Napjainkban augusztus 20-án elsősorban az államalapításra és az államalapító Szent Istvánra emlékezve ünneplünk. A rendszerváltás előtt inkább Alkotmány ünnepének vagy új kenyér ünnepének hívták. De hogyan és miért is lett az új kenyér ünnepe? A második világháború után nem volt kívánatos Szent István ünnepelni, ezért vált augusztus 20-a a hajdani aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé. Az aratás zárásaként miniszteri felhívásra 1901-ben kezdtek ünnepségeket tartani. Ezt felelevenítve lett augusztus 20-a az aratás és friss búzából készített új kenyér ünnepe. Új kenyér ünnepe, kenyérünnep, aratóünnep > Augusztus 20 - wyw.hu. A kenyér mindig is fontos élelmiszer volt, nem csoda, hogy az egyházi szimbolikában is jelentős helyet foglal el. A kenyér és só az élet örökkévalóságának és folytonosságának szimbólumai. "Isten áldása" névvel is szokás emlegetni, a termékenység, a bőség szimbóluma, ugyanakkor áldozati étel is. A kenyér mindig nagy becsben volt, nem volt szabad rálépni, eldobni. Ha leesett a földre, meg kellett csókolni, de legalább ráfújni.
Székelykevén is volt kenyérszentelés 2018-08-21; 17:33 Sok éves hagyomány szerint Székelykevén is kenyérszentelést tartottak, és nem maradt el a Székelykevei Nyári Est rendezvény sem. Sok külföldről hazalátogató is jelen volt az ünnepségen. Új remény az új kenyér ünnepén 2018-08-20; 16:47 Az új kenyér ünnepén új remény is megfogalmazódott a nagybecskereki református közösségben. Az istentiszteleten kiosztották az úrvacsorát, a közösség pedig adományt kapott a parókia felújítására. Új kenyér ünnep volt Tornyoson 2018-08-20; 17:43 Kétnapos rendezvénysorozatot tartottak Tornyoson az új kenyér ünnepe alkalmából. Augusztus 20. – Az államalapítás és az új kenyér ünnepe - Agroinform.hu. Szent István napja az újkenyér ünnepe is Topolyán 2017-08-20; 21:08 Fiákeres felvonulással érkezett az új kenyér a Sarlósboldogasszony római katolikus templomba. A helyiek családjaikkal és vendégeikkel együtt ünnepeltek.
Bizony a kenyér az a mindennapi megélhetés szimbóluma is egyben. Ha kenyér van, minden van. Sajnos ez mára nem teljesen igaz, illetve tudjuk azt is, hogy a fehér kenyér nem éppen a mi lágy szervezetünknek van kitalálva. Gondolva itt arra, hogy régen az emberek kemény fizikai munkájuk gyümölcseként fogyasztották a kenyeret, nem minden pillanatban. Jó lenne, ha ismét értéke lenne. Nem mindig, mindenhol ezt fogyasztanánk, mivel olcsó és könnyen beszerezhető. Tudjuk, hogy ma a háztartások nagy részében, mint legolcsóbb élelmiszer gyakran előfordul. Amivel nincs is gond, de ma már tanulmányok által is tudjuk, hogy mennyi kell legyen a napi gabonabevitel szervezetünkben. Igyekezzünk ezek alapján megkeresni a legjobb módját a pótlására, illetve az egészségesebb verzió elfogyasztására. Mindenekelőtt pedig mindenért legyünk hálásak. A múltunkért, őseinkért, példáikért, családi történeteinkért és a magasztos gondolatok mellett a kenyérért is. Hálás Ünnepet Mindenkinek! Mitruczky Szandra
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű. I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt ugyan, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa. A szentatya akkor elrendelte, hogy Buda várának a töröktől való visszafoglalása évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.
A Magyarok kenyere programot kommunistázni a '89 előtti előzmények miatt azonban értelmetlen, hiszen – mint láttuk – az ünnepi kenyérnek bőven megvannak az ősidőkbe vezető gyökerei. Címlapon lévő csodálatos kovászos kenyeret Burné Erika készítette és fotózta. Magyar Tudat Next Post Amikor Horthy Miklós kormányzó helyretette Hitlert ked aug 21, 2018 1938. augusztus 21-én, a Horthy Miklóssal folytatott tárgyalások során Adolf Hitler ajánlatot tett Magyarországnak Csehszlovákia felosztására. A kormányzó elutasította a német államfő által felkínált lehetőséget, ezzel – egyelőre – megóvta az országot a háborútól, és keresztülhúzta Hitler közép-európai hódító terveit is. Magyarország külpolitikáját Hitler hatalomátvétele és Németország megerősödése után furcsa […]
2022-07-01 Gyula látnivalók, Gyula programok, Híreink, Kultúra Az elmúlt években tudatosan kialakított rendszer szerint a turisztikai főszezon érkezésével változnak az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. által működtetett kiállítóhelyek nyitvatartási időpontjai. Gyulai vár nyitvatartás 2019 honda. A tavaszi-őszi, a nyári és a téli látogatási renddel az üzemeltető cég a városba érkező turisták szokásaihoz igazítja nyitvatartásait, alkalmazkodva igényeikhez, hogy a lehető legjobban kiszolgálhassa őket. A júliusi-augusztusi időszakban ez a kiállítóhelyek bővített nyitvatartását jelenti; minden helyszín hétfőtől vasárnapig, szünnapok nélkül várja a látogatókat, a két legnagyobb attrakció pedig (idén kiegészülve az utóbbi évek legjelentősebb kiállításának helyszínt biztosító Kohán Képtárral) minden nap hosszított nyitva tartással tekinthető meg. A Gyulai Vár és a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont 9-19 óra között tart nyitva, akárcsak a Kohán Képtár. Utóbbi azonban – a július 24-ig megtekinthető Magyar Géniusz vándorkiállítás ittléte alatt – péntekenként este kilencig várja az érdeklődőket.
Az udvar közepéről induló belső lépcsőkön felkapaszkodva körbesétálhatunk a vár peremén, majd a szűken tekergő csigalépcső tetején a legmagasabb toronyból kémlelhetünk szét a vidéken, körkörös panorámát kapva az alattunk madárperspektívában elterülő városra és a környező tájra. Élmények A várban különféle élményprogramokat is találunk kicsiknek és nagyoknak egyaránt - legyen szó jelmezes tárlatvezetésről, lovagi ceremóniáról, agyagtéglákból való minivár építésről, a középkori kódexek elkészítéséről és megismeréséről, rendhagyó történelemóráról a falak között, vagy akár a helyi ízek kóstolásáról a lovagteremben. Változik a gyulai kiállítóhelyek nyitva tartása – Gyulatelevízió. Az 1964 óta működő Gyulai Várszínház programjainak keretében az épület falai között, nyaranta pedig a tóba nyúló vízi színpadon nézhetünk előadásokat. A várlátogatást érdemes az évente megrendezett Gyulai Végvári Napok rendezvényre időzíteni, ahol színes programok, hősi legendák közt elevenednek meg az egykori csata mozzanatai, vagy összekötni a Kolbászolj velünk! elnevezésű gasztrotúrával, amelynek során kulináris élményekkel is színesíthetjük a programunkat.
Gyula városának jelképe a tó partján álló gótikus téglavár, amely a történelem megelevenítése mellett festői panorámát is nyújt a környékre. Egy kis történelem… A 15. században Maróti János macsói bán építtette gótikus stílusban a várat. Mivel az Alföld térségében a kő hiánycikknek számított, a távoli területekről pedig a szállítása nehézkes és drága lett volna, a helyi agyagból égetett téglákból rakták fel a falakat. A Maróti család kihalásával a vár a következő században királyi birtok lett: Hunyadi Mátyás a fiának, Corvin Jánosnak adományozta. A török közeledtével Kerecsényi László várkapitánynak köszönhetően korszerűsítették az építményt, megerősítették a palánkfalakat, olaszbástyás erődítményt húztak köré, a Körös medréből pedig széles várárkot alakítottak ki – így lett Szigetvár és Eger mellett Gyula az egyik legerősebb végvárunk. Gyulai Vár Nyitvatartás. Az 1566-os ostromban a maroknyinak számító, kb. kétezer védő 63 napig hősiesen ellenállt a harmincezer főt számláló roppant török sereg támadásának. A készletek kifogyása és a járvány kitörése miatt feladott csata után 129 évig török uralom alatt állt az épület.
Vár és programok Gyula központjában, a Várfürdő szomszédságában található a város jelképévé vált gótikus téglavár. A vár építését az 1400-as évek elején Maróti János, macsói bán kezdte meg. A várkápolnát 1445-ben szentelték fel. Az új földesúr nevéhez fűződik a vár fala és a bejáraton belül található lakóépület, valamint a belső várat körülvevő derékvár kialakítása. A vár továbbépítése Mátyás király fiához, Corvin Jánoshoz köthető. Feltehetőleg az ő idejében (1482 és 1504 között) készültek el a belső vár lakóépületei. A derékvár nyugati sarkán az ötszögletű torony helyébe korszerűbb ágyútornyot emeltetett, a ma is álló rondellát. A kettős királyválasztás (1526) után a vár többször gazdát cserélt. 1552-ben a vár királyi vár lett. 1560-ban a török veszély hatására a király Kerecsényi Lászlót bízta meg a vár vezetésével és annak megerősítésével. Gyulai vár nyitvatartás 2012.html. A vár átalakításának tervrajzát Paolo Mirandola itáliai hadmérnök készítette el. A törökök 1566-ban vették be Gyula várát, majd 129 évnyi török uralom után, 1695-ben a vár felszabadult.
Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is. A jövővel, amely érdemben csakis akkor tervezhető, ha a fejlődés fenntartható. Alapvető célunk az volt, hogy hozzájáruljunk a Dél-Alföld országos és nemzetközi megismertetéséhez, az itt élők identitástudatának erősítéséhez, azon felismerés népszerűsítéséhez, hogy a térség gazdasági fejlődésének alapja a fenntarthatóság, a környezet kíméletes használata lehet, ezen keresztül pedig a gazdaság fejlődéséhez, az elvándorlás mérsékléséhez. Ezen gondolatkör mentén szerveztük meg a Kastély kiállítási tematikáját, a leendő programokat, rendezvényeket, illetve próbáltuk megtalálni a létesítmény helyét a térség idegenforgalmi kínálatában. Gyulai Hírlap - Változik a gyulai vár nyitvatartása a hétvégén. Három nagy területet ölel át a Kastély: hagyományok, kultúra és fenntartható fejlődés. Ez a hármas logikailag is jól kapcsolódik egymáshoz: a hagyományok meghatározzák a kultúrát, a szélesebb értelemben vett kultúra alapvetően befolyásolja a jövőt. A hagyományokat egy helytörténeti gyűjtemény és a Dél-Alföldön évszázadok óta együtt élő nemzetiségek néprajzi, népművészeti tárgyainak kiállításával elevenítjük fel.