Az 1. részben Faust a kisvilágban, a hétköznapi életben szerez különféle élményeket (jár boszorkányszombaton stb. ). Elcsábít egy Margit nevű egyszerű fiatal lányt, aki teherbe esik tőle, és mivel Faust elhagyja, megöli a magzatát, a gyilkosság miatt pedig kivégzik. Faust nem akarta lekötni magát a kisvilággal, a mindennapokkal (ahogy Goethe sem). A 2. részben Faust eljut a csúcsra, a császári udvarban él. Az ördöggel való szerződése úgy szól, hogy abban a pillanatban, mihelyt Faust azt mondja, hogy teljesen elégedett, és szeretné megállítani a pillanatot, az ördögé a lelke. Persze Isten a végén megmenti Faustot, megsemmisíti az ördöggel való szerződését. Goethe egy Danténál is meglevő reneszánsz gondolatot vesz alapul, a "tudni és haladni előre" gondolatát, ami egy pozitív gondolat. Schiller halála mélyen megrendítette Goethét, egy időre meg is betegedett. Petőfi Sándor: Gedichte (Versek német nyelven) | Nyelvkönyv forgalmazás - Nyelvkönyvbolt | Nyelvkönyv forgalmazás - Nyelvkönyvbolt. Később fokozatosan visszavonult a közélettől, de továbbra is Weimarban élt. Művészete is irányt váltott: filozofikus munkákat, életrajzi műveket és gyűjteményes munkákat írt ( Vonzások és választások c. regény, Utazás Itáliában, Költészet és valóság c. önéletrajzi mű).
Kormányhivatalnokként igyekezett felvilágosult-humanista reformokat bevezetni, mintaállamot létrehozni, de tervei akadályokba ütköztek, és a hivatali munka egyre nagyobb teher volt számára. A vers ennek a kudarcnak és fáradtságnak a lenyomata is lehet. (1786-ban végül Goethe teljesen kiégett és két évre Itáliába kellett utaznia, hogy pihenjen és feltöltődjön. Goethe versek németül számok. Visszatérése után már nem intézett államügyeket. ) A Vándor éji dala először csak 1815-ben jelent meg Goethe verseinek saját maga által szerkesztett gyűjteményében. Az irodalomtörténészeket foglalkoztatja a kérdés, hogy a költő vajon miért nem publikálta 35 éven át, de sajnos nem tudjuk a választ. A világhíres költeményt sokan lefordították magyarra: Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor. A magyar irodalom legnagyobb kiválóságai vállalkoztak arra, hogy méltó választ adjanak arra a kihívásra, amit ez a vers egy műfordítónak jelent. Mind másként közelítették meg a verset: Szabó Lőrinc elsősorban a gondolatiságot érzékelteti, míg Kosztolányi és Tóth Árpád a verszenére helyezték a hangsúlyt, de a maguk módján mind remekeltek.
A jegyzetnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4