Azaz, a meglévő gázkazán mellé vegyestüzelést, napkollektort, hőszivattyút, vagy bármilyen gáz nélküli megoldást szeretne telepíteni. Mindezt természetesen oly módon szeretné, hogy szükség esetén mindig legyen fűtés és melegvíz. Egyszerűbb kapcsolások ingyen letölthetők a "letöltések" menüpont alól, a bonyolultabbakat, vagy "testreszabást" igénylőket bízza rám! A kérdőívet ekkor Önnek kitölteni nem szükséges. Amire szükségem van: a jelenlegi állapot ábrázolása valamilyen rajzos formában, a kívánt állapotot leírása. Az önálló kapcsolási rajz rendelése esetén általam levélben küldött anyag: kapcsolási rajz (PDF formátumban), darab- és típusjegyzék (PDF), működési leírás (PDF). Egyedi kapcsolási rajz ára: 25 eFt (nettó). Elektromos fűtési rendszerek tervezése és kivitelezése. Rendelhető "egyszerűsített kapcsolási rajz" is, mely fűtéskorszerűsítési pályázat digitálisan beadandó melléklete. Ekkor a mellékelt adatbekérő lapot kell kitöltenie, s elküldenie. Az így kapott információk alapján el tudom készíteni a kapcsolást PDF formátumban. Egyedi kapcsolási rajz ára: 20 eFt (nettó).
Légfűtést-léghűtést biztosít a hővisszanyerő szellőztetés, levegős talajkollektorral kiegészítve. Főhőtermelő a faelgázosító kazán puffertartállyal kiegészítve. A puffertartály fűtésére segít rá egy napkollektor.
Rengeteg esetben a tervezők nem firtatják a kérdést, hiszen a szakma sokszínűségének köszönhetően a kiváltások miatt, valamint a felhasználók közötti nagy eltérések miatt pontos számokat igen nehéz mondani. Éppen ezért próbálunk olyan megoldásokat nyújtani, ami maximálisan versenyképes, kiváltása szükségtelen. Így jó közelítéssel tudunk a Megrendelőknek megtérülésszámítást készíteni, melyben meg tudjuk mutatni, hogy az adott gépészeti beruházás (értjük ezalatt a fűtési, hűtési hőtermelő, szellőztető berendezéseket) mennyi idő alatt tud megtérülni. Természetesen ezeket forintra és napra pontosan nem lehet meghatározni még így sem, mert nincs egyforma időjárás, nincs két egyforma felhasználó, üzemeltető, nincs állandó szolgáltatói díj. Fűtési és klímaberendezések tervezése | A Schwank szerviz. Úgy gondoljuk ezeket alapvetően tudni kell minden Megrendelőnknek, hiszen nem mindegy, hogy Ön mire költ el súlyos milliókat, mely nem tervezést, hanem a későbbi kivitelezés költségeit jelenti. Ön elvárja hogy a pénzéért egy olyan rendszert alkossunk, mely egy idő után a pénzt hozza, nem pedig viszi.
Amikor egy szakasz Lengyelországban állomásozó honvéd hírét veszi az otthoni, magyarországi fejleményeknek, azzal a dilemmával kénytelen szembesülni, hogy maradjon-e állomáshelyén, vagy pedig – megtagadva az engedelmességét osztrák feletteseinek – induljon el hazája megsegítésére. A helyzetet kiélezi, hogy a 80 huszár teljesítése csaknem lehetetlen, hiszen a katonáknak a Kárpátok kegyetlen terepviszonyai mellett a levadászásukra kész császári csapatokkal is meg kell harcolniuk. A film az 1848-as forradalom kitörését követően Galíciából Magyarországra szökő, Lenkey János százados által vezetett huszárcsapat történetén alapul. A korabeli sajtóban az ügynek jelentős visszhangja lett, még Petőfit is versírásra ösztönözte ( Lenkei százada). Sára, illetve forgatókönyvíró-társa, Csoóri Sándor alaposan áttanulmányozta a történelmi forrásokat, a tetejébe a rendező azzal is igyekezett hitelesíteni a filmet, hogy jelentős részét a Tátrában forgatta, kulcsjeleneteteket vett fel továbbá Bem József szülővárosában, a lengyelországi Tarnówban.
A filmbemutatót és a kiállítás megnyitását követően a napot találkozó zárja a történelmi Városházán. A Magyar Művészeti Akadémia nem először jár Tarnówban. Két évvel ezelőtt, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának alkalmából az Orfeo Zenekar és vezetője, Vashegyi György karmester közreműködésével egy Beethoven-hangverseny valósult meg, az esemény az 56-os emlékévnek és a lengyelországi magyar kulturális évadnak egyaránt kiemelt diplomáciai jelentőségű programja volt – idézik fel a közleményben. Mint írják, a város főpolgármesterével való akkori találkozó során javasolta először Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, hogy az évforduló alkalmával, idén vetítsék le a 80 huszár című alkotást lengyel feliratozással. A hétfőn megvalósuló eseménysor a filmalap és az MMA együttműködésének, valamint a lengyel partnerek támogatásának eredménye.
Nemcsak színvonalánál, de sokszínűségénél fogva is a magyar filmtörténet egyik legizgalmasabb életműve Sára Sándoré. Egyszerre találhatóak benne jelentős dokumentum- és játékfilmek, ráadásul utóbbiak stilárisan és tematikailag igencsak különböznek egymástól. Jóllehet Sára csupán fél tucat játékfilmet rendezett, ezek között akad "cselekvő film" a hatvanas dekádból ( Feldobott kő, 1969), szatíra a hetvenesből ( Holnap lesz fácán, 1975), továbbá a későkádárista Magyarország anomáliáit feltérképező – és a készülő rendszerváltás ellentmondásosságát is megsejtő, váteszi – művészfilm a nyolcvanas évekből ( Tüske a köröm alatt, 1988), valamint háborús dráma a kilencvenes évekből ( Könyörtelen idők, 1991; A vád, 1996). A rendező egyik legnagyobb igényű vállalkozása a 80 huszár, amely kivált a műfaji gondolkozáshoz közelítő szemlélete, illetve 19. századi témája miatt különbözik az oeuvre többi darabjától. Az 1848-ban játszódó, valós események ihlette film a magyar történelmet jellemző drámai sorsválasztásokról szól.
Talán ismerte ezeket a filmeket Sára Sándor, talán nem, de az bizonyos, hogy műve demitologizáló tendenciája, illetve a hősök markáns célvezéreltsége és a legalább ennyire karakteres végzetdramaturgia konfrontálására épülő elbeszélésmód a rendhagyó hollywoodi westernek rokonává avatja a 80 huszár t, amely ekképpen azt példázza, hogy miféle búvópatakszerű hatáskapcsolatok formálják az egyetemes filmtörténet progresszív tendenciáit. Sára munkája – ellentétben a hollywoodi revizionizmus csúcsműveivel – viszont nem igazán ismert a világban. A 80 huszár korának egyik legihletettebb, nemzetközi érdeklődésre is joggal számot tartó, ámde a külföld által mégsem respektált magyar filmje. – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala
Sára és Csoóri bravúrja, hogy végtelenül egyszerű alaphelyzetbe oltva sikerül megragadniuk a magyar történelem vissza-visszatérő problémáját. Mi az üdvösebb: asszisztálni a nemzet élethalálharcához, de túlélni a kataklizmát, és ezzel megőrizni magunkat az újjáépítés időszakára, vagy aktivizálódni, és a siker mégoly csekély reménye mellett is vállalni a harcot? Nincs jó döntés ebben a helyzetben: a tétlenség felemészti a lelket, hiszen a tenni akaró ember számára az árulással egyenlő, az aktivizálódás viszont – történelmünk megannyi tragédiája dokumentálja – nagy eséllyel a testet pusztítja el. A 80 huszár szerteágazó filmtörténeti hagyományba csatlakozik. Lazán és ellentmondásosan kötődik a hazai előzményekhez, legyen szó a hangosfilm hajnalának huszárfilmjeiről (Székely István: Rákóczi induló, 1933; Székely István: Emmy, 1934; György István: A királyné huszárja, 1936) vagy a hatvanas–hetvenes évek deheroizáló, történelmi témájú darabjairól, mint például Jancsó Szegénylegények je (1966), Szomjas Györgytől a Talpuk alatt fütyül a szél (1976) vagy Rózsa János – már a 80 huszár után bemutatott – A trombitás a (1979).