Az osztrák jogszabályok nem teszik lehetővé az azonos neműek párkapcsolata esetén az egyik fél gyermekének a másik fél általi örökbefogadását. A kérelmezők a nemzeti jogorvoslati lehetőségeket kimerítve az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, hogy állapítsa meg: a hatályos szabályozás megkülönböztető az azonos nemű párokra nézve. A Bíróság döntése alapján az osztrák hatóságok eltérő bánásmódot alkalmaztak a kérelmezőkkel szemben a különnemű, házasságon kívül élő, második szülőként örökbe fogadni szándékozó párokhoz képest, mikor nem tették számukra lehetővé a közös gyermekként történő örökbefogadást. A fiktív számla az adóhatóság, a Kúria és az Európai Bíróság joggyakorlatában - Adózóna.hu. A döntés az úgynevezett héa-levonások korrekciójáról szól a sale and lease back ügyletek esetében. Érdekességek az EU Bíróságának joggyakorlatából – áfa és felügyelőbizottsági tisztség Egy júniusban meghozott ítéletében az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy önmagában az a tény, hogy valaki nem alá- és fölérendeltségi viszonyban végzi felügyelőbizottsági tevékenységét, nem jelenti automatikusan azt, hogy ő önálló gazdasági tevékenységet folytat az általános forgalmi adó szempontjából.
7. C-293/12. és C-594/12. sz., Digital Rights Írország és Seitling és társai egyesített ügyek: Nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások keretében előállított vagy kezelt adatok megőrzése II. Az EJEB ítélkezési gyakorlatát az alábbi honlapról ismerhetik meg (hivatalosan angolul és franciául, de több nem hivatalos nyelven is):, ahol a "case-law" menüpont alatt találhatók a részletes felsorolások. Az EJEB döntései közül ki kell emelni egy magyar vonatkozású ügyet a közérdekű információkról: A Társaság a Szabadságjogokért kontra Magyar Állam ügyet. A 37374/05. számú ügy következtetése: a közérdekű információkhoz való hozzáférés akadályozása gátolhatja a médiában vagy az ehhez kapcsolódó területeken dolgozókat abban, hogy ellássák a "nyilvános megfigyelő" létfontosságú szerepét, ezzel sérült az EJEE 10 cikke. Az ítélet PDF formában magyarul itt érhető el:%22languageisocode%22:[%22HUN%22], %22appno%22:[%2237374/05%22], %22documentcollectionid2%22:[%22CHAMBER%22], %22itemid%22:[%22001-171368%22]}
C-101/01. sz. Bodil Lindqvist ügy: Alapvető fogalmak meghatározása pl. adatfeldolgozás, érzékeny adatok, személyes adatok interneten való közzététele. 2. C-275/06. Promusicae kontra Telefónica de España SAU ügy: Internetes fáljcserélő szolgáltatás. Az illegálisnak tartott szolgáltatáshoz hozzáférők adatainak kiadása polgári per indítása érdekében. Szerzői jogi védelem. 3. C-524/06. Huber kontra Németország ügy: Külföldi állampolgárokra vonatkozó adatgyűjtés. Állampolgárság szerinti hátrányos megkülönböztetés. Személyes adatok hatóság általi, statisztikai célokra való gyűjtése és tárolása. Szükséges-e a törvényesnek látszó adatkezelés? 4. C-28/08 P. Európai Bizottság kontra The Bavarian Lager Co. Ltd ügy: Intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés. Személyes adatok védelme 5. C-360/10. SABAM kontra Netlog N. V. ügy: Szerzői művek hálózat-felhasználók általi jogellenes használatának megakadályozása. Közösségihálózat-szolgáltatók kötelezettsége. 6. C-291/12. sz., Michael Schwarz kontra Stadt Bochum ügy: Biometrikus útlevél, ujjlenyomatok vétele.
Mikortól jár a családi pótlék, illetve visszamenőleg mikortól lehet igényelni? A családi pótlék az igény benyújtásának időpontjától jár, a jogosultsági feltételek teljesülése esetén. Az igény késedelmes benyújtása esetén visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet megállapítani az ellátást, ha a jogosultsági feltételek attól az időponttól fennállnak. Visszamenőleg két hónapon túl a családi pótlék megállapítására méltányosságból sincs lehetőség. Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell. Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás. Mikor utalják át a család pótlékot 2020-ban? Hamarabb megkapjuk ha számlára kérjük nem postán A családi pótlék utólag kerül folyósításra/átutalásra az igénylő által megjelölt fizetési számlára (bankszámlára/folyószámlára), vagy lakcímére. Amennyiben fizetési számlára kéri az ellátást folyósítani/utalni akkor hamarabb megkapja az ellátást, mert az ellátást számlára utalás esetében a tárgyhónapot követő hónap 3. napjáig, lakcímre történő utalás esetében a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell folyósítani.
Más a helyzet, ha valaki OKJ-s képzésen tanul tovább. Ha ugyanis közoktatási intézményben tanul a gyerek, akkor (ahogy már említettük) jár utána a családi pótlék annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a 20. életévét. Ha elmúlt 20 éves, akkor ugyanaz a helyzet, mintha egyetemen tanulna tovább, vagyis nem jár a családi pótlék, de a gyermekszámba (eltartottként) beleszámíthat, ha kéri a szülő. Például, ha valakinek három gyermeke van, 12, 19 és 22 évesek, és a két idősebb OKJ-s képzésen tanul, akkor a legkisebb és a 19 éves után jár a családi pótlék, a 22 éves után már nem, de a háromgyerekeseknek gyermekenként járó 16 ezer forintos családi pótlékot kérvényezhetik gyerekenként, így 32 ezer forintot kaphat a család. (A kétgyerekeseknek járó összesen 26600 forint helyett. ) És mi a helyzet a családi adókedvezménnyel? Családi adókedvezményt addig vehetünk igénybe a gyerek után, amíg a családi pótlék is jár utána. Viszont továbbtanulóként a gyerekszámba ugyanúgy beleszámít, mint a családi pótlék esetében.