történelem 1920. január 31-én jelent meg az akkor még Munkás Újság első száma, de az ezt megelőző évben próbajelleggel már megjelent az Ungvári Munkás című kiadvány is, de később mégiscsak az 1920-as indulást tekintették a kiindulópontnak, és onnan datálják a lap megszületését. A Munkás Újság hetente jelent meg, de a második világháború során, egészen pontosan 1938. október 23-tól 1945. május 27-ig szüneteltette tevékenységét. Ekkor még mindig Munkás Újság címmel jött ki a nyomdából, heti háromszor. Kárpáti Igaz Szóként 1945. december 8-án jelent meg első ízben, mint a Zakarpatszka Pravda fordításos kiadása. Hosszú út vezetett az önállóság kivívásához, aminek első fontos állomása 1965. június elseje volt. Ekkor jelent meg először a Zakarpatszka Pravdától független tartalommal a magyar újság, amikor végre saját írásokkal is jelentkezhettek. Ám miután addig csak fordítók dolgoztak a lapnál, súlyos káderhiány lépett fel, az első hónapokban Balla László és a rádió magyar adásától érkező Lusztig Károly vitte hátán a lapot, amíg a fiatal tollforgató-jelöltekből zsurnalisztákat neveltek.
2021. 02. 16., kedd Csernobilban termett almából és az övezetből származó vízből készül Kárpátalja első hivatalosan bejegyzett pálinkafőzdéjében az Atomik − írja a Kárpáti Igaz Szó. A helyi lap értesülései szerint a pálinkát a Persa Zakarpatyszka Palicsarnya gyártja. Az ital teljesen biztonságos, ezt ukrán és brit kutatók is megerősítették. Alekszandr Koval, a Turinform Zakarpattya turisztikai központ igazgatója közösségi oldalán azt írta, hogy a pálinka értékesítésből származó bevételek 75 százalékát a sugárszennyezett övezetben vadon élő állatok és a térségben élők megsegítésére fordítják majd. A pálinkát kizárólag brit exportra készítik. Atomik, csernobili almapálinka Fotó: Facebook Forrás:
Mivel mindaddig csak fordítók dolgoztak a lapnál, súlyos káderhiány lépett fel, az első hónapokban Balla László és a rádió magyar adásától érkező Lusztig Károly vitte hátán a lapot, amíg a fiatal kezdőkből újságírókat neveltek. A teljesen önálló magyar kiadás megjelenése 1967. március 8-ra esik. Ettől kezdve egyfajta magyarságintézményként is igyekezett helytállni a szerkesztőség. A lap székháza 1970-ig a régi vármegyeházán volt, 1970-től másfél évtizeden át a mai adóhatóság épületében székelt. A nyolcvanas évek közepétől a megyeszékhely Gagarin utcai kiadóhivatala volt a székhelye. Ezekben az időkben amolyan magyar találkozási ponttá is vált az újság szerkesztősége. 1971-ben a szerkesztőség patronálásával megalakult a megye fiatal tollforgatóit tömörítő József Atilla Irodalmi Stúdió. 1979 és 1986 között a laptestbe tördelve, az abból kivágható oldalakat kötetté fűzve 16 költő jutott önálló kötethez, köztük Dupka György, Horváth Sándor, Finta Éva, Nagy Zoltán Mihály, Fodor Géza, Füzesi Magda.
A teljesen önálló magyar kiadást 1967. március 8-án nyomtatták. – Eszembe jutott, hogy hová jutottunk az írógéptől – egészen a számítógépig, és addig a XXI. századig, ahol már az információ gyakorlatilag percenként jut el hozzánk, mondhatnám nehezedik ránk. A KISZó 100. születésnapja nemcsak a kárpátaljai újságírás ünnepe. Én úgy tekintem, mint a Kárpát-medencei újságírás ünnepét is – hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott az ünnepségen. – Ezért köszöntöm a Kárpát-medencei média valamennyi munkását, aki azért tesz, hogy a magyar identitást megőrizzük, és akik szolgálják azt, amit úgy hívunk, magyar nemzet – mondta a politikus. Kalmár Ferenc András miniszteri biztos kiemelte, hogy a lap története összefügg a helyi magyarság történetével az elmúlt száz évben, a XX. század megpróbáltatásaival, a XXI. századnak a problémáival. – Önök segítettek abban, hogy a magyarság átvészelje a nehéz időszakokat, megőrizze identitását az asszimilációs törekvések ellenére. A média nemcsak híreket közvetít, hanem felelőssége is van, hiszen nevel is, és ez a politikai állásfoglalás, tudjuk, hogy milyen nehéz volt az elmúlt száz esztendőben – szögezte le az anyaországi politikus.