Előkészületek és Málta elfoglalása [ szerkesztés] A Campo Formió-i békekötés után ( 1797. október 17. ) Bonaparte Napóleon francia tábornok Egyiptom elfoglalását tűzte ki titkos célul. A dicsőségen kívül, e hadjárattal Franciaország hatalmát és befolyását akarta megszilárdítani a Földközi-tengeren; másrészt pedig Anglia kelet-indiai uralmát kívánta Egyiptom megszállása által megingatni, esetleg megdönteni. A direktórium, csakhogy távol tartsa a hadvezért, örömest járult a vállalkozáshoz. Az előkészületek láttán az angolok arra számítottak, hogy a franciák a Brit-szigeteken akarnak partra szállni. A francia hajóhad Toulonban egyesült Brueys tengernagy parancsnoksága alatt, és a csapatok zavartalanul hajóra szálltak, mivel a britek a Földközi-tengeren cirkáló összes hadihajót, partjaik védelmére, hazarendelték. A francia hajóhad, mely 13 sorhajót, 14 ágyúnaszádot, 12 korvettet, 20 ezer embert és 325 teherszállító hajót számlált, 1798. május 19-én hagyta el Toulont. Napoleon egyiptomi hadjárat . A legjelesebb tábornokok, számos tudós és technikus kísérte Napóleont keletre.
Ezzel vette kezdetét az egyiptológia, mivel ily módon ismerte meg először a világ az egyiptomi építészetet, a történelmét és földrajzát. Napóleon politikai propagandája ki is használta ezeket a pozitív eredményeket és olyan dicsfényben tüntette fel a hadvezért, hogy lényegében sikerült elkendőznie a kudarcot. Viszont az egyiptomi hadjáratban kiderült Napóleon jó néhány taktikai vétsége, a gyors de nem elég alapos felkészülés, elhamarkodottság és saját képességeinek túlbecsülése. Napóleon elszánt volt, de nem vette számításba az emberek tűrőképességét, az éghajlat kiszámíthatatlanságát és az eltérő földrajzi adottságokat egy teljesen idegen országban, amely ráadásul más kontinensen feküdt. Mindez később megbosszulta magát, mivel nagy oroszországi hadjáratakor Napóleon ismételten semmibe vette ezen tényezőket, ami látványos és borzalmas vereséghez vezetett, illetve több százezer ember életébe került. Források [ szerkesztés] J. Tarle. „Katonák! Négy évezred tekint le rátok!” – Napóleon Egyiptomban | ELTE Online. Napóleon. Gondolat Kiadó (1961) Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh2010007147 GND: 4141471-8 SUDOC: 027359417 BNF: cb11941852c BNE: XX815529
), amely június 12-én kardcsapás nélkül hódolt be. Nelson angol tengernagy egyelőre nem zavarta Bonapartét, egyrészt mert nem volt tisztában a franciák terveivel, másrészt az időjárás nagyon kedvezőtlen volt számára. Egyiptom meghódítása A nílusi csata Luny Thomas festményén. Bonaparte Napóleon és a Szfinx A francia hajóhad miután elhagyta Máltát, 1798. július 1-jén Alexandria előtt vetett horgonyt, melyet Napóleon, rövid harc után, július 2-án el is foglalt. Ezt követően egy arab nyelvű proklamációban kihirdette, hogy a lakosságot a mamelukok uralma alól fölszabadítja, valamint vallásukat és erkölcseiket senki nem fogja bántani, már csak azért sem, mivel maguk a franciák is igazhívő muzulmánok. Az egyiptomi nép mindezeket közömbösen nézte és tétlen maradt. Bonaparte erre Alexandriából a Nílus mentén Kairó felé nyomult, ami nagy nehézséggel járt. Július 13-án Chébreisse mellett Murad, a mamelukok fejedelmének lovas hadával találkozott. Nagy hatású szónoklattal felbuzdította fáradt csapatait és négyszög alakzatban állította fel azokat, a tudósokat és a teherhordó szamarakat a négyszög közepére parancsolva.