A gyakorlat értelmében a munkavállaló magatartásának korlátozása nem eredményezhet olyan mérvű korlátozást, amely nem az információk védelmét, a munkáltató gazdasági tevékenysége veszélyeztetésének elkerülését, hanem a piaci verseny széles körű, jelentős korlátozását jelenti az adott tevékenység tekintetében. Amennyiben túlzott sérelemmel jár a megállapodás a munkavállaló szempontjából, a megállapodást egy esetleges bírósági perben semmissé nyilváníthatják pl. egy szoftverfejlesztőt nem tilthatnak el a IT szakma gyakorlásától, de azt meghatározhatják, hogy a konkurens cégnél nem létesíthet munkaviszonyt. A versenytilalmi megállapodás köthető a munkaszerződéssel egy időben, de lehetőség van arra is, hogy a munkaviszony alatt vagy annak megszűnésekor kerüljön aláírásra. A megállapodásban a felek rögzíthetik a kifizetés gyakoriságát is. Erre többféle lehetőség is van: kifizethető a versenytilalmi díj havonta a munkabér mellett (de attól elkülönítve); egy összegben a munkaviszony megszűnésekor; illetve a jogviszony megszűnése után előre meghatározott időpontokban részletekben is.
A versenytilalmi megállapodások gyakorlatáról - A tanulmányi szerződés és versenytilalom a bírói gyakorlatban - 2. rész - Adó Online Versenytilalmi megállapodás a legújabb bírósági gyakorlat tükrében - Goodwill Consulting Prémium hotel panoráma siófok Versenytilalmi megállapodás a legújabb bírósági gyakorlat tükrében Hírek A Kúria egyetértett a jogerős ítéletben foglaltakkal, amely érvénytelennek minősítette a munkaszerződésben kikötött versenytilalmi megállapodást. A másodfokú bíróság és a Kúria egyező álláspontja szerint mivel a Munka Törvénykönyve kifejezetten előírja a versenytilalmi megállapodás esetén az ellenértéket [Munka Törvénykönyve 228. ], és így az - az eddigi bírósági gyakorlattal (BH2001. 84. ) is összhangban - a versenytilalmi megállapodásnak érvényességi feltétele, a felek attól nem térhetnek el olyan mértékben, ami a jogintézményt ingyenessé tenné. Mivel pedig a perbeli versenytilalmi megállapodás ellenértéket nem tartalmazott, az jogszabályba ütköző, és így semmis [Munka Törvénykönyve 27.
szabályai szerint a bíróságoknak csak azt kell vizsgálniuk, hogy a félnél bekövetkezett lényeges változás megfelelő alappal szolgált-e a tanulmányi szerződés részéről történő megszüntetésének. Az Mt. egyértelműen kimondja, hogy a munkáltató felmondása esetén a munkavállaló tanulmányaira kifizetett pénzt már nem lehet visszakövetelni. Ennek ellenére a bíróságok ezt többször is a munkavállaló oldalán felmerülő hátrányként jelenítették meg az ítéleti indokolásban. A joggyakorlat-elemző csoport a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény alkalmazását is vizsgálta és kifejtette, hogy az Mt. hatályba lépését megelőzően megkezdett tanulmányokra, azok befejezésééig, a megkezdésükkor hatályban lévő szabályokat kell alkalmazni. A Kúria következtetései A joggyakorlat-elemző csoport elsődlegesen az Mt. módosítására tett javaslatot, mivel a tanulmányi szerződés esetében előírja a jogszabály annak írásba foglalását, a versenytilalmi megállapodás esetében azonban nem, amely számos problémához vezet a bírósági ügyekben.
Háttérszabályként az 1992. évi Mt. a polgári jogi szabályokat általánosságban alkalmazni rendelte, az Mt. azonban konkrétan megjelöli a Polgári Törvénykönyv azon szakaszait, amelyek alkalmazandók a versenytilalmi megállapodásra (a kötbérre, és a jognyilatkozatokra vonatkozó polgári jogi szabályok). Mivel az Mt. meglehetősen szűken rendelkezik a versenytilalmi megállapodásról, ezért a bírói gyakorlatban korábban kimunkált elvek többsége minden bizonnyal továbbra is irányadó lesz. A versenytilalmi megállapodás létrejöhet a munkaviszony kezdetekor, vagy annak fennállása alatt bármikor, akár a munkaszerződésbe építve, akár külön megállapodásba foglalva. A munkaviszony megszűnése után kötött ilyen megállapodásra nem az Mt., hanem a polgári jogi és versenyjogi szabályok lesznek az irányadók. A bírói gyakorlat szerint a versenytilalmi megállapodás akkor is önálló megállapodásnak minősül, ha az formailag és szerkezetileg a munkaszerződés részét képezi. Ezért a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése a versenytilalmi megállapodásra nem terjed ki a felek ilyen tartalmú kifejezett rendelkezése hiányában.
Jelen cikk a versenytilalmi megállapodások ellenértékét nemcsak munkajogi, hanem adójogi és társadalombiztosítási kontextusból is vizsgálja, felhíva a figyelmet a lehetséges jogalkalmazási problémákra, továbbá az eltérő, sokszor jogbizonytalanságot okozó jogértelmezésekre. Számos jogintézménynél – így a versenytilalmi megállapodások esetében is – figyelemmel kell lenni a jog komplexitására, ennek megfelelően több jogág együttes értelmezésére és alkalmazására van szükség. A versenytilalmi megállapodás megkötésekor mérlegelés tárgyát képezheti, hogy rendszeresen vagy egy összegben történjen a kifizetés, erre a munkaviszony során vagy a munkaviszony megszüntetését követően kerüljön-e sor, mely körülmények befolyásolhatják az ellenérték közteherviselési kötelezettségét. Ezért célszerű a versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett ellenérték összegének meghatározását, kifizetésének időpontját és az ezekhez kapcsolódó adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítésének mikéntjét komplex módon áttekinteni.