A nyugtaadás helyett számlát kell kibocsátani az áfatörvény 159. § (2) bekezdése szerint, ha az adóalany a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet, b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és ba) az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását". A nyugtaadással kapcsolatban nincs speciális adatszolgáltatási kötelezettség. Hozzon ki többet az Adózónából! Piaci Árusítás Jogszabály, Csendháborítás Jogszabály 2016. Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (1) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Piacon, vásáron 2009 óta állati eredetű terméket, és növény eredetű feldolgozott terméket csak kistermelői nyilvántartásba vett termelő értékesíthet. Hatályba lépett a 55/2009. (III. 13. ) Korm. rendelet a vásárokról és a piacokról, s ezzel hatályát vesztette a 35/1995-ös Korm. rendelet. 51/2012. (VI. 8.) VM rendelet a helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeiről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. Probléma felvetés: Az 55/2009. Kormányrendelet ben a következők állnak: 3§. (2) Vásáron és piacon a meghatározott tevékenységet valamely EGT-államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, mezőgazdasági őstermelő, kistermelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész, kézműves és fotóművész, valamint – kizárólag az foglaltak szerint – magánszemély folytathat. 5§. (3) A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy, valamint a kistermelő vásáron, piacon kizárólag a külön jogszabály szerint meghatározott termékeket értékesítheti, az abban meghatározott feltételek szerint. Ennek kapcsán természetesen a kistermelőkre természetesen a 14/2006.
chevron_right Piaci kiskereskedelem: nyugta vagy számla? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2020. 09. 26., 17:15 Frissítve: 2020. 29., 12:50 1 Kell-e pénztárgépet használnia, van-e adatszolgáltatási kötelezettsége a piacon értékesítő egyéni vállalkozónak? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt. A kérdés konkrétan így szólt: "Dekorációs termék értékesítéséhez egyéni vállalkozóként megfelelő-e a 3299-es TEÁOR-kód alkalmazása, illetve felvétele a tevékenységi körök közé? A vállalkozó piacon szeretné értékesíteni a termékeket, és ehhez kézi nyugtát bocsátana ki. Úgy tudjuk, hogy ezt megteheti (nem kell pénztárgépet használnia). Piaci árusítás jogszabály tár. Helytálló ez az információ? Milyen értékhatárig lehetséges ez? Mire kell odafigyelni ezzel kapcsolatban? Van-e a nyugtákkal kapcsolatosan adatszolgáltatási kötelezettsége? " SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: A vonatkozó NAV-tájékoztató (" Ki kötelezett pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget ") a kiskereskedelmi tevékenység kapcsán a TEÁOR 47 Kiskereskedelem fogalmát az alábbiak szerint értelmezi, és kimondja, hogy a piaci kitelepülés nem keletkeztet pénztárgép-kötelezettséget: "Ezek az alágazatok az eladott áruk fajtái szerint még tovább bonthatók.