Értékelés: 2 szavazatból Emil 12 éves, jó tanuló. A suli utolsó napjait éli, jön a nagybetűs vakáció. Emil nemcsak hogy jó bizonyítványt visz haza, hanem még dicsérő oklevelet, nem is egy tantárgyból. Ezért jutalomból Berlinbe utazhat a nagymamájához. Emil mamája katonai özvegy, s 140 márkát spórolt a fiának a szünidőre. A vonaton azonban egy úr eltulajdonítja Emil pénzét. Emil ezt már csak akkor veszi észre, mikor leszáll a vonatról. De, se baj, Emil és a detektívek mindent megtesznek azért, hogy a tolvaj nyomára bukkanjanak... Stáblista:
dramaturg Lőkös Ildikó, Szemán Béla dalszövegek Máthé Zsolt díszlettervező / jelmeztervező Rákay Tamás zenei vezető Nyitrai László koreográfus Perjési Patrik a rendező munkatársa Juhász Gabriella súgó Szekeres Vanda rendező Szemán Béla Erich Kästner 1899-ben született Drezdában, és 1974-ben halt meg Münchenben: olyan tér és olyan időszak ez, hogy – kis túlzással – a hetvenöt éve alatt több történt, mint az egész addigi világtörténelemben. Az Emil és a detekíveket úgy tartja számon az irodalomtörténet, mint az első istenigazában urbánus gyerekkönyvet: tehát nem virágos mezőn, sem sűrű, sötét erdőn játszódik, nem is az Óperenciás tengeren meg az üveghegyen is túl, hanem Berlinben, amely város akkoriban, amikor Kästner irodalmi pályafutása berobbant, épp az egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb korszakát élte: a Weimari Köztársaság röpke epizódját. Ezt váltotta fel a legunalmasabb, legegyszerűbben definiálható korszak, a nácizmusé. Ez utóbbiban Kästner ellenállónak számított, bár inkább afféle óvatos duhajnak, még csak nem is emigrált, mint Brecht vagy Thomas Mann, ellenállása kimerült a feddhetetlen erkölcsű polgár fejcsóválásában – de ennyi is elég volt ahhoz, hogy időnként felkeresse a Gestapo, és a könyveit nyilvánosan elégessék.
Erich Kästner • Lőkös Ildikó • Szemán Béla • Nyitrai László • Máthé Zsolt: emil és a detektívek Családi musical két részben bemutató 2021. OKTÓBER 2. Erich Kästner 1899-ben született Drezdában, és 1974-ben halt meg Münchenben: olyan tér és olyan időszak ez, hogy – kis túlzással – a hetvenöt éve alatt több történt, mint az egész addigi világtörténelemben. Az Emil és a detekíveket úgy tartja számon az irodalomtörténet, mint az első istenigazában urbánus gyerekkönyvet: tehát nem virágos mezőn, sem sűrű, sötét erdőn játszódik, nem is az Óperenciás tengeren meg az üveghegyen is túl, hanem Berlinben, amely város akkoriban, amikor Kästner irodalmi pályafutása berobbant, épp az egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb korszakát élte: a Weimari Köztársaság röpke epizódját. Ezt váltotta fel a legunalmasabb, legegyszerűbben definiálható korszak, a nácizmusé. Ez utóbbiban Kästner ellenállónak számított, bár inkább afféle óvatos duhajnak, még csak nem is emigrált, mint Brecht vagy Thomas Mann, ellenállása kimerült a feddhetetlen erkölcsű polgár fejcsóválásában – de ennyi is elég volt ahhoz, hogy időnként felkeresse a Gestapo, és a könyveit nyilvánosan elégessék.
A legenda úgy tartja, hogy ezen az eseményen ő maga is részt vett. De maradt a helyén, Németországban, alámerülve, és kibekkelve a legrosszabbakat. Kästner irodalmi berobbanása amúgy épp az Emil és a detektívekkel kezdődött. 1928-ban írta, rá egy évre jelent meg, és attól a pillanattól fogva szerzője jelen volt a német irodalom fősodrában. Pedig csak gyerekkönyv az Emil – de a tartalma éppenséggel felnőtt olvasmányként is abszolválható. Emilt a mamája az istenhátamögötti kisvárosból, ahol élnek, elküldi a rokonokhoz Berlinbe, világot látni. Ad vele némi pénzt, nem sokat, de eleget ahhoz, hogy fájjon, ha ellopják – és el is lopják, már a vonatúton, egy bácsi a kupéból. Emil tudja, hogy ő a tolvaj – de annál kevesebb, vagy inkább több esze van, semhogy rendőrért kiáltson, maga ered tehát a tolvaj nyomába a nagyváros labirintusában. Vándorlása során segítőtársakra talál néhány hasonló korú berlini kölök személyében, aztán addig hajkurásszák a tolvajt, míg végül az kénytelen lesz feladni és rendőrkézre kerülni – ahol kiderül róla, hogy nem Emil pénzének lenyúlásával kezdte a bűnözői pályafutását, hanem nagypályás bankrabló őkelme.
Az első világháború végeztével kitüntetéssel érettségizett, és elnyerte Drezda város arany ösztöndíját. 1919 őszétől Kästner Lipcsében tanult történelmet, filozófiát, germanisztikát és színháztudományokat. Tanulmányait újságírói és színikritikusi bevételeiből finanszírozta. A baloldali Neue Lepziger Zeitung szerkesztője volt. 1927-ben egy erotikus verse miatt elbocsátották a szerkesztőségből. Még ugyanebben az évben Berlinbe költözött, ahol Berthold Bürger álnéven kulturális cikkeket írt a Neue Leipziger Zeitungnak. Kästner berlini korszaka (1927-től a Weimari köztársaság 1933-ban bekövetkezett végéig) volt a legtermékenyebb. Rövid idő alatt Berlin egyik legfontosabb szellemi alakjává vált. Versei, glosszái, riportjai és recenziói különböző berlini sajtóorgánumokban jelentek meg. Külső munkatársként rendszeresen írt a Berliner Tageblatt és a Vossische Zeitung napilapnak, illetve a Die Weltbühne folyóiratnak. Az 1998-ban megjelent összes műveinek utószava szerint dokumentálhatóan 350 cikke jelent meg 1923 és 1933 között; a tényleges szám ennél nagyobb is lehet.
3800 Ft Egy kiskamasz csapat bankrablót fog. Emil nagy kalandja hús-vér kisfiúk saját furfangjának és bátorságának története, mert Kästner megfogadta a baráti tanácsot: "Írjon olyasmiről, amit ismer. Írjon a földalattiról, szállodákról meg egyéb ilyen … Leírás Egy kiskamasz csapat bankrablót fog. Emil nagy kalandja hús-vér kisfiúk saját furfangjának és bátorságának története, mert Kästner megfogadta a baráti tanácsot: Írjon olyasmiről, amit ismer. Írjon a földalattiról, szállodákról meg egyéb ilyen dolgokról. S írjon gyerekekről, olyanokról akikkel naponta találkozik az utcán. És az a legvonzóbb benne, hogy az ifjú olvasó is magára ismerhet a kaland hőseiben. További információk Szerző Kästner, Erich Előadó Szervét Tibor Kiadó Titis Kft. Játékidõ 3 óra (1 MP3 CD) Formátum letölthető Műfaj Regény A felolvasás nyelve Magyar Érdekelhetnek még…
dramaturg: LŐKÖS ILDIKÓ, SZEMÁN BÉLA dalszövegek: MÁTHÉ ZSOLT díszlettervező / jelmeztervező: RÁKAY TAMÁS zenei vezető: NYITRAI LÁSZLÓ koreográfus: PERJÉSI PATRIK a rendező munkatársa: JUHÁSZ GABRIELLA súgó: SZEKERES VANDA rendező: SZEMÁN BÉLA
Az Országos Kéktúra egy országos, kék jelzésen fut. Nincsen maga a jelzés nevesítve, mint ahogy az Alföldi Kéktúra esetében sincs alföldi kék jelzés, hanem van a kék jelzés, ami Szekszárdtól Sátoraljaújhelyig fut, és ennek a kék jelzésnek a végig járására van kiírva egy túramozgalom. Az OKT esetében a jelzés neve kék jelzés, és legfeljebb jelzőként csatlakozik hozzá az országos, nem tulajdonnévként. Az Alföldi Kéktúra pecsételőhelyei • Lista » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. Ez a keveredés sajnos a cikk többi részében is jelen van, nem lehet tudni, hogy miről szól, az Országos Kéktúráról, mint túramozgalomról, vagy az alatta futó kék jelzésről. vita 2022. február 6., 16:05 (CET) [ válasz]
Az Országos Kéktúra hatodik szakasza is a Balaton-felvidéken keresztül kalauzolja a túrázni vágyókat. A Badacsonytördemictől Nagyvázsonyig tartó szakasz 45 kilométer hosszú és egy-két szakasza már igen nehéznek mondható. A badacsonytördemici vasútállomástól folytatjuk utunkat, mely fokozatosan válik egyre meredekebbé. Ahogy emelkedünk, egyre szebb kilátás nyílik a falura és a Balatonra. Hamarosan elérjük a Bujdosók lépcsőjét, mely két szakaszban összesen 589 lépcsőfokból áll. Hármashatár-hegy kéktúra | Egy hullámhosszon. A lépcsősor tetején pihenőhely várja a megfáradt turistákat. Szép kilátásban és tulajdonképpen kilátókban is igen gazdag a szakasz első része, rövidtávon belül több ilyet is érint a túra útvonala. A pihenőhelytől nem messze, (a túra útvonalától kissé eltérve) áll a Tördemic-kilátó de a kék jelzést követve is kilátóponthoz érünk. A Ranolder-kereszt alatti kilátóteraszról a túra talán legszebb panorámáját láthatjuk. A mintegy 400 méter magasan álló hatalmas kőkeresztet 1857-ben Ranolder János veszprémi püspök emeltette.
Igen nehéz ez a szakasz, hiszen egy meredekebb lejtőn való ereszkedés csaknem olyan kimerítő, mint az emelkedők megmászása. A túra Mindszentkála és Szentbékkálla közötti szakaszán ritka természeti jelenséget láthatunk, az úgynevezett Kőtenger az egykori Pannon-tenger aljzatának maradványa. A különböző formájú kődarabok vulkanikus utóműködés során jöttek létre. A túra útvonala nagyjából a Kőtenger közepén vezet át, de érdemes bejárni a környéket is. Szentbékkállára érve pecsételnünk kell, majd indulhatunk tovább, hiszen még egy bő húsz kilométeres szakasz vár ránk a túra végállomásáig. Amennyiben a túra első szakaszát elneveztük a kilátók szakaszának a mostani záró etapot nyugodtan nevezhetjük a romok szakaszának. Kezdésnek ott volt a Csobánc tetején álló várrom, majd itt Szentbékkálla közelében találjuk a velétei palotaromot, mely valószínűleg a veszprémi püspököt szolgálta hajdanán és a töttöskáli templomromot is, mely a XII-XIII században épült és egy török korabeli újjáépítést követően egészen a XIX századig állt.
Nem lesz sok időnk azonban, mivel a táv felénél sem járunk s a következő pár órában el kell érnünk a régen a Vécsey-uradalom gazdasági központjaként működő Buzitapusztán keresztül Nyíracsád központját. A túranap hosszabbításához és színesítéséhez ajánljuk a TEKA-kártya szállás, utazás és program kedvezményeit. A több száz szolgáltatás közül itt választhatsz az útvonalnak és terveidnek megfelelőt.