S így lelassítja az anyagcserét. Számokkal elmagyarázva: ha szervezetünknek eddig 1500 kalóriára volt szüksége alapszinten, mi pedig tartósan 1300 kalóriát vittünk be – egy idő után a test ezt az 1300 kalóriát veszi normálisnak. Ha azonban szépen lefogytunk, és abbahagyjuk a diétát, akkor máris keletkezik egy 200 kalóriás deficit. Ezt a szervezetünk immár többletenergiaként fogja fel. És szépen kezdi elraktározni! Miért fogyunk nehezen, és miért hízunk könnyen? | Új Nő. Hiszen jöhet még több ínséges időszak is! A legfontosabb tehát a fokozatosság! Nagyon szeretjük a villámdiétákat, pedig egyáltalán nem egészségesek: bár a szervezet alkalmazkodik, mindig azt a döntést érdemes választani, amelyik hosszú távon is eredményt hoz. Lefogyni tehát nagyon egyszerű: az egészséges étkezésre és életmódra odafigyelve még a kalóriákat sem kell feltétlenül számolgatni.
A vacsora kihagyásával este éhesen, alacsony vércukorszinttel fekszel le. Reggelre pedig valószínűleg ugyancsak éhesen, az édes ízt kívánva kelsz fel. Ha ezután sok-sok gyors felszívódású szénhidrátot eszel - például egy péksütit -, azzal hamar megdobod a vércukorszintedet, ami nemsokára újra visszaesik, így már délelőtt nassolni szeretnél. Ugyanez azonban akkor is előfordulhat, ha jó minőségű reggelit választasz, ám a lassú felszívódású szénhidrátok nem emelik meg a nagyon alacsony szintről eléggé egyszerre a vércukorszintedet, így nem tűnik kielégítőnek az étkezés, és ismét enni szeretnél hamarosan. Még ha a délelőttöt át is vészeled, ebédre újra farkaséhes leszel. A vacsora elhagyásával ugyan kiiktatsz néhány kalóriát, de ettől a szervezeted vitamin-, ásványi anyag- és más tápanyagigénye nem csökken. Ha kevesebb ételből étrendi változtatás nélkül próbálod ezt fedezni tartósan, az könnyen hiánybetegségekhez vezet, melyek egy része szintén fokozott étvágy formájában nyilvánul meg. Fogyunk ha nem vacsorázunk 5. Ezek eredményeként a vacsora elhagyása koplalásnak tűnhet.
Az oké, hogy reggelizni mégsem kötelező, ha az embernek van jobb dolga, de mi legyen a vacsorával? Tényleg nem fogunk leadni egy dekát sem, ha este hat után eszünk, és segíti a fogyást, ha nem? A diétamítoszok egyik legelterjedtebbike szerint, aki szeretne leadni a testsúlyából, annak kifejezetten tilos este hat után ennie. Mint a legtöbb fogyókúrás tévhit, ez is amolyan féligazság, és épp ebben rejlik az elképesztő kártékonysága: ha teljesen vállalhatatlan hülyeség lenne, akkor nem tudna elterjedni sem (na jó: nem tudna olyan nagy mértékben elterjedni), ha csak ez működne, akkor meg nem lenne probléma, hogy elterjedt. Fogyunk ha nem vacsorázunk 1. Milliószor megcáfolták, mégis, ha valaki körülnéz a diétás tanácsok piacán, ezer esetből kilencszázban megtalálja. Hogy a dolog mennyire légből kapott, és ennek ellenére mennyire elterjedt, jól mutatja, hogy az Academy of Nutrition and Dietetics is külön - igaz nem túl bőbeszédű - oldalt szán a kérdés tárgyalásának, a mítosz szétoszlatásának. Az "este X óra után tilos enni" mítosz az emésztési folyamatok félreértéséből ered.
Ami azért is fontos, mert egyéni szükségleteinket és testünk sajátos viselkedését mi ismerjük a legjobban – ha tisztában vagyunk vele, hogy mit kell elkerülni (mindig későn vacsorázunk, sokat nassolunk, abbahagytuk a sportolást), akkor máris megtettük az első lépéseket a sikerhez vezető úton. Színtiszta matematika Ez nyilván mindenkinek a könyökén jön ki: fogyás akkor történik, ha kevesebb táplálékot viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyire szüksége van. Hat után vacsorázni nem kell félnetek. Ilyenkor a test a saját raktáraiból pótolja a működéshez szükséges energiákat. Egyértelmű, hogy ellenkező esetben – vagyis ha többet eszünk a kelleténél – hízni kezdünk. Már napi plusz 100 kalória bevitelével egy év alatt akár 6-8 kilót is felszedhetünk! (Gondoljunk csak a karanténra, amikor csak búsultunk és nyamnyogtunk, búsultunk és nyamnyogtunk …) Egyetlen kiló leadásához viszont 7000 kalóriányi deficit szükséges, vagyis ekkora mínuszban kell lennie szervezetünk "energiamérlegének", hogy ez az egyetlen fránya kilócska leolvadjon rólunk.