2 online olvasható a Gallica-n Örökség Samuel Beckett szerkesztette a Drunken Boat angol fordítását. Léo Ferré megzenésítette ezt a verset, és a L'Imaginaire című albumában ( 1982) mondta. Megveszi a szabadságot, hogy az első két négysorozatot kórussá alakítsa, hétszer megismételve. Az ismétlés ezen elvét, valamint a Léo Ferré által elhangzott Részeg Hajó hangzavarainak tipográfiai úton történő bemutatását Serge Chamchinov, Impossible Fluvies (sic) című könyve mutatta be. Maurice Delage ezt a verset egy 1954-es szimfonikus versben zenésítette meg. A részeg hajó teljes reprodukciója, amelyet felavatottak 2012. június 14, egy hosszú falat foglal el a párizsi Férou rue -ban, nem messze attól a helytől, ahol Rimbaud először mutatta volna be a verset 1871. szeptember 30 a Villains Bonshommes találkozóján. Részeg hajó Archives - Új Bekezdés. Jan Willem Bruins holland művész készítette. Serge Chamchinov és a Maison internationale de la Poésie Arthur Haulot (MIPAH) által elindított projekt a 2012-ben Liège-ben megrendezett nemzetközi költői biennálén - a Le Bateau ivre című vers fordítása 25 nyelvre a strófa / fordítás -, 2013-ban készült, egy kollektív művész Symphonie du temps könyve formájában.
Kiemelt képünk illusztráció.
Ugy érzik, igen-igen élnek, a zúzos Jézuskák, szegények, mind, amikor bedörmögnek a résen s rózsás állat-orrocskájuk a vasrács rudjára forr, midőn úgy sírnak, mint a barmok s úgy görnyednek a megnyílt csarnok fényeinél, hogy mindnek szétreped nadrágja s kilógó ingüket babrálja a téli szél. (Fordította: József Attila) Vissza a Tartalomjegyzékhez! Hogy jöttem lefelé egykedvű, vén vizeknek Folyásán, vontatóim már nem jöttek velem: Lármás rézbőrű raj közt céltábláúl sziszegtek Bepingált cölöpökhöz nyílazva meztelen. De hogy mi sorsra jutnak, mindegy volt nékem ez, S hogy búzám belga búza, vagy hogy gyapotom angol, – Alighogy véget ért a parti, furcsa hecc, Vizek szabadja lettem, ki vígan elcsatangol. A részeg halo 4. És tél jött, szörnyü zaj közt s engem, kiben siket Csend hallgatott tunyán, mint a gyermekagyakban, Felvett az ár: s ha süllyed egy málló félsziget, Nem szállhat a habokba dicsőbben és vadabban! Kegyes volt a vihar: a tengerig vetődve Tíz éjen át lebegtem vidám parafaként A mélyen, mely a romlás örök hömpölygetője, S nem néztem: vaksi lámpás vet-é utamra fényt?
A képeket, látomásokat, hallucinációkat a hajó tudata vetíti ki. A vers mindenekelőtt a tapasztalás története: az elszabadult hajó a lírai én utazásának allegóriája, melynek során tapasztalatokat szerez és szert tesz az önismeret és önmegértés képességére. Utazása egyszerre zajlik külső, fizikai tereken (életút, kalandok) és belső, lelki-tudati tereken (látomás, megismerés, megértés). A verset nagyszabású mitológiateremtés jellemzi. Rimbaud megidézi az irodalmi hagyományt: számos kulturális és mitológiai utalással él, mintha egy antik tragédiát akarna eldalolni (" szivárvány ", " virágos szigetek ", " szörnykígyók ", " Pokol " stb. ). A vers alapmotívumai: hajó – az Alkaiosz óta ismert hajótoposz a mámor és az utazás toposza. A hajó már az ókori görögöknél is a vándorlás, a személyes sors, az élet tengerén való utazás, az egzisztencia és a lélek szimbóluma volt. A részeg hajó – Wikiforrás. víz, tenger – hagyományosan az élet bölcsője, az eredet, a megtisztulás és a végtelenség szimbóluma. A hajó útja során fokozatosan elhagyja a lapátot, a horgonyt, és kijut a végtelen vizekre, majd egyre inkább azonosul az őt sodró közeggel, a tengerrel, amelynek ki van szolgáltatva.
látták maguk azt a filmet egyáltalán?! ). Három szót tanultam belőle: abszint, szodómia és Rimbaud. Ahogy kell, kicsit belebolondultam Rimbaud-ba. Volt egy válogatott művei otthon, amit aztán elég sokáig magammal hordtam. Később megkaptam anyukámtól ezt az összes művei kötetet, amit csak most olvastam el elejétől a végéig. Mondanom sem kell, fantasztikus olvasmány. Folyton elfelejtem, hogy ezek az írások egy 15-18 éves gyerek munkái, amikor pedig újra és újra eszembe jut, csak tátogok, mint egy hal. Van itt fosszag, pisálás, egy kis lapockafétis… olyan profán témák, amelyekből csak egy ilyen pimasz arc, akiben a "formátlan, isteni káosz" uralkodik, tud költészetet gyúrni. A versek? Remekművek. A prózai kísérletek? Meglepően "földközeli" darabok, nagyon szeretem őket. A Szív dobog a reverenda alatt novellán például muszáj hangosan nevetni. A részeg halo 2. A Színvázlatok? A kedvencem. Több részt innen már kívülről ismerek, olyan sokszor láttam az évek során. A Színvázlatok ra különösen érvényes, ami egyébként az egész életműre, hogy a mondatok annyiszor változtatják színüket, ahányszor olvasom – még úgy is, hogy a fordítás szükségszerűen értelmezi is valamiképp őket, tehát bevonja egyféle árnyalattal -.