A Gellért-hegyi Sziklakápolna (Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom) három évtizedes befalazás után 1992-ben nyílt meg újra. Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes rend a megalakulásuk 700. évfordulóján kapta vissza a templomot. A sziklatemplomban őrzik a pálosok egyik legértékesebb ereklyéjét: Remete Szent Pál lábszárcsontját. Pálos rend rövid története A Gellért-hegyi Sziklakápolna az egyetlen magyar alapítású férfi remete szerzetesrend, a pálosok részére épült. A pálos rendet (hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje, latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae) Boldog Özséb, lemondott esztergomi kanonok alapította 1250-ben. 1246-ban Boldog Özséb lemondott javadalmairól, és remete társaival a Pilisbe vonult. Magyarok nagyasszonya sziklatemplom varga istvan - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. A Cséve-szirtek alatt Pilisszentlélek határában a "hármas-barlangnál" telepedtek meg. IV. Béla király 1263-ban a pálosoknak adta a 13. század közepén épült királyi vadászkastélyát, ez lett a kolostoruk épülete. A szerzetesek 1287-ben kápolnát is építettek a mai Pilisszentlélek közelében a Szent Kereszt tiszteletére szentelve.
1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépül t a templomhoz, a Gellért-hegy Duna felőli oldalán. A magyar pálosoknak a rend megszüntetése után 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon. A sziklatemplom a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára készült. Egyéb elnevezései: Barlangkápolna, Gellérthegyi-barlang, Gellért-hegyi barlang, Gellérthegyi sziklakápolna, Iván-barlang, Lourdes-i Barlang, Lourdes-i kápolna, Pest, Szentiván-barlang, Szent Iván-barlang, Szent Iván barlangja, Sziklakápolna. GUIDE@HAND - Pálos 01 - Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom. Tömegközlekedési vonalak, amelyekhez a Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom legközelebbi állomások vannak Budapest városban Metró vonalak a Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom legközelebbi állomásokkal Budapest városában Autóbusz vonalak a Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom legközelebbi állomásokkal Budapest városában Legutóbb frissült: 2022. július 7.
Magyarok amerikában Interpol körözési lista magyarok Amerikai magyarok társkeresője Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom - funiQ New yorki magyarok A templom még csak egy barlangszáj volt, amikor megépítették – ez volt a templom szentélye, a főhajó a szabad ég alatt, a vasrácson kívüli sziklateraszon volt. A sziklatemplom ma két részből áll: a felső része az ősi, természetes úton keletkezett Szent Iván-barlang, az alsó pedig mesterségesen kialakított sziklaüregek rendszere, amely a hegy belsejében helyezkedik el. A hegy alatti természetes hőforrások egész évben kellemes, húsz fok körüli hőmérsékletet biztosítanak a templomnak. Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom [antikvár]. A Sziklatemplom bejárata Fotó: Harangozó Ádám, funiQ Bár a sziklatemplom kialakításának ötlete már 1924-ben felvetődött, az építési munkálatok csak később, 1931-re fejeződtek be. A templom kibővítése a megépülés után folytatódott: 1934-ben még egy neoromán stílusú kolostorral is kiegészítették, 1936-ban pedig a templom bejárata fölötti sziklaoromra állítottak egy kivilágított fakeresztet.
A sziklatemplomban őrzik Szent Gellért lábszárcsontját. A templom oltára a pécsi Zsolnay-gyárban készült. 1995. június 14-én létrejött a megállapodás az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a pálos rend magyarországi rendtartománya között a Szikla-templom templomigazgatói megbízás átadása-átvétele ügyében. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 101. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemlék. Fotó: Thaler Tamás Templom Címe: 1114 Budapest, Szent Gellért rakpart 1. Búcsú: október 8. Szentségimádás: január 15. és október 26. Történet A Gellért-hegy oldalában található ősrégi Szent Iván barlangot 1926-ban alakították át templommá. 1926. május 23-án szentelte fel Glattfelder Gyula csanádi püspök. 1930-ban robbantásokkal alakították ki az alsó barlangtemplomot, amelyet 1931. május 25-én, pünkösd napján szentelt fel gr. Zichy Gyula kalocsai érsek és Horváth Győző püs-pök (380 m 2). 1934-re felépült a kolostor épülete, amelyet Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek szentelt fel 1934. május 21-én, pünkösdhétfőn és 16 pálos szerzetest ugyanaznap iktatott be gr.
A templom a pálos rend számára épült, amely az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend. 1786-ban II. József osztrák császár sok más szerzetesrenddel együtt a pálos rendet is feloszlatta. Itt kapott helyet a magyar Szent Hedvig szobra is, aki lengyel királyné volt. Jagelló-sas és Szent Hedvig szobra a sziklatemplom lengyel kápolnájában Fotó: Major Brigi, funiQ A lengyel kápolnából a főhajóba vezet az út. A főoltárt 1990-ben Angelo Acerbi pápai nuncius szentelte fel. Az oltár Sikota Győző iparművész tervei alapján a pécsi Zsolnay Porcelángyárban készült. Az elején lévő díszítés az őskeresztények egyik jelképét, a halat ábrázolja: a domborművön a Szentháromságot jelképezi a három hal, melyeknek egy feje van. Az oltár előtt álló hatalmas feszületen a haldokló Jézus látható. Eredetileg a limpiászi minta alapján készült feszület 1951-ben megsemmisült; ma Szerváciusz István faragóművész hársfa-feszülete áll az oltárnál. A főoltárral szemben, a bal oldalon Majzik Mária keramikus alkotása, a Szent Gellért dombormű található.
Köveit a Kinizsi-vár megerősítésére használták. II. József császár 1782. január 12-én Magyarországon és az örökös tartományokban kihirdette a rend eltörlését. Ekkor a rendházak száma 381 volt, a rend könyvtáraiban több mint tízezer kötet maradt gazdátlanul. Lengyel pálosok segítségével 1930 után telepedtek meg újra a pálosok hazánkban. 1934-ben birtokba vették a Gellért-hegyi Sziklatemplomot, 1935-ben Pécsett, 1940-ben Petőfiszálláson (Pálosszentkút) alapítottak házakat. Magyar pálos közösségek jelenleg Budapesten, Pécsen, Márianosztrán és Petőfiszálláson vannak, székhelyük Pécsen van. Gellért-hegyi Sziklakápolna 1924-ben vetődött fel a sziklatemplom építésének gondolata, amikor egy magyar zarándokcsoport a franciaországi Lourdes-ban járt. Megalapított Kisegítő Kápolna Egyesületet és Szent Gellérthegyi Sziklatemplom (Lourdesi-Barlang) Bizottság eredetileg a Gellért-hegy déli oldalán lévő elhagyott, Szent Iván-barlangot szerette volna szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki.