Kék cápa úszkált a kikötőben, alig karnyújtásnyira a mólótól - videó Az elmúlt hetekben egyre több jelentés érkezett a Földközi-tenger térségéből soha, vagy csak nagyon ritkán látott nagytestű tengeri állatok felbukkanásáról a partmenti vizekben. Amíg alig néhány napja egy méretes barázdásbálnát észleltek a horvát Adrián, addig a toszkán partvidék híres magánkikötője, Cala Galera marinájában pedig egy, a mólótól alig karnyújtásnyi távolságra felbukkanó kékcápára figyeltek fel.
Eltávolítják a cápahálókat a turisták körében népszerű kelet-ausztráliai strandok egy részéről, hogy a bálnák és egyéb nagytestű tengeri állatok ne gabalyodjanak beléjük – írja az MTI. Niall Blair, az új-dél-wales-i kormány gazdasági és vízügyi minisztere elmondta, hogy a hálókat hat hónappal ezelőtt helyezték ki tesztelésre. Mivel egyre több bálna tűnt föl a környéken, a tervezettnél két héttel hamarabb fejezik be a programot. Bár valamivel korábban fejezzük be a tesztelést, így is csaknem hat hónapnyi adatot tudunk biztosítani a cápaszakértőinknek elemzésre. – mondta Blair. A hálók helyett speciális vízi csapdákat fognak használni: például felcsalizott, horoggal ellátott bójasorokat, amik hatékonynak bizonyultak a próbákon. Az elmúlt öt hónapban 29 cápát fogtak be csapdákkal. Egyet kivéve mindet megjelöltek és elengedtek. Eközben a hálókon csak hat cápa akadt fenn. A hálók eltávolításának nem mindenki örül. Neil Cameron, a Byron Bay Boardriders Club elnöke szerint a megjelölés nem fog megakadályozni egy nagy fehér cápát abban, hogy megöljön valakit.
Catalina Pimiento, az egyetem munkatársa, egyben a kutatócsoport irányítója szerint a tragédia méreteit minden másnál jobban jelzik a számok, hiszen a rejtélyes folyamat eredményeként a cápák 8, a teknősök 43, a tengeri madarak 35 százaléka veszett oda, az emlősök között pedig akkora volt a pusztulás, hogy faji sokszínűségük kevesebb, mint a felére csökkent. És bár – írják tanulmányukban a kutatók – az ezt követő időszakban számos új faj alakult ki (így például a jegesmedve, aztán a viharmadarak, illetve a pingvinfélék meghatározott nemei), azt a faji sokszínűséget, amely a kihalás előtt volt megfigyelhető, többé már nem sikerült elérni. Elsősorban a nagy energiaigényű, melegvérű élőlények haltak ki/Fotó: AFP És, ha arra egyelőre nem is sikerült rájönniük a szakértőknek, vajon milyen tényezőkre vezethető vissza az állatok tömeges eltűnése, tippjeik azért vannak. Úgy vélik ugyanis, hogy a példa nélküli pusztulásban nagyon komoly szerepet játszhatott a tenger vízszintjének számottevő ingadozása, ezzel együtt pedig a partvidéki területek adta élettér jelentős csökkenése.
Az adatok egy szerkesztői elbírálás után bekerülhetnek az adatbázisba, és megjelenhetnek az oldalon. Ha rendszeresen szeretnél megfejtéseket beküldeni, érdemes regisztrálnod magad az oldal tetején lévő "Regisztráció" linkkel, mert a bejelentkezett felhasználóknak nem kell visszaigazoló kódot beírniuk a megfejtés beküldéséhez! Megfejtés: (a rejtvény megfejtendő rubrikái) Meghatározás: (az adott megfejtés definíciója) Írd be a képen látható ellenőrző kódot az alábbi mezőbe: A megfejtés beküldése előtt kérlek ellenőrizd, hogy a megfejtés nem szerepel-e már az oldalon valamilyen formában, mert ebben az esetben nem kerül még egyszer felvitelre! Rejtvények teljes poénja elvi okokból nem kerül be az adatbázisba! Lehetőség szerint kérlek kerüld a triviális megfejtések beküldését, mint pl. fal eleje, helyben áll, ingben van, félig ég stb. Ezeket egyszerű odafigyeléssel mindenki meg tudja oldani, és mivel több millió verziójuk létezhet, ezért ezek sem kerülnek be az adatbázisba! A rejtvényfejtés története A fejtörők és rébuszok csaknem egyidősek az emberiséggel, azonban az ókori görögök voltak azok, akik a szájhagyomány útján terjedő rejtvényeket először papírra vetették.
A műholdas térképeket böngészve akaratlanul is feltűnik Szeged északi szomszédságában egy hatalmas kiterjedésű tórendszer, amely csaknem akkora, mint maga az egész város. A szegedi Fehér-tó és a sándorfalvi Fertő napjainkban nem más, mint egy együttesen több mint 2000 hektáron elterülő halastavak rendszere. A gátakkal elválasztott kisebb-nagyobb tavakban a Szegedfish Kft. tenyészti a boltokba és piacokra kerülő édesvízi halfajokat. Fotó: Széll Antal A Fehér-tó mai formáját azonban csak nem egészen száz évvel ezelőtt nyerte el. Az Algyői-főcsatorna megépítése és a gátrendszer kialakítása előtt az ország egyik legnagyobb természetes állapotú szikes tavaként tartották számon. Ennek megfelelően aszályos nyarakon akár ki is száradhatott, a nagyobb hóolvadások után azonban már-már elöntéssel is fenyegette Szeged városát. A szikes pusztával körbeölelt hajdani nagy mocsárvilág nem csak elődeinknek biztosított folyamatos halászati és legeltetési lehetőséget, de mai fejjel szinte felfoghatatlanul gazdag vízi élővilágnak adott otthont.
A hideg idő se tartson vissza minket a természetjárástól, a telelő madarak kedvelt pihenőhelyein ilyenkor is zajlik az élet. Nincs ez másként a szegedi Fehér-tónál sem. A szegedi Fehér-tó az európai madárvonulás fontos állomása, pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló darvak, vadludak és récefélék ezreinek. A fokozottan védett terület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet legnagyobb állóvize, amely valaha időszakos vízállású szikes tó volt. A tórendszer lecsapolt tavain ősszel ezrével időznek a vonuló darvak. Nagy részük már tovább vonult a déli területek felé, az az 1000-3000 példány, melyeket még meg lehet itt figyelni, várhatóan az egész telet a Kárpát-medencében töltik. Ők továbbra is a környező tarlókra, vetésekre, nagyobb gyepekre járnak táplálkozni, késő délutántól pedig kisebb csapatokban húznak be az éjszakázó helyekként használt tavakra. Darvak Sándorfalva mellett. Fotó: Puskás József Mivel ezen az enyhe télen a víz nincs befagyva, a vadludak sem szóródtak szét, legelésző csapataikat a Szalakóta Látogatóközpont melletti Macskási-gyepen is meg lehet figyelni.
A Fehér-tó ragadozómadár fajai is említést érdemelnek. Fészkel a környéken a barna rétihéja, a halászsas, és a vándorsólyom is. Programok a Fehér-tónál Sirály tanösvény A természetbarátok számára szervezett formában mutatják be a szegedi Fehér-tó történetét és gazdag madárvilágát. A 2070 méter hosszú, magyar és angol nyelven is kitáblázott tanösvény a Tisza-völgyi Bemutatóháztól indul, mely az E5. sz. főút 157-es kilométerénél található. Egész évben látogatható gyalogosan és kerékpárral is. Legnevezetesebb látnivalója a Korom-sziget sirálytelepe, amelyet a XI. számú tó közelében felállított kilátótoronyból szemlélhetünk meg. Fotó: A tanösvény érinti a szintén sok madárfajnak otthont és pihenőhelyet nyújtó Csaj-tavat is, ahol a tóra épített madárlesből 269 fajt is megpillanthatunk. Szakvezetővel, maximum 8-10 fős csoportokban látogatható a helyszín. Állomások: 1. állomás: A Szegedi Fehér-tó. 2. állomás: Szikes tóból halastó. 3. állomás: A Fehér-tó madárvilága 4. állomás: Fészkek 5. állomás: Állatnyomok Őszi darules Az alföldi tájak nélkülözhetetlen őszi eleme a darvak vonulása.
főút 157-es kilométerénél található. GPS: 46°20'1, 261"É, 20°3'56, 033" K Tisza-völgyi bemutatóház A tanösvény a Tisza völgyi bemutatóháztól indul. Előre bejelentett csoportok részére természetismereti foglalkozások, gyalogos és kerékpáros túravezetések is igényelhetők. Kerékpárokat a helyszínen korlátozott számban lehet kölcsönözni. Információ: Ábrahám Krisztián környezeti nevelő 30/638-0297, Állomások: 1. állomás: A Szegedi Fehér-tó. 2. állomás: Szikes tóból halastó. 3. állomás: A Fehér-tó madárvilága A Beretzk Péter kilátóból távcsővel jól megfigyelhető a sirálysziget zajos élete 4. állomás: Fészkek 5. állomás: Állatnyomok Egyéb látnivalók a Pusztaszeri tájvédelmi körzetben Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű Pusztaszer község közelében található a gyalogszerrel is jól megközelíthető millenniumi emlékmű. Az un. Árpád-halmon álló obeliszket Kecskemét egykori pusztáján közadakozásból emelték 1902-ben. A Hétvezér Emlékműhöz az 5-ös útról, Kiskunfélegyháza után 19 kilométerrel, balra nyíló dűlőút vezet.
A kardoskúti Fehér-tó Hódmezővásárhely és Orosháza között, Szegedtől mintegy 50 km-re található a kardoskúti Fehér-tó. Az ősi Maros medréből kialakult, mintegy 80 hektár kiterjedésű szikes tavat a hajdani Vásárhelyi-pusztából megmaradt, 8000 hektárnál is nagyobb szikes gyep öleli körül. A Csanádi-puszták A Csanádi-puszták egyik legértékesebb madártani értékét a térség egyetlen túzokállománya (Otis tarda) adja. A terület fokozottan védett fészkelő ragadozómadarai a pusztai ölyv (Buteo rufinus), parlagi sas (Aquila heliaca), a kerecsensólyom (Falco cherrug) és a kék vércse (Falco vespertinus). A Mártélyi Tájvédelmi Körzet A Mártélyi Tájvédelmi Körzet Szegedtől mintegy 30 km-re, a Tisza bal partján terül el több mint 2000 hektáron. Az ártéri vízi világ, melyet a Tisza és mellékfolyói alakítottak ki, mára csak néhány szigetszerű foltban maradt fenn.
Fehér - tó - Szeged Látnivalók - Műemlékek Cím: 6720 Szeged, Föltámadás utca 29. A Kiskunsági Nemzeti Park részét képező Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben fekvő 14 km²-es Fehér-tó Csongrád megyében, Szegedtől északra található. Magyarország legnagyobb szikes tava. Gazdag madárvilága és ősi növényzete miatt fokozottan védett, de vezetővel látogatható terület. A terület az európai madárvonulás fontos állomása, pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló madaraknak. Vonulási időszakban darvak, vadludak és récefélék tömegei láthatók a Fehér-tavon.