A kis Maros esése alig 5 m kilométerenként, majd a Tinkák (itt már felülcsapó malmot is hajt) után, a Feketerez-patak és a Csíkmagosa-patak felvétele után mocsaras, égerfás síksági szakasza következik a Gyergyói lokon, lapályon, egészen Gyergyóremetéig. Kisebb patakokat vesz fel, mint az Öles-patak – és itt a Marosdereka nevet viseli – Méh-patak. A Maros folyó teljes hossza 803 km, melyből Romániában 768, Hargita megyében 80 km hosszúságban folyik. A Maros név eredete: a Maros a kelta muor = láp és acha = folyó összevonásával kialakul moraha (lápi folyó) szónak átalakítása. A szász Miersch, Muresc, közelebb áll a Marachához, mint a helén Marosios – vélekedik Czirbusz Géza (Erdély. 1908. 147). Maros Folyó Térkép - Maros - Csongrád Megye, Folyó. Marosfő a Maros és az Olt vízválasztóján, a Marosfői-hágónak nevezett Geréces-nyereg hátán települt (a vendégfogadó mellett a nyereg magassága 890 m). A Csíki- és a Gyergyói-medencét összekapcsoló küszöb (ez a marosfői vagy szentdomokosi küszöb) egyben a Gyergyói-havasok és a Hargita határát is jelöli, bár a küszöb Hargita felőli déli oldalán emelkedő a Geréces-tető (1126 m) még a kristályos vonulathoz tartozik, kristályos mészkő alkotja.
A hargitai vulkánkúpok előfutáraként a Csík-magosa (1154 m) zárja a marosfői határt. A hegyi kaszálók virágos látványa kellemes sétára csábít, télen pedig síterepül kínálkozik a Geréces oldala. A vízválasztóra, a Marostetőre a 12-es országút mentén juthatunk fel, a Csókok Üvere-patak (a Mély-patak jobb oldali mellékága) mentén. Ifjúsági fürdőtelep Ma az ország egyik legjelentősebb ifjúsági üdülőhelye. Több évtizedes fennállása óta turisztikai ellátmányai jelentősen gyarapodtak. A téli sportok gyakori színhelye a közeli Gerécesalja (Gréces) nevezetű domboldal. Sífelvonója van. Déva vára Kisokos 2022 - Térkép, cím, nyitvatartás, árak .... Az Olt forrása 1418 m magasan a Magas-bükk lejtőjén a Kovács Péter és a Sóvető patakok által körülvett mocsaras vízgyűjtő teknőben van. Marosfőn új római katolikus templom épült. A régi kápolna 1930-ban épült. A plébánia kertjében egy kis harangláb látható, melynek harangját Dr. Kurkó Alajos Olaszországból hozatta. november 14-én református kápolna ünnepélyes alapkőletételére került sor Marosfőn. Ugyancsak Marosfőn egy ortodox templomot és kolostort avattak 1999-ben.
Csak érdekességképp, nem mindig volt ez így: a pliocén végén az Alföldi-Marosnak nevezett ősfolyó ekkor még Lippa környékéről Aradon át Orosháza felé folyt és Szegvár táján ömlött az Ős-Tiszába ( Mike 1975, 1991). Kép és szöveg: Barna Béla
A múlt század 40-es éveiben Vásárhelyi Pál vezetése mellett a Maroson is megejtették azokat a helyszíni és vízrajzi felvételeket, melyek a későbbi marosi munkálatok alapjául szolgáltak. Az 1840. évi IV. t. -cz. rendelkezésével kiküldött és József nádortól 1842 deczember 5-ére összehívott országos bizottság, abból az elvből kiindulva, hogy csak ama folyóknak tulajdonítható közfigyelmet igénylő jelentőség, melyeknek szabályozásával a belközlekedés könnyíttetnék vagy a külkereskedelemnek nyílnának 178 rövidebb és jutányosabb vonalak, a Dunán és Tiszán kívül a Marost is szabályozandónak véleményezte. Ily előzmények után kezdték meg a solymos-lippai határtól lefelé a Maroson az átvágásokat és 1845-től 1847-ig 5, – 1855-től 1856-ig 24, – 1862-től 1865-ig 2, – 1871-től 1872-ig 2, – vagyis összesen 33 átvágást alkottak. Igaz, hogy e munkák eredményeképen, a pécska–sajtényi Maros-szakasz kivételével, jelentékeny, egy métert meghaladó vízszín-sülyedés következett be, a mi árvédelmi szempontból előnyös, de az eredetileg 260 km.
A bejegyzéshez csatolt vízgyűjtő-térkép is az ő disszertációjából származik. A Maros vízgyűjtője – Forrás: Oroszi Viktor György doktori (PhD) értekezése A Maros vízgyűjtőjén a vízhálózat igen sűrű, román vízrajzi térképek összesen 161 Marosba torkolló vízfolyást tüntetnek fel – ezek közül a Görgény, a Nyárád, a Kapus, a Küküllő, az Aranyos a Sebes, a Kudzsir, a Sztrigy és a Cserna érdemel említést. A Maros útja Marosfőtől Szegedig Folyása útvonalába esik Erdélyben többek között Maroshévíz, Marosvécs, Szászrégen, Marosvásárhely, Radnót, Marosludas, Nagyenyed, Gyulafehérvár, Piski, Déva, Soborsin, Lippa és Arad. A 749 kilométerből mindössze 51 km esik Magyarország területére: Nagylaknál lépi át a folyó a határt, és egy rövid szakaszon (21 km) határfolyó Magyarország és Románia között. Itt úgynevezett "mozgó" az államhatár, mely azt jelenti, hogy minden tizedik évben felmérik a határfolyó medrét, majd a hajózóút középvonalában állapítják meg az államhatárt. A határátlépés után elfolyik Makó városától délre, majd Szegednél 81 m tengerszint feletti magasságban torkollik a Tiszába.