Tervező: Dávid Károly. Hosszú ideig itt volt Buda egyetlen – a kor elvárásainak megfelelő – színházterme. Az 1957 -ben sugározni kezdő Magyar Televízió számos egyenes adást közvetített innen. Az alapító és fenntartó, híres budai gyárra utaló betűszó: MOM így lett országosan közismert. Művészek ma is számos alkalommal hivatkoznak a MOM-ra, sőt aktuális műsorokat ajánlanak a mai napig ezzel a helyszín megjelöléámos alkalommal a színházteremben tartotta -a Tartsay Vilmos utcában található- Rózsahegyi Kálmán színiiskola az előadásait. Ennek az intézménynek volt hallgatója többek között: Komlós Juci, Rátonyi Róbert, Sztankay István, Hofi Géza, Sas József. Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Mom művelődési haz click aquí Halász Judit: Altató - Felébredek dalszöveg, videó - Zeneszö Magnet ház Experidance ház Thermaltake ház Autó klíma tisztítás American horror story 3 évad 1 rész Ákos Nem vénnek való vidék teljes film
"Magyarországon csak azt tudják rólam, hogy él valahol a hegyeken túl egy Csé" – nyilatkozta a magyar állami televíziónak az 1980-as évek legelején Cs. Szabó László író. A hatalmas műveltségű, sok évtizedet Londonban élt esszéistáról Papp Endre irodalomtörténész, a Hitel főszerkesztője írt monográfiát, a művet a folyóirat májusi estjén mutatták be a budai MOM Művelődési Házban. Az új kötet szerzőjét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a Présház főszerkesztője. – Főszerkesztő úr, Cs. Szabó Lászlónak a sok évtizedes emigráció ellenére rendkívül fontos volt hazája, Magyarország. Nekünk ma, 38 évvel földi léte befejezése után miért fontos Cs. Szabó László életműve? – Miért, fontos? Cs. Szabó nincs a közbeszédben, mint hallom, már az egyetemen sem kerül szóba, az irodalmi kánonba is csak most kezd "visszakéredzkedni" (attól függ, persze, ki, kik írják azt). Életműve mindenek előtt azért fontos, mert igazi stílusművész volt, az esszé nagymestere. Egymást erősíti műveiben a hallatlan tudásanyag, a tanító jelleg, a személyes vallomásosság, az emberi dráma kifejezése a briliáns, választékos, szellemes és könnyed nyelvhasználattal.
A Lumen Christi Gospel Kórus 2021-ben október 30-a és november 3-a között részt vehetett a 11. Kórus Olimpián (World Choir Games 21) Belgiumban, ahol a bajnokok versenyében a gospel/spirituale kategóriában ezüstérmet nyert. Pünkösdi koncertjükön a régi, kihagyhatatlan kedvencek mellett, bemutatják a Kórus olimpiai ezüstérmes versenyprogramját, valamint vadonatúj dalokkal is kedveskednek a közönségnek. Szervező: Jézus Szíve Alapítvány
A gyár története azonban ezzel nem ért véget, sőt: ugyanebben az évben kezdődött el az üzemben az optikai üvegek gyártása, így a vállalatot a következő évben, éppen száz éve, 1922-ben átnevezték Süss Nándor Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt. -re. Az 1936-ban épült modern épület, az Íjász a bal szélen látható (Forrás: MOM Emlékalapítvány) A vállalat tulajdonosi szerkezete 1930-ban megváltozott: nagyszámú részvényt vásárolt ugyanis a jénai Zeiss és a bécsi Goerz vállalat, valamint a Honvédelmi Minisztérium is. Egyre több megrendelést kaptak, és hogy ezeknek eleget tudjanak tenni, elkezdték felvásárolni a szomszédos telkeket, hogy új épületeket emelhessenek. 1936-ban Mengl Ferenc tervezte a régi épülettől keletre fekvő hatemeletes tömböt, melyben légvédelmi gránátokba szerelhető, robbanáskésleltető óraműves gyújtószerkezeteket állítottak össze. Ezeket érdekes módon az Egyesült Királyság hadereje rendelte meg, angol pénzből kezdték meg Mengl épületének megvalósítását is. Tetejére a bent folyó munkát jelképező hat méter magas műkő szobor került: Haich Erzsébet alkotása egy égre nyilazó férfialakot ábrázol.
világháborúban a Honvédelmi Minisztérium már csak hadieszközök gyártására adott engedélyt. Ez természetesen magával hozta az ellenséges bombázásokat is, melynek során a gyár mindegyik épülete megsérült. Ezeket helyreállították, majd 1946-ban újraindult a termelés. A tulajdonos viszont ekkor már a Szovjetunió kormánya volt, ugyanis az egy évvel korábbi potsdami egyezmény értelmében a német tulajdonban lévő részvények átkerültek hozzá. Ebből kifolyólag egészen 1952-ig szovjet igazgató vezette a vállalatot, amikor is egy államközi megállapodás értelmében visszakerült magyar kézbe, a Kohó- és Gépipari Minisztérium fenntartásába. A kép közepén látható F épület is súlyos sérüléseket szenvedett a II. világháborúban (Forrás: Fortepan/Képszám: 217693) Az 1950-es évektől a gyárépületek mellett szociális, kulturális és sportlétesítmények is létrejöttek, így az üzem már teljesen kitöltötte az Alkotás út, a Dolgos utca, a Nagy Jenő utca és a Csörsz utca határolta telket. A Németvölgyi úton lakótelepet építettek a dolgozóknak és családjaiknak, a Nagy Jenő utca mentén lévő régi villaépületekben pedig óvoda és bölcsőde nyílt.