The reply is currently minimized Megmutat Gyöngyössy 2012. augusztus 19. vasárnap Ugyan miért lenne vadbarack a magoncból? A növény többé-kevésbé olyan lesz, mint a szülői voltak. Azaz nem feltétlenül olyan, mint amelyik fán termett, hanem olyan is lehet, mint ami megporozta. (Ami ugye bizonytalan. Így szaporítsd magról az árvácskát! Csak egy trükköt kell ismerned a sikerhez! - Zöld Újság. ) Vagy a nagyszülőkre is vissza tud ütni. De ezek sem vadbarackok voltak nagy valószínűséggel, csak esetleg gyengébb minőségű barackok, mondjuk, nem magvaváló őszibarack tipikusan az a gyümölcsfajta, amit érdemes magról vetni (ha az ember nem ragaszkodik konkrétan egy bizonyos fajtához), mert legalább 2/3 a valószínűsége, hogy élvezhető minőséget fog teremni. Ha mégsem, akkor meg át lehet szemezni az első termések megjelenése utáni évben is. A probléma az őszimagonccal inkább az, hogy nem minden fajta nevel rendes gyökeret. Enélkül a fa öreg korában is kicsi és keveset termő lesz. (Függetlenül attól, hogy van-e valami a tetejére oltva. ) De a próbát szerintem mindenképpen megéri, ameddig kicsi, addig nem foglal sok helyet, nincs vele sok baj, utána meg ki lehet vágni, ha nem megfelelő.
Válasszunk egy napos és védett helyet a kertben. Igen, a kertben, nem cserépbe ültetjük! (Természetesen ez csak a trópusi klímán igaz, a magyar időjárást nem bírja a szabadban a papaya, tehát nekünk marad a cserép! ) A papját nem lehet könnyen átültetni. Ha valami megzavarja a gyökerét, azonnal visszaesik a fejlődése, nem szereti, ha megzavarják. Az a legbiztonságosabb megoldás, ha oda ültetjük, ahol növekedni fog. A papaja fák nagyon éhesek, ami azt jelenti, hogy nagyon jó talajra van szükségük, amely gazdag szerves és tápanyagban. MAGRÓL SZAPORÍTOTT ŐSZIBARACK - YouTube. Ha nincs ilyen talajunk, akkor gondoskodjunk róla, hogy legyen. Ássunk egy fél méter átmérőjű gödröt és tegyünk bele jó minőségű komposzt és talajkeveréket. Csináljunk egy pár ilyen ágyást különböző helyekre, aztán szórjuk bele a magokat. Ágyásonként vessünk úgy húsz magot, de ennél többet is lehet. Takarjuk be a magokat komposzttal, majd szórjunk rá mulcsot. A magok ideális körülmények között pár heten belül kicsíráznak, de ennél több időbe is beletelhet. Egy idő után észrevesszük, hogy a hajtások nagyon eltérőek, úgy méretben, mint élénkségben (ezért kellett olyan sokat ültetnünk).
Tombol a nyár, a kánikula, kint 40 o C, bent a konyhában ennél is több, mert készül a sárgabarack lekvár. Igazi nyári illatok terjengenek, a fővő sárgabarack lekvár csodálatos illata mindent betölt. Mi legyen a barackmaggal? Nyugodtan elültethetjük. Mivel a keresztbeporzás a fajták közt bizonytalan eredményeket hozhat, almát, körtét cseresznyét ritkán szoktak magról nevelni, vagyis ezeket termőre oltják vagy szemzik. De a sárgabarack a szülők kívánatos tulajdonságait jó eredménnyel hozza a magokban. Az őszibarack már kérdéses, de az őszibarackot átoltva/szemezve szintén ingyen juthatunk saját gyümölcsfához. Pro és kontra jönnek az érvek és ellenérvek a magról nevelt csemetével kapcsolatban, de a "köpött magból" kinevelt sárgabarack fácska, ha nem is hoz méretre akkora termést, mint az eredeti, bizony nagyon sok esetben kellemes csalódást tud okozni. Sárgabarack fa amúgy is kell a kertbe. Milyen barackot válasszunk, amiből a magot fogjuk? Semmiképp ne külföldi fajtát. Stonewallhouses.net | Barack szaporítása magról | #7. Ez nem valami nemzeti tudatosság, egyszerűen egy spanyol, olasz egyéb mediterrán térségből származó gyümölcsfa nem a mi éghajlatunkra van szelektálva.
Az árvácska kb. 6-8 hét után éri el azt az állapotot, hogy kiültethető legyen, és a vetéstől számítva kb. 12 hét elteltével virágzik. Tehát az ősszel begyűjtött magokat pihentessük januárig, és utána ültessük el, így kora tavasszal már erős, kiültethető palántákat kapunk. Palánta nevelése: Cserépben vagy palántanevelő tálcába vessük a magokat. Ehhez töltsük meg az edényeket laza, homokos talajjal, szórjuk rá a magokat. A vékonyan fedjük be homokkal. Tartsuk a vetést mérsékelten nedvesen, és biztosítsunk párás környezetet, valamint kb. 15 fokos hőmérsékletet. A csírázás másfél, két hét alatt végbemegy. A fiatal növények számára keressünk hűvös, világos helyet, és továbbra is tartsuk őket nedvesen. Amikor kifejlődik a két valódi levelük, ültessük át őket óvatosan tápanyagban gazdag, sötét virágföldbe. Világos, vagy félárnyékos helyen, tápanyagban bővelkedő, talajban, mérsékelt öntözés mellett fejlődik legszebben. (̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
Őrült jó kankalinok kaphatóak ma Magyarországon. Legtöbbünk a szártalan kankalint ismeri, ami a nagymama kertjében is nőtt, ezért most szeretném nektek bemutatni a többit is! A kankalin virágai változatos formájúak és színűek, virágzási idejük leggyakrabban február és május közé esik, de vannak nyáron virágzó fajták is! A kankalin gondozása A kankalinok többnyire hasonló igényű növények. Nedves talajú, párás, félárnyékos kertrészekben érzi jól magát, mivel a természetben is erdőszéleken, ligetes patakpartokon fordul elő, ahol humuszban gazdag a talaj. Lombhullató bokrok, fák árnyékában megfelelő védelmet kapnak a nyári hőségek ellen. A kankalin szaporítása A kankalin magról és tőosztással is szaporítható. Virágzás után osszuk szét az új töveket vagy gyűjtsük be a magokat. A magokat jó minőségű virágföldre vagy komposztra szórjuk, de ne takarjuk be őket. Tartsuk nedvesen a talajt, és legyünk türelmesek, mert néhány fajta csírázása lassú folyamat. Amit tudni érdemes a kankalinokról (Primula) Talaj Humuszos, nedves talajban érzik jól magukat.