[…] A rendkívüli attraktív hatást csak fokozhatta az üvegföldgömb belülről történő éjszakai megvilágítása. " Úgy gondoljuk, rövid túránk is jól illusztrálta Róth Miksa művészi hitvallását, amelyből alkotásai is forrásoztak, s amelyet memoárjának befejezéseként olvashatunk: "Az élet küzdelmeinek jótékony balzsama: a szépben való gyönyörködés. Hálás lehet az ember az Úristennek, ha őt azzal áldotta meg, hogy meglássa és átérezze a szépet, de még inkább tartozik hálával az, akinek megadatott, hogy a szép kultuszában töltheti el életét és az alkotás örömérzetében részesülve ízelítőt kap az isteniből, embertársainak pedig lelki gyönyörűséget szerez művészetével. " Felhasznált irodalom: Róth Miksa vallomásai. Xénia, 1997. Nyitókép: A Dob utcai iskola szecessziós homlokzata, amit Róth mozaikjai uralnak (Fotó: Both Balázs/)
Róth Miksa 1865. december 26-án született Pesten. Apja és nagyapja szintén üvegművészettel foglalkozott, ezért nem meglepő, hogy Róth először az édesapja műhelyében, majd külföldön tanulta az üvegfestés művészetét. 1885-ben alapította első műtermét, majd több józsefvárosi helyszín után 1911-től 1939-ig az erzsébetvárosi Nefelejcs utca 26. -ban működött a Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Műintézet. Ebben a műhelyben született meg csodálatos alkotásainak többsége, historizáló, majd később elsősorban szecessziós stílusban. Róth Miksa Vajda Zsigmond festményén, az alkotás az 1920-as években készült (Forrás: Varga Vera: Róth Miksa művészete. Helikon, 1993) Munkáinak nagy része Budapesten látható, de sajnos több üvegablaka elpusztult (például a ferencvárosi Örökimádás-templom, vagy a Törley-mauzóleum ablakai). A fővárosi festett üvegablakai és mozaikjai jelentős közintézményeket, templomokat, iskolákat, villákat, bérházakat ékesítenek. Ezek közül kiemelkednek az Országház, a Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia, a Gresham-palota, a Szent István-bazilika, a Postatakarékpénztár, a Lipótmezei Elmegyógyintézet kápolnája, a Magyar Országos Levéltár, a Fasori Evangélikus Gimnázium és a Rózsák terei Szent Erzsébet-templom üvegablakai.
A múzeum csodálatos, az épület is csodálatos és azt gondolom, hogy itt olyan csodálatos kollégákra, munkatársakra leltünk, akikkel öröm volt együtt dolgozni. " Hulló István a múzeum igazgatója fontosnak tartja, hogy egy ilyen kiállítás alkalmával rámutassanak a szépre és a fényfestészet csodájára. Hulló István, igazgató, Szabadkai Városi Múzeum: "Egy-egy ilyen műalkotást órákon át lehet csodálni, hogy mennyire magas szinten művelte a Róth Miksa műhely é a többi Közép-Európai műhely ezt a ma már feledésbe merült művészetet, mert mozaik művészettel az utóbbi időben nem is nagyon találkozunk, teljesen ismeretlen. Szabadkán bár nincs, de itt van nekünk az ólomüveg, a vitrázsok a városháza és a zsinagóga. " Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke őszinte csodálója Róth Miksa munkásságának. Arra pedig külön büszke, hogy a most átadott zsinagóga felújított ablakai eredetileg Róth Miksa alkotásai.
A Magyar Építészeti Múzeum és a De la Motte–Beer-palota közös szervezésében nyílt kiállítás 2015. december 18-án. Róth Miksa születésének 150 éves évfordulója és a Fény éve alkalmából a művész hagyatékának az Építészeti Múzeumban található tervanyaga kerül bemutatásra. A színes tervlapok a legismertebb hazai épületekhez készültek: az Országház, a Szent István Bazilika, az Országos Levéltár vagy a Gresham-palota. Villákhoz és a bérházakhoz készült számos rajz és akvarell is megtekinthető, amelyek Róth kísérletező szellemét tükröző mintatervek. A művészi kivitelezésű tervanyag többségén nem szerepel évszám, így időbeli tájékozódásunkat a művész életrajza illetve a stíluskritika segíti. A historizáló díszítésű ablakok, a szecesszió szimbólumai és az art deco geometrikus vonalvezetése egyaránt megjelenik a kiállításon. A tárlat összeállításakor a kurátorok figyelembe vették a palota enteriőrjét és az egymásba nyíló szobák freskóit. A 'Téli ebédlőben' Róth Miksa életének részletei, a rózsamotívumokkal díszített 'Szalonban' az üvegművész középületekhez készített tervei, a 'Passió-szobában' egyházi épületekhez, templomokhoz és kápolnákhoz készített jelentősebb művei, az úgynevezett 'Hálószobában' pedig a magánépítkezések mellett a századforduló előszeretettel használt szimbólumai láthatók.