A katonai megszállás, a nemzeti vagyon elrablása (csehek, románok, szerbek) és a Kisantant gazdasági blokádja jelentős károk at okozott, melyet súlyosbított a hazánkra rótt jóvátétel is. (A 20-as évek végéig Magyarország 30 millió aranykorona jóvátételt fizetett). Az új területekkel Magyarország a világ nyolcadik legsűrűbben lakott országa lett (alacsony népsűrűségű, iskolázatlanabb területek kerültek más országokhoz), a városlakók 63%-a, és a gyári munkásság nagy része maradt a határokon belül, hazánk urbanizáltabb, és iparosodottabb lett, az iskolázottság is emelkedett. Trianon társadalmi, gazdasági, etnikai hatásai -. A világpiacra A tétel teljes tartalmának elolvasásához bejelentkezés szükséges. tovább olvasom IRATKOZZ FEL HÍRLEVÜNKRE! Hírlevelünkön keresztül értesítünk az új tételeinkről, oktatási hírekről, melyek elengedhetetlenek a sikeres érettségidhez.
Ő sokkal inkább az általa helyesnek tartott elvek, stratégiai megfontolások mentén cselekedett, Franciaország érdekeit tartotta szem előtt, és inkább a német kérdés foglalkoztatta. A békekonferenciáról szóló emlékirataiban nem sok szót vesztegetett a magyarokra. 3. Történelem - letölthető jegyzetek. Cseh hazugságok a hajózható patakokról Mivel a trianoni határok a legtöbb helyen nem a természeti akadályokat követik, a határok abszurditása, véletlenszerűnek tűnő volta motiválhatta a magyar közvéleményt arra, hogy a cseheket hamisítóknak tüntesse fel. A legenda úgy szól, hogy a csehek vékonyka patakokat hajózható folyóként tüntettek fel, hogy még több területet csikarjanak ki a békekonferenciától. Ehhez kapcsolódik az a vád is, hogy ezt könnyen elhitették az antanthatalmak hozzá nem értő, a helyi viszonyokat egyáltalán nem ismerő küldötteivel. A valóság azonban az, hogy a brit, francia és amerikai szakértők elég jól ismerték a Monarchiát, annak problémáit. Másrészt pedig a furcsa, irreálisnak tűnő határok mögött az utódállamok hadászati szempontjai voltak fontosak: a létfontosságú vasútvonalakat akarták maguknak megszerezni.
A szélsőbaloldallal és a szélsőjobboldallal szemben fellépett, a kommunista párt illegálisan működhetett csak, s a szélsőjobboldal képviselőit is igyekezett a kormánypártból kiszorítani (pl. Gömbös Gyula). Gazdasági stabilizálás Bethlen István 1921 és 1924 között tudatosan alkalmazta a gazdaság újraindítása érdekében az inflációt. A hiperinfláció miatt azonban a lakosság elégedetlensége nőtt, ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani. A stabilizációs kísérlet önerőből nem lehetett sikeres, külföldről próbáltak meg kölcsönt kérni. A Népszövetségtől 1924-ben kapott kölcsön felhasználásának felügyeletére létrejött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint önálló, független pénzintézet. Népszövetségi főbiztos érkezett Magyarországra, akit rendkívül széles jogkörrel láttak el, gazdasági és pénzpolitikai kérdésekben az országgyűlési végzést is felülbírálhatta. Az inflációt sikerült megállítani, de a gazdaság tartósabb egyensúlyának biztosítására új pénz bevezetésére volna szükség. 1927. Trianoni béke érettségi tétel. január 1-től a pengő lett a törvényes fizetési eszköz.
Így kerültek egybefüggő magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (Csallóköz a teljes Dél-Felvidékkel, a Partium, Székelyföld, a Délvidék északi része), noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni megfelelő határt. A magyar tárgyalási stratégia sem volt kompromisszumkész: a teljes integritást célozta ahelyett, hogy a magyar lakosságú határmenti területek megtartására törekedett volna. Részben ezért is hagyták figyelmen kívül. A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter írták alá. A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe – ez volt az egyetlen magyar törvény, amely fekete keretben jelent meg. A békeszerződés eredményeképpen a Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát (az ország területe 282 000 km²-ről 93 000 km²-re csökkent). A Magyar Királyság lakóinak száma 18, 2 millióról 7, 6 millióra esett vissza.