• Az önfenntartó életre nem alkalmas területekre is rengeteg vízimadarat vonz. • Elősegíti a fertőző betegségek terjedését, ami különösen a madárinfluenza kapcsán jelent óriási kockázatot. • Szennyezi a környezetet, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az eutrofizációt ("elmocsarasodást"). • Növeli a fajok közötti hibridizációt. • Rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember-madár konfliktushelyzetek számát. • A közvetlen fizikai érintkezés ránk, emberekre nézve is veszélyt jelenthet. Fotó: Lukács Kata 2 / 9 Fotó: Lukács Kata Angyalszárnybetegségben szenvedő fiatal bütykös hattyúk a Ráckevei-Duna-ágban 3 / 9 Fotó: Orbán Zoltán Kenyérért verekedő szárcsa és dankasirályok A vízimadarak etetése a következő öngerjesztő problémaspirált generálja: • Az etetés többnyire nyáron kezdődik, amikor az emberek keresik a hűsítő víz közelségét, így a madár-ember találkozások száma is nagyobb. Turista Magazin - Nyomorékká teszed vagy megölöd a vízi madarat az etetéssel. • Az etetett vízimadarak ősszel nem vonulnak el. • Az emberek látják a "sok szegény, éhes", valójában lusta vagy már beteg, röpképtelen madarat, ezért tovább etetik őket.
Nyáron a nagyobb településeken azért látható sok hattyú, mert a nyári vedlési időszakban júliustól szeptemberig, egész Európából érkeznek a Balatonhoz. Szaporodása [ szerkesztés] Az ivarérettséget 2-3 éves korban éri el. Monogámiában él. A hattyúpár a téli hónapokban minden évben jön nászhangulatba. Ilyenkor szorosan egymás mellé úsznak, és azonos ütemben mozgatják nyakukat. A fejüket oldalra hajtják, meghajolnak, és a vízbe mártják csőrüket, nemritkán a partner nyakát átkulcsolva. Párzásra hívásként a tojó laposan elnyújtja nyakát a víz felett. Ezután a hím a hátára mászik, súlyával a víz alá nyomja, és csőrével kapaszkodik partnerébe. Párzás közben a tojó hangosan szörcsög. Utána mindketten felegyenesednek, és látványosan leeresztik csőrüket. A hattyúpár hűséges költőterületéhez, és területéről körülbelül a hóolvadástól kezdve elűzi a többi hattyút. A fenyegetés legenyhébb formája a szárnycsapkodás, az erősebben fenyegető hattyú erősen hátrahúzott nyakkal gyorsan ráúszik ellenfelére, végül a vetélytársak megragadják egymás nyakát, és szárnyukkal csapkodva próbálják eltolni vagy a víz alá nyomni a másikat.
Feltehetőleg legyengültek és ez okozta pusztulásukat, ám akár fertőzöttek is lehettek, senki sem tudja, viszont jobb az óvatosság. Amennyiben a madarak téli etetése mellett döntünk, javasoljuk az énekesmadarak etetését olajos magvakkal, elsősorban nyers, fekete héjú napraforgómaggal. Ezzel valóban segíthetjük a madarak túlélését a téli időszakban, és egyáltalán nem ártunk vele.
A Szent Margit Magzati Diagnosztikai Központ vezető főorvosaként is tevékenykedek. Természetesen a szülészet-nőgyógyászat minden területét igyekszem figyelemmel kísérni, gyakorolni, mégis 2006 óta az ultrahang diagnosztika területére specializálódtam. Megszereztem a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság legmagasabb "C" tipusú minősítését, valamint rendelkezem a Fetal Medicine Foundation nemzetközi akkreditációjával. Rendelkezem a szülészeti és nőgyógyászati ultrahang diagnosztikai licence vizsgával is. Szakmai vezetője, felülvizsgáló főorvosa vagyok a Szent Margit Kórház UH-4DUH és a Péterfy Kórház UH-4DUH laborjának valamint a VI. Kerületi Szakrendelő Terhességi és Nőgyógyászati Ultrahang Rendelésének.
Meggyőződésünk, hogy osztályunk élt a kínálkozó lehetőségekkel, és a centenáriumi ünnepségeket, mint a főváros egyik legnagyobb forgalmú, működésének minőségi mutatóit tekintve az egyik legeredményesebb szülészeti és nőgyógyászati osztályaként ünnepelheti. Osztályunk büszkén vállalja óbudaiságát, miközben speciális profiljaival szervesen illeszkedik a főváros és az ország szülészeti és nőgyógyászati ellátási rendszerébe. Vissza Tartalom Előszó (Dr. Gusztonyi Ágnes - Dr. Tóth Károly Sándor:) 5 A szerző előszava 7 Bevezetés 8 Irodalom (Bev. ) 10 I. fejezet: Nőgyógyászat és szülészet a Szent Margit Kórház első 25 évében (1898-1923) 11 Irodalom (1. ) 23 A. / Forrásmunkák 23 B. / Tudományos könyv 24 C. / Tudományos közlemények 24 II. fejezet: A Szent Margit Kórház szülő- és nőbetegosztályának kialakulása (1923-1933) és története 1963-ig 25 1. Az interregnum (1923-1929) 25 Irodalom (II/1) 34 2. Az első főorvos kinevezésétől a 11. világháború végéig (1929-1945) 37 3. A háború utáni két évtized (1945-1964) 45 Irodalom (II/2.
Dr. Verő Tibor: A Szent Margit Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályának története - Óbuda 1898-1998 (1998) - Jubileumi emlékkönyv, Kiadó: Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1998 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 143 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 15 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal. A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Száz év nemzedékeket felölelő hosszú idő. Kivételes ajándék az egyes embernek, de a társadalom figyelme és megbecsülése övezi az évszázadnyi múltra visszatekintő intézményeket is. Az 1897 novemberében megnyílt Szent Margit Kórházban a szülészeti és nőgyógyászati tevékenység néhány hónappal később 1898-ban kezdődhetett meg. Kollégáimmal a centenárium közeledtével érezzük, hogy osztályunk száz éves történetének megismerése nemcsak kínálkozó lehetőség, de emberi és szakmai kötelesség is. Munkásságuk megismerésével kívántuk megadni az illő tiszteletet mindazon kollégáinknak, akik az elmúlt egy évszázad során, életük egy részét vagy egészét, a Szent Margit Kórház falai között áldozták az egyik legszebb orvosi specialitásnak a szülészet-nőgyógyászatnak.