Ez a cikk legalább 1 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Már sokadik ismerősöm keres meg azzal, hogy egyes funkciók nem működnek hazánkban az Amazon Echo esetén. Ez logikus is, mivel itthon hivatalosan nem kapható a termék, de például innen megvásárolható. Majdnem kereken 1 éve, hogy írtam róla itt a, és azóta rengeteget fejlődött Alexa. Leginkább a szoftver, a funkciók fejlődtek, nem a kommunikáció. Ez azt jelenti, hogy az Amazon arra összpontosít, hogy minél gyorsabban, és minél több szolgáltatással együttműködve tudjuk használni, és úgymond nem a kérdez-felelekre optimalizálják, tehát nem tud összefüggő kérdésekre válaszolni. Én leginkább az okos otthon funkciót használom ki rajta, ami lényegesen jobb és több szolgáltatást támogat, mint az Apple féle HomeKit vagy a Google Home. Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján szeretnék most megosztani veletek, újdonsült Amazon Echo tulajdonosokkal néhány tippet, trükköt!
99 (~11 000 Ft) Amazon Echo Look – $199. 99 (~51 000 Ft) Amazon Echo Show – $179. 99 (~46 000 Ft) Amazon Echo Spot – $114. 99 (~30 000 Ft) Mi most a legkisebb testvérrel fogunk foglalkozni, az Amazon Echo Dot 2. generációs kiadásával. Nézzük lépésről lépésre, mit kell tenni ahhoz, hogy válaszoljon a kérdéseinkre 1. A legfontosabb: Rendeljük meg! – Na itt az első bökkenő. Ahhoz hogy megrendeld, szükséged van egy Amazon felhasználóra. Itt eldöntheted, hogy az angol, vagy a német Amazonra regisztrálsz. A legnagyobb probléma, hogy mindegy melyiket választod, sehonnan se tudsz Magyarországon belüli szállítást kérni. Tehát válasszuk az egyszerűbb opciót -> Német Amazon felhasználó. Regisztráció, termék kiválasztása, kosárba… Szállítási cím kiválasztása… Amennyiben jársz Ausztriában (ugyanis oda is lehet kérni a szállítást) nincs semmi gond, hiszen vannak csomagpontok, azaz üzletekbe kiszállítja a futárszolgálat ahova csak be kell menned és átvenni. Ha azonban nem jársz arrafelé, akkor nehéz dolgod lesz.
Intelligens otthonnal párosítva nem csak innovatív megoldásokat kínál, hanem igazán menő dolgot alkot az otthonunkban. Érdekes lehet még Önnek az alábbi pár bejegyzés is:
A franciaországi Cadarache-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor). Az építkezés jelenleg körülbelül 60 százalékos készültségű, a nemzetközi projekt résztvevői magyar közreműködéssel azon dolgoznak, hogy energiát lehessen előállítani a Nap energiatermelését modellező technológiával. Fúziós erőmű Archives - Sikeradó. Erre a fizikusok szerint a század második felében kerülhet sor. A fúziós erőmű megalkotásával tulajdonképpen a Nap energiáját hozzák a Földre a tudósok. Zoletnik Sándor, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa az M1 tévécsatornának elmagyarázta, hogy a már Teller Ede által is propagált ötlet a hidrogénatommagok egyesülésével működik: az elemi hidrogén két izotópja, a deutérium és trícium nagy nyomáson és magas hőmérsékleten történő fúziója szolgáltatja az energiát. Ezt szeretnék megvalósítani itt, a Földön, valahogy úgy, ahogy a csillagokban is történik. © HVG Zoletnik Sándor szerint a Nap közepén körülbelül 10 millió kelvin fokos hőmérséklet van, itt a Földön azonban ennek a tízszeresét kellene előidézni ahhoz, hogy működjön a folyamat.
Jelenkorunk legnagyobb és legambiciózusabb kísérlete zajlik Franciaországban, ahol az első kísérleti fúziós erőművet építik. Ha sikerül a mérnököknek és a tudósoknak a projektjüket végrehajtani, akkor alapvetően változhat meg a világ energiaellátása a következő évtizedekben. A fúziós energia révén sokkal biztonságosabb és környezetbarátabb módon juthat majd az emberiség az energiához, mint az napjainkban történik. A kísérleti fúziós erőmű építésében magyar mérnökök, fizikusok is részt vesznek, és bíznak benne, hogy 2035-re sikerülhet a fúziós folyamat révén elektromos áramot termelni. Fúziós erőmű 2019 build tools. Cadaracheban az épülő jövőben jártunk. Nagyjából húsz évvel ezelőtt fizikaórán hallottam először a fúziós erőmű megépítésének a lehetőségéről. Már akkor is úgy beszéltek róla, hogy ez csak a távoli jövőben lehetséges, de ha sikerül ilyet valaha is felépíteni, akkor korlátlan energia áll majd az emberiség rendelkezésére. Meglehetősen kétkedve fogadtam akkor a fúziós energiáról szóló találgatásokat, de most, hogy testközelből láthattam az előkészületeket a nagy kísérletre, úgy éreztem, egy kicsit a jövőbe csöppentem.
A projekt megvalósítása új fejezetet nyithat az emberiség történetében, az energiaszükségletek kielégítésében mégpedig úgy, hogy azzal a környezet szennyezése is elkerülhető. Black Solar Friday 90% -os kedvezmény az engedélyeztetés díjából. Kérjen itt ajánlatot napelemes rendszerre. 15 percen belül részletes, személyre szabott árajánlatot kap. (x) Forrás: Tovább a cikkre »
Nyitókép forrása: az ITER hivatalos twitter-oldala/ az épülő tokamak belseje Napjaink leghatékonyabb energiaerőművei a láncreakción alapuló atomerőművek. Ezeket a környezet és természetbarát víz, szél és egyéb erőművek csak kiegészíteni képesek. De mi lenne, ha feltalálnának valami olyat, ami mérföldekkel hatékonyabb, mint az atomerőmű, mégis sokkal környezetbarátabb, és nem áll fenn a környezeti katasztrófa veszélye? Fúziós erőmű. Nos, kevesen tudták, hogy a dolog már megtörtént, és a megvalósításon jelenleg is dolgoznak: De mi is az az ITER? Az ITER egy olyan fúziós telep, amelyet még a 80-as években találtak ki, megvalósítása pedig egészen az ezredforduló utánig váratott magára. Sokak szerint ez egy olyan tudományos projekt, melynél izgalmasabb jelenleg nincs a bolygón és amely forradalmasíthatja a Föld országainak energiaellátását. Az ITER az első erőmű méretű fúziós kísérlet a világon, és egyben a világ legnagyobb kutatás fejlesztési összefogása. A projektben hét ország vesz részt, köztük az USA, az Európai Unió, Oroszország, Kína, Dél-Kórea, Japán és India.
Csakhogy nem ilyen egyszerű a helyzet, mondta Dunai, mert bár a deutérium nagyon elterjedt, tríciumot a reaktornak magának kell lítiumból előállítania. Emellett a reaktornak el kell érnie az atommagok fúziójához szükséges hőmérsékletet, amelynek a földi reakcióban a Nap magjában mérhető tízszeresének, 100 millió Celsius-foknak kell lennie. Ennek a 100 millió fokos anyagnak a tárolása természetesen elég nagy kihívás. Szerencsére ezen a hőmérsékleten elektromosan töltött részecskékből álló anyaggal, azaz plazmával van dolgunk, amelyek elektromágnesekkel elszeparálhatók a környezettől. A plazma és a környezet elválasztását oldja meg a fánk alakú, eredetileg az 1960-as években orosz kutatók által kidolgozott tokamak (toroidális kamra mágneses tekercsekkel). Egy kis időre bepillantottunk a jövőbe. Mint Dunai elmagyarázta, a mágneses tér tórusz formára hajtogatása lehetővé teszi a plazma egyben tartását. Hozzátette, a moszkvai Kurcsatov intézetben 1968-ban létrehozott T1 tokamak berendezésen végzett némely kísérletek még a hidegháború éveiben is brit kutatók közreműködésével zajlottak.