"Ebben a témában különösen nehéz bármit mondani. " Ezt éppen a Mazsihisz egyik magas beosztású illetékesétől hallottuk, amikor a kvótanépszavazás miatt kerestük meg a szervezetet, de nagyon úgy tűnik, hogy az állítás általánosságban minden magyarországi egyházra igaz. Egyértelmű iránymutatást ugyanis egyik sem adott a voksolásról. Lapunk körkérdéssel kereste meg a nagyobb magyarországi egyházakat, hogy milyen álláspontot képviselnek az október 2-i népszavazásban. Ötből ketten válaszoltak, az evangélikusok és a zsidók (róluk később lesz szó). A legnagyobb egyház, a római katolikus nem reagált megkeresésünkre. És nemcsak a mienkre, hanem a saját papjáéra sem. Emlékezetes: a szekszárdi Cseh Péter Mihály, azaz Péter atya is érdeklődni próbált elöljáróinál, hogy mi a teendője, illetve hirdetheti-e a szószékről, hogy igennel fog szavazni. Erre nagyjából azt mondták neki, hogy viselkedjen felelősen, majd letiltották. Index - Belföld - Az istenit, mire szavazzak október másodikán?. Valószínűleg az sem tett egyébként jót az ügyének, hogy Habony Árpádról is érdeklődött.
Tanári működése mellett a hazai cionista mozgalom tevékeny tagja volt. 1942 decemberében behívták munkaszolgálatra. Két évvel később a keleti hadszíntéren aknára lépett és súlyos sérülést szenvedett. Sérülése miatt egy budapesti katonai kórházba szállították, ahonnan átcsempészték a pesti gettó kórházába. A második világháború után Budapesten maradt és tanárként dolgozott a Pesti Izraelita Hitközség Gimnáziumban. Gonda lászló a zsidóság magyarországon anyakönyvezhető utónevek listája. A Zsidó Gimnázium akkor kettőre lett osztva: a felső osztályokra (9–12) és az alsókra. Gondát kinevezték az alsó osztályok igazgatójává. Később az Egyesült Állami Iskolát vezette – egészen az 1951-es izraeli emigrációjáig. A Netánjában való letelepedését követően előbb általános iskolai tanárként dolgozott, majd évekkel később visszatért a középiskolai oktatáshoz. 1975-ben történetírói és tudományos szervezői tevékenységének elismeréséül megkapta a történeti Nordau díjat. Alapítótagja volt a Magyar Zsidó Történelmi Társulatnak és tagja az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak.
Mit ért ezalatt? – Válságok mindig lesznek. Történelmi tapasztalat, hogy a dolgok idővel összeomlanak. Előbb-utóbb olyan válság is lesz, ami az emberiség fennmaradását kérdőjelezi meg. A kérdés az, hogyan tudunk ebből kikecmeregni. A hagyományos módszerek szerint meg kell próbálni mindenre választ adni, megoldást találni. Gonda lászló - hírek, cikkek az Indexen. Ez nem fog menni. Ami megy – és ezt teszi az emberiség évezredek óta –, az az, hogy oké, a válság mindent elvitt, ami most érték, ám a régi dolgok közt is fellelhetők értékek, amiket nem tett tönkre a válság, mert nincsenek előtérben. Szokás mondani, hogy a gazdag ember szemétdombján több az érték, mint a szegény ember házában. Vagyis a lényeg, hogy legyenek elég gazdagok az utódaink ahhoz, hogy orvosolni tudják a problémákat. Legyenek gazdagok kultúrában, tudásban, eszközökben, mindenben. Nem tudjuk, mi várható. Még arról sincs fogalmunk, vajon most felmelegedés következik vagy lehűlés. Sokan állítják, hogy globális felmelegedés zajlik, de legalább ennyien kardoskodnak amellett, hogy lehűlés jöhet, mert az ideiglenes felmelegedés egy jégkorszak bevezetője lehet – mindegyik jégkorszaknak ilyen előzménye volt.
): Magyarországi zsinagógák · Összehasonlítás Mail Karolin: A sors keze · Összehasonlítás Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert 97% · Összehasonlítás Száraz Miklós György: Írd fel házad kapujára… 92% · Összehasonlítás Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története · Összehasonlítás
Midőn Békés városa 1861-ben megalakítá reálgimnáziumát, meghívta őt igazgató-tanárnak. Ez időtől fogva egészen a tanügynek élt és az intézet fölvirágzásán fáradozott. Békésen 1862 októberében olvasótársaságot hozott létre, melynek másod-elnöke volt és estélyein felolvasásokat tartott. Az országos-köznevelési egyesületnek is buzgó tagja volt. Érdemeinek elismeréseül Békés városa 1869. március 16 -án megválasztotta országgyűlési képviselőnek; mindvégig a 48-as párt elveihez ragaszkodott, és a 48-as körnek jegyzője is volt. Cikkei megjelentek a Protestáns Népkönyvtárban (1857), a Sárospataki Füzetekben (1860–61., 1863. A természettudományok fejlődése a theologiára vonatkozással, 1864. Gonda László Quartett. A természettudomány és theologia, Oroszország vallási türelmetlensége, 1865. 1867. sat. ), a Sárospataki Naptárban (1860–61. ), a Protestáns Egyházi és Isk. Lapban (1860), az Egyházi Kincstárban, néha Kentron névvel is; irt az aradi Alföldbe (1864-65. ), az Uj Korszakba (1865. Ó- és ujkorszak, Közoktatásügyünk viselt dolgai, Iskolai Kormányzat sat.