Három napig kezelték az intenzív osztályon, mire az állapota normalizálódni kezdett. A szepszis szívelégtelenséget okozott, és hat hétbe telt, mire felgyógyult.
Ezzel persze alaposan belefolyik a nyomozásba, ami egyre csúnyább lesz. A gyilkosságok ugyan nem brutálisak, ám a könyv nem finomkodik, tényleg aprólékosan, szakszerűen leírja, mi történik a testtel a halál után, mik a bomlás fázisai, és milyen munkát is végez egy igazságügyi antropológus. Ezért csak erős gyomrúaknak ajánlott. Én bírom az ilyet, így nagyon élveztem ezeket a részeket. A könyvnek ez volt számomra az egyik legnagyobb erőssége. A másik a hangulat. Milyen a halal.fr. Kicsit sötét, szomorkás, mégis volt benne valami angol falusi báj. A történet engem Agatha Christie-nek azokra a regényeire emlékeztetett, amikben nem Poirot és Marple a főszereplők. Volt benne egy kis szerelmi szál is, de csak olyan férfi íróhoz méltóan leheletkönnyű, és az a kevés is leginkább a krimiszál szolgálatában állt, ennek ellenére szerettem David és Jenny párosát. De leginkább Davidet. Most már biztos, hogy furán vonzódom a tragikus múltú, kis híján összeomló, de belül azért mégis erős férfi főszereplőkhöz. :D Azt elég hamar összeraktam, hogy ki állhat a gyilkosságok hátterében.