század fordulóján pedig a három részre szakadt ország lakosságának létszámát körülbelül 3, 5 millióra (vagy maximum egy-két százezerrel többre) tehetjük. Végeredményben tehát mindez nem csökkenést, hanem szerény növekedést jelent. A 3, 5 milliónyi lakosság nagyobb része a legsűrűbben (15 fő/km 2) betelepült királyi Magyarországon élt. Az 1598. évi házösszeírás szerint (a Partium mintegy 100 000 fős népességével együtt) ezen az országrészen körülbelül 1, 8 millió ember lakott. Népesség-előreszámítások - Népességtudományi Kutatóintézet - Központi Statisztikai Hivatal. A királysággal nagyjából azonos területű hódoltságban a népsűrűség jóval kisebb, csak mintegy fele volt (7fő/km 2), azaz az itteni lakosság száma 900 000 főre becsülhető. Végül a Királyhágón túli Erdély lakossága körülbelül 800 000 főt számlált (13 fő/ km 2), akiknek többsége magyar és román (összesen mintegy 550 000 fő), illetve a két kisebb lélekszámú kiváltságolt rétegből kikerülő székely (150 000 fő) és szász (100 000 fő) volt. A lakosság túlnyomó része országos szinten pusztán 20-25 házból álló aprófalvakban élt.
A bejelentett kormányzati intézkedések alapján a gyermekvállalási szándékok megvalósulása érdekében egységes szakmai elveken alapuló, állami finanszírozású meddőségkezelési ellátórendszer jön létre, ingyenessé válnak a mesterséges megtermékenyítési eljárások, a kezelésekben használt gyógyszerek és a meddőségi kivizsgálások is. Az MNB Versenyképességi programja ezen felül javaslatot tett a családok mindennapi életének megkönnyítésére, amit például a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményrendszer fejlesztése és az atipikus (részmunkaidős) foglalkoztatási formák nagyobb támogatása is szolgálhat. A foglalkoztatáshoz kötött családtámogatások esetében is van tér még új intézkedésekre. A családi adóalapkedvezmény összegének béremelkedéshez való igazítása indokolt lehet, és a támogatások differenciálásával akár a nagycsaládosok is célzottabban támogathatók. Nyitókép: Pixabay
Az egészségi állapot alakulása egy ország társadalmi-gazdasági és politikai folyamatainak komplex "eredményindikátoraként" is értelmezhető. Számos, a társadalmi jólét mérésével foglalkozó nemzetközi kutatás fontos indikátorként használja egy ország gazdaságpolitikai teljesítményének vizsgálatakor - mondta Orosz Éva az ELTE Társadalomtudományi karának egyetemi tanára a Tárki Társadalmi riport 2016 című kötetének bemutatásán. Ebből a szempontból Magyarország nagyon nem áll jól: számos nagyon fontos mutatóban az EU 15-höz (nyugat-európai EU-tagállamok) és a visegrádi négyekhez (V4) viszonyítva inkább nőtt a leszakadásunk - mondta Orosz Éva, aki szerint ezt nem lehet egyszerűen megmagyarázni az ország gazdasági fejlettségével, mert jellemző módon az ez alapján lehetségesnél rosszabb a népesség egészségi állapota. A kötetben szereplő tanulmány szerint 2013-ban például egyedül Litvánia volt rosszabb helyzetben, mint Magyarország. Az összes többi posztszocialista ország viszont vagy hasonló egészségi állapotot ért el lényegesen alacsonyabb gazdasági fejlettségi szint mellett, vagy a hozzánk hasonló gazdasági fejlettségi szint mellett sokkal magasabb várható élettartamot.