A Pearl Harborban ringatózó csatahajók füstje, az Arizona detonációja, az Oklahoma csupasz gerince mélyen beleégett Amerika kollektív tudatalattijába, a japán támadást csak a hatvan évvel később összeomló ikertornyok látványa szorítja le az amerikai nemzeti traumák ranglistájáról. A Hawaii-szigeteket észrevétlenül megközelítő hordozó-kötelékről, hadüzenet nélkül indított légicsapást még ma is szokás sunyi, alattomos húzásként értékelni. Pedig egy sokéves diplomáciai és gazdaságpolitikai háború betetőzése volt, és legalább annyira diktálta a japán elit kétségbeesett szamuráj-szellemisége, mint a politikai racionalitás. Pearl Harbor 75. évfordulóján ezekről a talán kevéssé ismert motívumokról lesz szó. A fegyverkezés miatt kellett fegyverkezni A Pearl Harborhoz vezető úthoz érdemes felidézni Japán hiperkülönleges státuszát. A császárság az egyetlen ország volt, mely a XIX. században nyugati hatalmak gyámkodása nélkül tudott végrehajtani egy olyan modernizációs folyamatot, ami ötven év alatt a nagyhatalmak közé repítette.
Írta: Euronews • A legfrissebb fejlemények: 26/12/2016 euronews_icons_loading Betűméret Aa Hatalmas meglepetésként érte 1941. december 7-én a Hawaii-hoz tartozó Pearl Harbornál állomásozó amerikai hadiflottát a japán vadászgépek támadása. Ez a rajtaütés késztette arra az Egyesült Államokat, hogy a szövetségesek oldalán belépjen a második világháborúba. A következő nap az amerikai elnök, Franklin D. Roosevelt felszólalt a Kongresszusban, formálisan is hadat üzenve Japánnak. – 1941. december 7-e. A becstelenség napja. Az Egyesült Államokat megtámadta a Japán Birodalom hirtelen és szándékosan, tengeri-és légierejével. A hadsereg és a haditengerészet főparancsnokaként utasítást adtam rá, hogy mindent tegyenek meg a védelmünkért. A támadásban 2400 amerikai vesztette életét és mintegy 1200-an megsebesültek. 12 hajó süllyedt el vagy sodródott partra, 9 pedig megrongálódott. Amerika 164 repülőgépet vesztett el. Japán oldalról 64 ember halt meg, 5 hajó süllyedt el, és 29 repülőgép pusztítottak el.
Évente több mint kétmillió látogatót vonz, akik azért jönnek ide, hogy megemlékezzenek az itt elhunyt tengerészekről. Első útjuk a Marshall-szigetek felé vezetett, ahol már kétszázötven kilogrammnyi robbanószer várt rájuk. A bombateret megtöltve innen a több mint 3 ezer kilométerre lévő zátonyszigetre repültek, Hawaii észak-nyugati csücskébe. A titkos üzemanyag-lerakatnál pótolták a hiányzó repülőbenzint és egyenesen Pearl Harbor felé vették az irányt. Ekkor kezdődött a hadtörténészek által csak komikus hibák sorozatának nevezett folyamat, mindkét oldalon. A japán gépek már a levegőben voltak, amikor kiderült, hogy a bombákkal és üzemanyaggal előreküldött tengeralattjárók közül kettőről semmi hír. Az egyikről később kiderült, hogy az amerikai haditengerészet süllyesztette el, a másikról azonban a mai napig semmit sem tudni. Ahogy december 7-e előtt, úgy az amerikaiaknak ezúttal is sikerült feltörniük a titkosított japán rádiókommunikációt, ami eredményként a teljes bevetés lelepleződött.
A nemzetközi dátumválasztó vonal sajátossága miatt ma van 79 éve, hogy a Japán Császári Haditengerészet, a Nihon Kaigun a Hawaii-szigeteken fekvő Pearl Harbor amerikai flottatámaszpont elleni támadásával kezdetét vette a Csendes-óceánon is a II. világháború. A támadás ténye, módja eléggé közismert, ezért jelen cikkben inkább a támadás körüli legendákra, illetve kevéssé ismert tényekre összpontosítok. A terjeszkedő gyarmati, vagy mondjuk ki, imperialista politikát Japán közel kétszáz évvel később kezdte, mint nyugati vetélytársai, így nem meglepő, hogy ázsiai érdekszférájának kiépítése során az érdekek hamar összeütköztek. Ez a konfliktus az 1920-as évekre egyértelművé vált, és ahogy a császári Németország, úgy Japán sem kapta meg azt a fajta egyenlő bánásmódot, amit szeretett volna. Ennek legfőbb gátját az Egyesült Államok jelentette, amely folyamatosan bírálta a szigetország terjeszkedését Kínában és egyéb területeken. Japán kilépésével a flottaegyezményekből a harmincas évek közepére már látható volt, hogy a háború elkerülhetetlen, amely tényt mindkét fél a saját politikai kultúrája szerint kezelte.
2001. augusztus 9. Díj(ak) Oscar-díj ( 2002) a legjobb hangeffektus vágás (George Watters II, Christopher Boyes) Korhatár PG-13 12 Bevétel 449 200 000 amerikai dollár (világszerte) További információk weboldal IMDb A Pearl Harbor – Égi háború (eredeti cím: Pearl Harbor) Michael Bay 2001 -ben bemutatott háborús filmje. A forgatókönyvet Randall Wallace írta, a film főszereplői Ben Affleck és Josh Hartnett. A film éppúgy emléket akar állítani a japánok, mint az amerikaiak hősiességének. Nem dokumentum jellegű és nem politikai szemszögből vizsgálja a történteket, ehelyett egy fiktív történetet mutat be hétköznapi emberekről, akik egy valóság szülte, nem hétköznapi szituációban hőssé válnak. Michael Bay rendező minden igyekezetét arra fordította, hogy emberi motivációk szemszögéből láttassa a cselekményt. Cselekmény [ szerkesztés] 1941. december 7-én a japán légierő megtámadta az Amerikai Egyesült Államok csendes-óceáni flottáját. A támadás számtalan áldozattal járt, hatalmas pusztítást vitt végbe, és sokáig tartott, amíg az amerikai hadsereg kiheverte a csapást és felkészült a visszavágásra.
Ráadásul, mint kiderült, a pilóták inkább a feltételezett repülőgéphordozókat keresték a vízfelszínen, mondván, hogy biztos azokról emelkedett el a két betolakodó. Éjjel kettőre a két Emily elérte Oahu környékét. Az első gép parancsnoka utasította pilótatársait, hogy repüljék körbe a szigetet, így még váratlanabb irányból indítva a támadást. Ám a másik gépen senki sem hallotta a rádióüzenetet, ezért a két bombázó útjai elváltak egymástól. Innentől kezdve teljességgel érthetetlen volt a mindkét Emily pilótái számára, hogy milyen irányokról és milyen tereppontokról hadoválnak a másik repülőn. A vezérgép parancsnoka megunva lehetetlen tájékozódást, megérzés alapján elengedte négy bombáját. Ám azok végül sem katonai, sem civil létesítményekben nem okoztak sérülést. Ugyanis a jól átgondolt előzetes tervezések és az áldozatos feladatvállalás eredményeként a parancsnok sikeresen ártalmatlanított egy évszázadok óta szunnyadó vulkánkrátert, bármiféle taktikai előnyszerzés nélkül. Alvin és a mókusok dvd Rogán cecília régen és most popular Ken follett az idők végezetéig film Harmonia hotel sárvár nyugdíjas kedvezmény
Töltsd le az útvonalat GPX-fájlként a GPS eszközödbe! Ide kattintva megrendelheted a Fertő tó aktív térképet () Fertő tó aktív térkép Fotó: Cartographia TIPP: A térkép műanyag borítású. Tervezd meg és jelöld alkoholos filctollal a saját útvonaladat, és ha már nem kell, le is moshatod a térképről. Túraajánlatok 1. Tókerülő nagy kör (115 km, nehéz) A klasszikus tókerülő kört az edzettebb kerékpárosok egy nap alatt is képesek teljesíteni, de érdemes több naposra tervezni, és időt hagyni a látnivalók és a természet felfedezésére. 2. Magyar kör (63 km, közepes) A Fertő magyarországi szakaszát körbejáró, közepes nehézségű túra az összes hazai Fertő tavi települést felfűzi. A kör egy része az osztrák szakaszon halad, ahol a borairól híres Mörbischből (Fertőmeggyes) hajózhatunk át Illmitzbe (Illmic). 3. A kerékpárosok bakancslistás célpontjává válhat a Fertő-tó. Osztrák kör (81 km, nehéz) A jól kiépített, sűrűn kitáblázott körút nagy része szilárd burkolatú úton halad, népszerű kerékpáros útvonal a családok körében is. Ajánlott útvonalunkat Fertőrákosról indítjuk Rust (Ruszt) felé, ezért figyeljünk oda, hogy a visszaúton elérjük az utolsó kompot Illmiztből.
FERTŐ-TÓ KERÉKPÁRRAL - A burgenlandi szakasz (Ruszt - Ilmic) - YouTube
30-kor indul általában. Főszezonban a kompok általában félóránként járnak (7 €). A mörbischi kikötő parkolója ráadásul ingyenes és hatalmas. A túra jellege: Az útvonal legnagyobb része teljesen sík területen halad, Oggau és Mörbisch között van néhány kisebb emelkedő. Elkülönített, aszfalt kerékpárutak, kis forgalmú, gazdasági, szilárd burkolatú utak, ill. Podersdorf és Weiden közt jó minőségű, kőzúzalékos bicikliút. A túra leírása A hajóról remek a rálátás Európa egyik legnagyobb tavi szabadtéri színpadára, a monumentális díszletű Seebühnére. Az illmitzi kikötő mellett természetesen jól felszerelt strandot is találunk, de talán még korai fürdőzésre gondolni, pár tucat kilométer még előttünk van. Végigtekerünk a műút melletti kerékpárúton, először nádas, majd szőlőültetvények között. 3 km után bal oldalon fából épült furcsa alakú kilátóhoz érünk. A kerekesszékkel is használható madármegfigyelő torony felső szintjéről nagyszerű panoráma nyílik a Zick Lacke szikes tavára, mely a különböző vízimadarak kedvenc helye.