6. (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit az Nbtv. -ának (10) és (12) bekezdéseinek hatálya alá tartozó személyek elõtt folyamatban lévõ eljárások során az érintett személy tekintetében lefolytatott ellenõrzés befejeztét követõen, de legkésõbb e törvény kihirdetésétõl számított második hónap elsõ napjától kell az ellenõrzést kezdeményezõnek alkalmazni. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Nbtv. 68. (4) bekezdésének a) illetõleg d) pontja. 7. A bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 11. -ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: "(3) Az ügyelosztási rendtõl az eljárási törvényekben és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. törvényben szabályozott esetekben, illetõleg igazgatási úton a bíróság mûködését érintõ fontos okból lehet eltérni. " 8. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 100. -ának (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: "(6) A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplõ adatairól és az iratok tartalmáról - a bíró nevére és a beosztására vonatkozó adat kivételével - csak igazságügyi szerv és nemzetbiztonsági ellenõrzést végzõ nemzetbiztonsági szolgálat részére lehet tájékoztatást adni. "
Rendeltetése, hogy a védendõ személyek tevékenysége ellen irányuló, valamint ezen személyek tevékenységéhez kötõdõ védett információk jogellenes megszerzését célzó - ezáltal az ország érdekeit sértõ vagy veszélyeztetõ -leplezett törekvéseket felderítsék és elhárítsák. A biztonsági ellenõrzés célja azon kockázati tényezõk felderítése, amelyek ellenséges szándékú kihasználásával a nemzet biztonsága szempontjából jelentõs tevékenységek, illetve az ilyen tevékenységeket folytató személyek támadhatóvá, jogellenes céllal befolyásolhatóvá válhatnak a szervezett bûnözõi körhöz tartozó személyek által. Amennyiben ezen kockázati tényezõket sikerül feltárni, elõsegíthetõ a szervezett bûnözéssel összefüggõ büntetõügyek jogellenes befolyástól mentes, pártatlan, a jogállamiság követelményeinek eleget tevõ elbírálása. Másrészt a módosítás az Nbtv. -ben jelenleg meglévõ - a nemzetbiztonsági ellenõrzés alá vonandók körét érintõ - következetlen szabályozás kiküszöbölését szolgálja. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére titkos információgyûjtést engedélyezõ bírót lehet nemzetbiztonsági ellenõrzés alá vonni, noha semmi sem indokolja azt, hogy a rendõrség számára engedélyezést végzõ bírák mentesek legyenek az ellenõrzés alól.
A KNYF felhívja a figyelmet arra, hogy a leplezett eszközök – így többek között információs rendszer titkos megfigyelése, lehallgatás – alkalmazását a magyar törvények szigorú feltételekhez kötik, az azt alkalmazó szervezettől elkülönülő bírói vagy külső engedély szükséges az alkalmazásukhoz. Ezen eszközök alkalmazása a feltételek fennállása esetén nemcsak bűnüldözési célból, hanem a rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendészeti vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben írt nemzetbiztonsági célokból is engedélyezhető. E célokat az arra feljogosított szervek határozhatják meg. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény az 1996. március 27-i hatályba lépése óta engedélyez titkos információgyűjtést nemzetbiztonsági célokból, az ennek során alkalmazott eszközök azonban a kor technikai követelményeinek megfelelően változtak. Erre figyelemmel a regionális nyomozó ügyészség nyomozása során nem azt vizsgálta, hogy milyen szoftvert alkalmaztak a hatóságok, hanem azt, hogy a leplezett eszközök vagy titkos információgyűjtés során alkalmazott eszközök felhasználásának törvényi követelményei fennálltak-e. A minősített iratokra is kiterjedő, széles körű nyomozás azt állapította meg, hogy jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása nem történt.
A feljelentésben megjelölt esetekben vizsgálta a főügyészség, hogy okozott-e hátrányt az eljárás a megfigyelt személyeknek. Ilyen hátrány okozás a nyomozás adatai szerint nem történt. " Emlékezetes, a Pegasus-ügyként elhíresült, tavaly júliusban feltárásra került lehallgatási vagy megfigyelési botrány dióhéjban azzal kezdődött, hogy az izraeli NSO cég kémszoftverét több kormánykritikus újságíró, civil és gazdasági szereplő telefonján is megtalálták itthon. A megfigyelésekről a Direkt36 rántotta le a leplet egy nemzetközi tényfeltáró projekt keretében, és közvetett bizonyítékot is találtak, amelyek arra utaltak, a titkos megfigyelések mögött magyar állami szervek állnak. Egy kiszivárgott listán világszerte 50 ezer célszemély telefonszáma szerepelt, melyből több mint 300 magyarországi célpont..
A NAIH mintegy száz minisztériumi engedélyezést is megvizsgált, és azt állapította meg, hogy azok jogszerűek és indokoltak voltak. Kitért arra is: bár összesen hatszor kérték az Amnesty Internationaltól – négyszer a magyar, kétszer a nemzetközi irodától –, továbbra sem kapták meg azt a telefonszámlistát, ami alapján Magyarországon a Direkt36 publikálta az oknyomozó cikkeit a megfigyeltekről. Az adatvédelmi biztos szerint az sem világos, hogy hogyan és honnan szivároghatott ki a telefonszámlista, valamint mivel nincsen birtokukban, annak hitelességét sem tudják ellenőrizni. Borítókép: a törvényes megfigyelésekből csinált cirkuszt a baloldal (Montázs: PestiSrácok)