Az intenzív kulturális élmény részeként szervezünk továbbá interaktív alkotóműhelyeket, zenei programokat. Török zenét lehet majd hallgatni? Törököt is. Nemrég tárgyaltunk egy szúfi zenét játszó zenekarral, amely tudós, turkológus tagokból áll, és tradicionális hangszereken adják elő a zeneműveket. Őket szeretnénk rendszeresen meghívni, de tervezünk nyáresti dzsesszkoncerteket is a rózsakertben. Ugyanakkor más helyszíneken, fesztiválokon is megjelenünk itthon és Törökországban egyaránt. Elindítottuk az úgynevezett Gül Baba Jazz Nights eseménysorozatot, aminek már volt egy nagy sikerű előadása az Opus Jazz Clubban, következő állomása május elején lesz. A másik terület, amerre nyitni szeretnénk, az a könyvkiadás. Elsősorban itt is a Gül Baba korához, személyéhez, az őt övező legendákhoz kapcsolódó kiadványokkal, valamint magyar és török irodalmi, költészeti művekkel igyekszünk gazdagítani a hasonló témájú kötetek sorát. Van állandó kiállítása is a központnak? Vendégeinket mindig két kiállítás várja.
A hagyomány szerint Szülejmán szultán személyesen vitte Gül Baba koporsóját, a halotti imát pedig Ebusszuúd efendi mondta. A budai váron kívül, jelenlegi nyughelyén temették el, ahol valamivel később, 1543-1548 között sírkápolna és kolostor is épült. A török hódoltság után Budán számos oszmán-török épület elpusztult, csak Gül Baba emlékezete és türbéje maradt fenn évszázadokon keresztül. Gül Baba emlékét napjainkban a törökök és a magyarok egyaránt a török-magyar barátság szimbólumának tartják. Oszmán hadak Magyarországon 1521-ben Szulejmán szultán Magyarország ellen fordult. Bevette az ország déli erődrendszerének kulcsát, Belgrádot, 1526-ban tönkreverte a Magyar Királyság hadseregét Mohács mellett, 1541-ben pedig elszánta magát az ország meghódítására is. Elfoglalta a fővárost, Budát, majd 25 év alatt az ország középső harmadát, a keleti területeken létrejövő Erdélyi Fejedelemséget pedig oszmán függésbe kényszerítette. A török seregek 1683-ban megkísérelték Bécs elfoglalását is, sikertelenül.
Időben tovább haladva, a századforduló időszakából olyan tárgyakat tekinthetünk meg, melyeket egykor az oszmán palota ajándékozott Gül Baba Türbéje számára. Végezetül az érdeklődők a 20. század során szárnyra kelt, Gül Baba életéről szóló legendákkal is megismerkedhetnek. Gül Baba Dzsáfernek hívták, és Veli baba kolostorához tartozó bektasi dervis volt. Veli baba derviskolostora Ulugbey faluban található, amely Isparta Senirkent nevű kerületéhez tartozik. A kolostor iratai között található egy családfa, amely szerint Gül Baba apja, Jalinkilicsoglu Velijüddin, a bölcsek bölcse, Haszan ibn Alinak, azaz Mohamed unokájának a leszármazottja. A családfán nem jelölik Gül Baba születési idejét, csak annyit írnak, hogy apja sok idővel az ő vértanúhalála után hunyt el. Veli dede, "Algéria védőszentje" és Gül Baba, "Buda védőszentje" eszerint rokonok voltak, és ugyanabban a közösségben nevelkedtek. Gül Baba Törvényhozó Szülejmán szultán hívására csatlakozott a budai hadjárathoz, és a vár elfoglalása után, 1541. szeptember 2-án hunyt el.