Nem csoda, ha néhányan értetlenül kapják fel a fejüket, mit keres egy püspöki palota Sümegen, ami nem egy püspökség, hanem területe mindig is a Veszprémi egyházmegyéhez tartozott. A választ még a török időkben kell keresni, ugyanis miután Veszprémet elfoglalták a török hadak, a veszprémi püspökség (1993 óta érsekség) a sümegi várba költözött. Itt is maradtak majd kétszáz évig, a végvár jelentőségét csak a törökök kiűzése után veszítette el. Kilátás a várra a püspöki palota udvaráról. Forrás: Kisgyörgy Éva Fél évszázad múlva azonban Padányi Bíró Márton püspökké történő kinevezése (1745) után Sümeget választotta székhelyéül az egyházmegye, Veszprém helyett. A nagyon elhivatott, sokat dolgozó püspök nem érezte ugyanis jól magát Veszprémben – kemény vonalas, ellentmondást nem tűrő katolikusként gyakran összetűzésbe került a reformáció szellemét már magáénak tevő környezetével. Eredetileg ő is az addigra igen megtépázott állapotban levő várba tervezett beköltözni, de annak átalakításához egyre csak késett az engedély Mária Teréziától.
A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végrendelete 1762 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 31. (Veszprém, 2013) Testamentaria dispositio domini Martini Bíró de Padány EPiscopi Wesprimiensis DE ANNO 1762 Padányi Bíró Márton VESZPRÉMI PÜSPÖK VÉGRENDELETE 1762 Next Elrendezés Igazítás Forgatás
A püspök ekkor úgy döntött, további várakozás helyett inkább a vár aljában álló egyemeletes kúriát nagyobbítja meg. Kilátás a püspöki palotára a sümegi várból. Az épület ekkor nyerte el ma is látható, zárt udvaros formáját. A palota külseje meglehetősen egyszerű, egyetlen jelentős dísze a főbejárat mellett álló két hatalmas Atlasz-figura. Ezek egy szép erkélyt tartanak, ahol a püspöki címer is díszeleg. A palota bejárata Míg a palota kívül meglehetősen puritán, az épület belsejében Padányi Bíró Márton pénzt és energiát nem kímélve rendezte be rezidenciáját. Ma már csak a Szent Mártonnak szentelt kápolna a palota egyetlen épen maradt része, ahol képet kaphatunk arról, milyen lehetett itt a 18. századi barokk pompa. Azt már csak sejthetjük, milyen csodálatos lehetett az emeleten kialakított díszterem, melynek falát egykor a környék várait (Somlót, Tátikát, Csobáncot és Sümeget), valamint Padányi püspökké váló beiktatását ábrázoló freskók díszítették. A kastély 31 termének fényét a freskók és rokokó stukkódíszek mellett az intarziás padló- és falburkolatok emelték.
A Község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz peremén található Dunaszerdahelytől 10 km-re délkeletre, Nagymegyertől 11 km-re északnyugatra. A 63-as (Pozsony-Komárom) főút és a Pozsony-Komárom vasútvonal is érinti a községet, a vasútállomás a községközponttól 2, 5 km-re található. Mellékutak kötik össze Padánnyal (3 km), Bögellővel (3 km), Ekecssel (9 km) és Nyárasddal (7 km). Északról Nagymad, Albár és Nyárasd, keletről Ekecs, délről Nagymegyer, nyugatról Padány és Bögellő községekkel határos. Déli határát a történelmi Pozsony és Komárom vármegyék határán húzódó Határ-csatorna alkotja. Közigazgatás A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1940-ben alakult a már teljesen egybeépült Alistál, Felistál és Tőnye községek egyesítésével jött létre a magyar közigazgatásban Tőnyeistál néven. 1948 után a szlovák Hroboňovo nevet kapta, 1990-ben visszakapta a Dolný Štál - Alistál nevet. Mindhárom elődközség 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban is a Dunaszerdahelyi járáshoz.
köztér Látványos szakaszba lépett a Mindszentyneum építése Néhány hete már új látvány fogadja a járókelőket a Várkör utcában, hiszen a Göcseji Múzeum felújítása és a vele szomszédos Mindszentyneum építése miatt átalakult az utcakép. Mindkét beruházás látványos szakaszába lépett. egyszervolt Mindszenty nyomában – mobilapplikációval "Mindszenty városa" címmel elkészült egy telefonra letölthető mobilapplikáció, mely Mindszenty (Pehm) József zalaegerszegi tevékenységét alapul véve, egy virtuális sétára hívja a felhasználókat. közélet Hitelesen bemutatni Mindszenty József életét 8, 3 milliárd forintos állami beruházás keretében épül fel Zalaegerszegen a Mindszentyneum, melynek alapkövét ünnepélyes keretek között rakták le csütörtökön a Batthyány utcában, a Göcseji Múzeum épületének szomszédságában. kultúra Tárlatbontás, tárlattervezés a múzeumban "Ókortól a szocreálig… hö, király! " 2001 nyarán egy Budapestről érkezett fiatal házaspár így kommentálta a Göcseji Múzeum 2000-ben nyílt, Központok a Zala mentén című, a megye történetét bemutató új állandó kiállítását.