A II. század közúti infrastruktúráját és szárazföldi szállítási sebességét majd csak a XVIII. században leszünk képesek meghaladni. Egészen a XIX. század kezdetéig kellett várni, hogy egyes európai városok (például London) lakossága elérje az egymillió főt, miközben Rómában és Alexandriában a birodalom fénykorában, a II. században, legalább kétmillióan éltek. Maga Nagy Károly is, az állítólagos "karoling reneszánsz" ikonja, aki a római császárok utóda akart lenni azzal, hogy 800-ban császárrá koronáztatta magát a romokban heverő és elnéptelenedett Rómában, csak egy félanalfabéta volt. A középkor (az V. és a XV. század közötti évezred) tehát a brutális hanyatlás és egy nagyon lassú újjászületés korszaka a szerző számára. A Római Birodalom, vagyis egy felsőbbrendű civilizáció bukását nem annyira belső tényezők (gazdasági válság, a kereszténység felvétele, társadalmi feszültségek) okozták, mint inkább a barbár inváziók, amelyek szétzilálták és elpusztították a Skóciától Mezopotámiáig, Daciától Mauretániáig terjedő hatalmas birodalom összetett szervezetét.
Kövess minket: TELEGRAM — VK — TWITTER Nemrég került a kezembe Bryan Ward-Perkins Róma bukása és egy civilizáció vége (The Fall of Rome and the End of Civilisation, 2005) című könyvének francia nyelvű kiadása, amely a megszületése óta eltelt évtizedek ellenére napról napra időszerűbb. A brit történész, egyetemi tanár és régész műve radikálisan szakít az uralkodó ideológia kánonjával, és egy kiváló oxfordi professzor visszafogott nyelvezetével száll szembe a kortárs ortodox történetírással, azt állítva, hogy a Római Birodalom és tágabb értelemben a rómaiság (romanitas) bukása valójában egy civilizációs hanyatlás volt, amelyet tíz évszázad alatt sem sikerült teljesen helyrehozni. Tézise azt a csodálatot tükrözi, amelyet a nosztalgikus középkortól egészen a XIX. századig tanúsítottak a felsőbbrendűnek tartott görög–római ókor iránt. A szerző szerint a katasztrofális V. századtól, vagyis a középkor kezdetétől a "postromanitas" gyakorlatilag minden területen a civilizáció visszaesését eredményezte, egyes régiókban, például a Brit-szigeteken, egyenesen a vaskorhoz való visszatérést.
A történelmet persze nem lehet megismételni, de joggal feltételezhető, hogy ha a görög–római antik civilizációt nem temetik maguk alá a IV–VII. századi germán és arab inváziók, akkor talán már 1000 körül elérjük a XIX. és XX. század technológiai szintjét. Az oxfordi történész diagnózisa szerint "a posztrómai évszázadokban a gazdasági prosperitás és a munkamódszerek látványos hanyatlása következett be, amely a társadalom egészét sújtotta, a mezőgazdasági termeléstől a magaskultúráig, a parasztoktól a királyokig. Magas szintű kulturális eszközök, mint az írás, egyes régiókból eltűntek, az összes többiben beszűkültek". Igaza van: az időszámításunk szerinti első évszázad végén Gallia lakosságának a fele tudott írni-olvasni, ezer évvel később csak alig egy százaléka! A szerző úgy véli, hogy "a vallásos témák túltengése" nagyban hozzájárult a késő ókor és a kora középkor intellektuális hanyatlásához. Nagyon kártékonynak, sőt veszélyesnek tűnik számára "kiküszöbölni a súlyos válság és hanyatlás minden fogalmát a múltról alkotott látomásunkból", és ezekkel a szavakkal ostorozza a kortárs elitek vakságát: "A római Nyugat végét borzalmak sokasága és egy olyan bomlási folyamat kísérte, amellyel őszintén remélem, hogy sohasem szembesülök az életem során.
A birodalom súlypontja eltávolodott Itáliától és Rómától. A birodalmat többé nem lehetett egységes egészként kormányozni. Kr. u. 284-ben Diocletianus lett a császár, és rögtön hozzáfogott a birodalmi államszervezet megreformálásához. Diocletianus Dalmáciából származott, és akkor látogatott el először Rómába, ami-kor már húsz éve császár volt. Egy keleti és egy nyugati félre osztotta a birodalmat, mindkettőt egy-egy Augustusnak nevezett társuralkodó irányította. Diocletianus magának a keleti részt választotta ki, amelyet székvárosából, Nikomédiából, Kis-Ázsia északnyugati térségéből kormányzott. A provinciákat kisebb egységekre osztották, másfelől a provinciák csoportokba szervezésével 13 úgynevezett dioecesist alakítottak ki. Ez utóbbiakból aztán 4 praefecturát hoztak létre úgy, hogy a dioecesisek vezetői a praefectusok helyetteseiként (vicarii) működtek. A közigazgatási struktúra e reformjával kezdődött meg a biro-dalom kettészakadásának folyamata, minthogy mindkét résznek megvolt a maga császára.
Keresés a leírásban is Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 3 6 1 4 2 5 11 8 Ingyenes házhozszállítás Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán 24 lejárt aukció van, ami érdekelhet, a TeszVeszen pedig 3. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
Alkalmazás: Béres Porcerő FORTE filmtabletta 60 db Felnőtteknek naponta 2 filmtabletta. A napi adagot célszerű két részletben (reggel és este) bevenni egy pohár vízzel. A készítmény étkezés közben vagy étkezéstől függetlenül is szedhető. A készítményt javasolt legalább 3 hónapig folyamatosan alkalmazni.
Béres Porcerő FORTE filmtabletta 60 db adatok Gyártó Béres Gyógyszertár Zrt. Forgalmazó Béres Gyógyszertár Zrt. - 1037 Budapest, Mikoviny u. 2. Engedélyszám OGYÉI 22416/2019 Egészségpénztár Egészségpénztári számlára elszámolható
Adagolás: Felnőtteknek naponta 2 filmtabletta. A napi adagot célszerű két részletben (reggel és este) bevenni egy pohár vízzel. A készítmény étkezés közben vagy étkezéstől függetlenül is szedhető. A készítményt javasolt legalább 3 hónapig folyamatosan alkalmazni. Kiszerelés: 60 db. Fontos figyelmeztetések: – Tengeri kagylókra és/vagy rákfélékre érzékenyek a készítményt nem szedhetik. – A termék fogyasztása terhes és szoptató anyáknak, gyermekeknek és véralvadást gátló gyógyszert szedők számára, illetve magas vér-, és vizelet-kalciumszint esetén, valamint kalciumtartalmú vesekövek esetén nem ajánlott! – Ne szedje a készítményt, ha az összetevők bármelyikére érzékeny vagy allergiás! – Az ajánlott fogyasztási mennyiséget ne lépje túl! – Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot! – Gyermekek elől elzárva tartandó! – Szobahőmérsékleten, száraz helyen, fénytől védve tárolandó! – Az étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, nem rendelkeznek gyógyhatással, nem alkalmasak betegségek kezelésére sem megelőzésére.