Késedelmes fizetés esetén Társaságunk, felhasználói részére a lejárt esedékességű követelésről első alkalommal fizetési felszólítót normál postai küldeményként, majd tértivevényes fizetési felszólító levelet küld. Ezen értesítésekért az üzletszabályzatban rögzített összegű felszólítási díjat számítunk fel, melyet a következő számlában érvényesítünk. Amennyiben a hátralék kiegyenlítése a felszólításokat követően sem történik meg, Társaságunk megrendeli az áramszolgáltatás megszűntetését, a felhasználási hely szerint illetékes elosztói engedélyestől. A lakossági felhasználók villamosenergia – ellátásból történő kikapcsolása a mindenkor hatályos – A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) valamint a törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. Késedelmi kamat késedelmes munkabér fizetés esetén - Adó Online. (X. 19. ) Korm. rendelet (Vhr. ) előírásai alapján történik. A tartozás kiegyenlítéséhez a lakossági felhasználó legkésőbb a fizetési felszólító kézhezvételét követő 5 napon belül részletfizetési kedvezményt vagy fizetési haladékot igényelhet, amennyiben vállalja, hogy a részletfizetés, fizetési haladék igénybevételének időtartama alatt elfogyasztott villamos energia ellenértékét, a tartozás részösszegeit, illetve a tartozás halasztott összegét határidőben kiegyenlíti.
Büntetőkamat A szabályozás lényege, hogy a kereskedelmi kapcsolatokban, gazdálkodó szervezetek között a fizetési késedelem esetén a normál késedelmi kamaton - amely a késedelemmel érintett minden naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatnak fog megfelelni és így, figyelembe véve a pénzpiaci lehetőségeket, igen kedvező mérték is lehet - felül még további hét százalék büntetőkamatot is fizetni kell a késedelmes időszakra. A kamatfizetési kötelezettség a jogosult számlájának (fizetési felszólításának) kézhezvételétől, vagy a jogosult általi teljesítéstől (ha a számla vagy fizetési felszólítás a teljesítést megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg) számított 30 nap elteltével megkezdődik. A cél tehát kettős: egyfelől a késedelmes fizetést kevésbé kifizetődővé tenni, másfelől a túlzottan hosszú fizetési határidőket visszaszorítani. A fenti szabályozástól ugyan a felek eltérhetnek, de a bíróság az eltérést két irányban is felülvizsgálhatja. A bíróság a fenti büntetőkamattól lefelé, illetve fizetési határidőtől felfelé való eltérést, ha azt a szerződéskötés-kori körülmények nem indokolják, megváltoztathatja.
Az önkéntes teljesítés elmaradásakor ugyanis a hitelezőnek – számla kiállítása hiányában is – figyelmeztetnie kell az adóst arra, hogy szerződés alapján vele szemben esedékessé vált követelése áll fenn, és azt megfelelő határidőn belül teljesítse, illetve póthatáridő tűzése mellett teljesítheti. Az adós – a szerződés azonnali hatályú felmondása mellett – a hitelező nem megfelelő teljesítésére alapítottan késedelmi, valamint meghiúsulási kötbér érvényesítését is kezdeményezte, érdemben tehát kétségbe vonta a számlában érvényesített fizetési kötelezettség fennállását és összegszerűségét. Az adós e nyilatkozata csődjogi szempontból joghatályos vitatásnak tekinthető (BH 2016. 211. ). [htmlbox BDT] A BH 2016. 312. számú döntés nyomán lehetőség van arra, hogy az adós a követelés jogalapját, jogcímét már a követelés összegszerű bejelentése előtt megkérdőjelezze, így nincs akadálya annak, hogy az adós a hitelezői követelés jogalapját már a felek között fennálló szerződés megszűnése előtt vitássá tegye.