Ebből a kérdésből kiindulva jött létre a kutatás. A tanulmány a káros hatások három lehetséges területét – az alvásminőséget, a disszociációt 2, és a mentális állapotot – igyekezett feltárni a résztvevők saját, önmagukon végzett megfigyelésén keresztül. A kérdőívet 489 ember töltötte ki, akiknek 94%-a tudatos álmodó. Hogy a maradék 6%-ra, (akik bár nem tudatos álmodók, de kitöltötték a tesztet, és a válaszaik beleszámítottak az eredménybe) mi szükség volt, az jó kérdés, de legalább ilyen nagyszámú mintánál nem vitte félre túlságosan az eredményeket. Az kiértékelés szerint a tudatos álmok gyakorisága nem a rosszabb alvásminőséggel vagy a nagyobb disszociációval, hanem a jobb mentális jóléttel függött össze. Sőt, a legtöbb tudatos álmot érzelmileg pozitív élményként tapasztalták, és a tudatos álmodók többsége semmilyen negatív következményt nem tulajdonított a tudatos álmoknak. Szóval – legalábbis a jelenlegi eredmények alapján -, úgy tűnik, hogy a tudatos álmodás megtapasztalása nem fejt ki nyilvánvaló káros hatásokat, bár a tudatos álmok kis része (körülbelül 10%) negatív tónusú volt.
Tisztán emlékszünk álmainkra (Normális emlékezetünk ugyanúgy funkcionál, mint ébren, tehát emlékszünk álmainkra, de különösen a tudatos álmokra. Álomstabilizálás 2. rész 2017. 03. 22 Az álmok stabilizálása és tisztasága Az álmok stabilizálása és tisztasága
Ha ezt a módszert alkalmazzuk elalvás közben, maradjunk mozdulatlanul, és elménket egy bizonyos tevékenységre, például számolásra összpontosítsuk. Ezzel a módszerrel anélkül léphetünk be az álomállapotba, hogy elveszítenénk a tudatosságunkat. Egy kutatás során ez a technika meglehetősen sikeresnek tűnt, százkilencvenegy próbálkozásból negyvenhárom eredményezett tudatos álmot. Álomnapló Sok kutatásban kiegészítő módszerként álomnaplót vezetnek a kísérleti személyek. Ez segíthet, hogy összességében nagyobb figyelmet szenteljünk az álmainknak a hétköznapok során. Ezenkívül egy-egy technika alkalmazása során régebbi álmokat is előhívhatunk. Ha éppen aktuálisan nem jut eszünkbe semmi, egy álomnapló ebben is hasznunkra válhat. A fenti módszerek közül többet is alkalmazhatunk párhuzamosan, hogy növeljük a tudatos álmok megjelenésének valószínűségét. Az indukciós módszerek kritikája, hogy az ezeket alkalmazó kutatások általános módszertani minősége alacsony volt. Például kis elemszámú mintával végezték őket, emiatt az eredmények nem általánosíthatóak az átlag populációra.
Megpróbálhatod számolni a lélegzeted, elképzelhetsz egy felfelé vagy lefelé tartó lépcsőt, ami a Naprendszerbe vezet, legyél egy csendes, hangszigetelt helyen, stb., vagy hallgass Théta binaurális ütemeket egy ideig, ami könnyebben eljuttat a REM alvásba. 5. Egy másik technika az álomtudatossághoz a "gyémánt módszer" meditáció, ami lerövidíti a tudatos álmodás teljes tanulási folyamatát. Amikor meditálsz, próbáld meg elképzelni az életedet - mind az ébrenléti, mind az álom életet - mint egy gyémánt oldalait. Néhányan úgy döntenek, hogy ez a "gyémánt" az Univerzum, mások Istennek, valaki "Léleknek" nevezi. A lényeg itt az, hogy az élet egyszerre zajlik. Ez csak a mi "felfogásunk", amely a drámáinkat egyenes vonalba, vagy "időzített" sorrendbe rendezi. Szóval a gyémánt minden felülete, ha úgy tekintünk rá, egy egyéni tapasztalat, melyek egy időben történnek, akárcsak az "álomtest" tapasztalatok. Ez a módszer ismert a távolba látók számára is. Emlékezz rá, hogy ez csak a tudatosságodban történő csekély elmozdulás, amit ez a gyakorlat megkövetel.