De az biztos, hogy az európai uniós országokban ez unikális megoldásnak számít, és még Albániában is van külön oktatási minisztérium. Kis oktatásügyi történelem az első Oktatási Minisztériumot 1953-ban hozták létre Magyarországon, miután összevonták az addigi Felsőoktatási Minisztériumot a Közoktatási Minisztériummal.
Az is elképzelhető, hogy bizonyos országokban hitelekből, eladósodás árán bővül a fogyasztás, sőt az is, hogy a növekvő jövedelmek egy részét nem költik el az emberek, hanem megtakarítják, befektetik, ez pedig nem jelenik meg ebben a statisztikában. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy ezek az adatok csak a háztartások által vásárolt áruk és fogyasztások értékét mutatják, az állam által megvásárolt közszolgáltatásokat (pl. az oktatást és egészségügyet) nem. A szerző a TASZ Regionális Programjának koordinátora. EU Országok – Hasznos Tudás. A cikkben nem a TASZ álláspontját fejti ki. Kapcsolódó cikk a Qubiten:
A maradék hat ország közül Magyarországon az egy főre jutó GDP 68 százaléka volt az uniós átlagnak, majd Görögország és Lettország jön egyaránt 67 százalékkal. Romániában 63, Horvátországban 61, Bulgáriában pedig 49 százalékra rúg ez az arány. Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Országismertetők. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás. Az AIC-mutatót nézve is Luxemburg az első, az EU-s átlag 130 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 55 százalékával. Egy évvel korábban 132, illetve 53 százalékon állt a két adat. Az átlag fölött tíz ország teljesített tavaly: Luxemburg mögött Németország (122 százalék), Ausztria (118 százalék), Nagy-Britannia (114 százalék), Finnország (113 százalék), Belgium (112 százalék), Dánia (112 százalék), Hollandia (110 százalék), Franciaország (109 százalék) és Svédország (109 százalék). Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriában 14 ország szerepel: Olaszország (98 százalék), Írország (94 százalék), Ciprus (92 százalék), Spanyolország (90 százalék), Litvánia (88 százalék), Portugália (83 százalék), Csehország (80 százalék), Málta (78 százalék), Görögország (77 százalék), Szlovénia (77 százalék), Lengyelország (76 százalék), Szlovákia (76 százalék), Észtország (72 százalék) és Lettország (70 százalék).
Ehhez nincs szükség arra, hogy egy adott irányelvet átültessenek a nemzeti jogba. FŐ DOKUMENTUM Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész – Intézményi és pénzügyi rendelkezések – I. cím – Intézményi rendelkezések – 2. fejezet – Az Unió jogi aktusai, az elfogadásukra vonatkozó eljárások és egyéb rendelkezések – 1. szakasz – Az Unió jogi aktusai – 288. cikk (az EKSz. korábbi 249. Eu s országok 2. cikke) (HL C 202., 2016. 6. 7., 171–172. o. ) utolsó frissítés 16. 03. 2022
Informatív ábrát tett közzé az Eurostat, amelyből kiderül, hogy az EU-s tagállamok államadósság-állományának mekkora hányada jár le egy éven belül, azaz mekkora finanszírozási igényt generál rövid távon a kihelyezett kötvényállomány. Ez persze önmagában nem jelent kockázatot, mert ehhez fontos az államadósság GDP-arányos nagysága is. A jegybanki lazaság korában pedig ott sem kell aggódni, ahol a nagy államadósság-állományon belül relatíve nagy az éven belül lejáró adósság aránya. A svéd államadósság mintegy harmada egy éven belül lejár, azaz Svédországnak államadósság-arányosan 29%-os finanszírozási igénye keletkezik csak emiatt (ez nem a teljes finanszírozási igény, ahhoz még hozzá kell adni a pénzforgalmi hiányt is). Dánia és Finnország szintén a lista élén van. A lejáró adósságállományt vélhetően az országok teljesen megújítják majd... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Eu s országok movie. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái