): Lenyomatok 5. (Kriza Könyvek, 27. Kolozsvár, 2006 JAKAB Albert Zsolt – PETI Lehel: Átszerveződő identitások a kettős állampolgárság kudarca folytán. Korunk. 3. f. XVI. (2005) 1. 118–121. JAKAB Albert Zsolt – PETI Lehel: A kettős állampolgárság kudarcának rituális válaszreakciói a nyilvánosságban. Székelyföld. IX. (2005) 12. 107–124. JAKAB Albert Zsolt: (Emlék)táblák és valóság(ok). (2003) 3. 72–73. JAKAB Albert Zsolt: Emléktábla-állítás Kolozsváron. In: Szabó Á. ): Lenyomatok 2. (Kriza Könyvek, 19. Kolozsvár, 2003 135–158. JAKAB Albert Zsolt: "Ez a kő tétetett…" A város emlékezetének térbeliesítése. XV. (2004) 10. 6–14. JAKAB Albert Zsolt: "Ez a kő tétetett…" Az emlékezet térbeliesítése Kolozsváron. In: Geambaşu Réka (szerk. ): RODOSZ-tanulmányok 2004. Társadalom- és humántudományok. Kriterion Könyvkiadó. Kolozsvár, 2005 225–238. JAKAB Albert Zsolt: 1848–1849 emlékezetének kialakítása Kolozsváron. In: Jakab Albert Zsolt – Szabó Á. Kolozsvár, 2005 29–46. JAKAB Albert Zsolt: A kollektív emlékezet szervezése Kolozsváron 1989 és 2004 között.
). " Értéktárunk nem mennyiségi kérdés ". Erdélyi Riport, 1, 11. o. (Hozzáférés ideje: 2020. ) ↑ Az értéktárról. ) ↑ Az szövegtárról. ) ↑ Jakab Albert Zsolt kutatói adatlapja a Magyar Tudományos Művek Tárában. MTMT. ) ↑ Gozner Gertrud: Tanulmánykötet a nemzeti kisebbségek helyzetéről. Krónika, 2010. június 10. ) ↑ A kolozsvári emlékkiállítás történetéről jelentek meg könyvek. Transindex, 2012. augusztus 18. ) ↑ Sipos Zoltán: Mi rejlik a magyar-román szobor- és táblacsaták mögött? (interjú). Transindex, 2013. március 25. ) ↑ (2018) "Patrimonizációs, emlékezési gyakorlatok Erdélyben. (Kérdezett Keszeg Vilmos – Bakos Áron – Dimény Hajnalka – Erdei Virág. )". Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények LXII (2), 153–178. ↑ Debüt-díj. ) ↑ Jankó János-díj. Magyar Néprajzi Társaság. ) ↑ Jelismervény-birtokosok. Magyar Szemiotikai Társaság. ) ↑ Ők az idei EMKE-díjasok. Szabadság, 2019. április 9. ) ↑ Kiss Judit: Elismerés a gazdagítóknak, továbbadóknak: átadták az "erdélyi Oscar-díjakat" Kolozsváron.
JAKAB Albert Zsolt: Lázadó szövegek: a diákfirkák. A Hét. Közéleti és művészeti kritikai lap. Új folyam. II. 2004. dec. 6. 51–52. JAKAB Albert Zsolt: Firkáló és politizáló ifjúság Kolozsváron. (2005) 11. 69–80. JAKAB Albert Zsolt: A firkálás helye, motivációi és szerepe a diákkultúrában. In: Ekler Andrea – Mikos Éva – Vargyas Gábor (szerk. ): Teremtés. Szövegfolklorisztikai tanulmányok Nagy Ilona tiszteletére. (Studia Ethnologica Hungarica VII. ) L'Harmattan Kiadó. Budapest, 2006 354–370. JAKAB Albert Zsolt: Firkás város. Kolozsvár, 2007 161–193.
"A 20. század közepétől fokozatosan bontakozott ki az a (történelem)antropológiai irányzat, amely rendre a figyelem középpontjába állította a folyó időhöz, a múlthoz és a múlt reprezentációjához, a történelemhez való viszonyulás típusait, az időtartamokat, a korszakok retorikáját, a történetiség rendjeit. Ezzel egyidőben erősödött fel az emlékezet, valamint az emlékezés rituális kereteinek, az emlékező embernek a vizsgálata. Jakab Albert Zsolt erre alapozta Kolozsvár és a város társadalmának kutatását, amikor a különböző forrásokból összegyűjtötte a város terében elhelyezett feliratok, emléktáblák és szobrok szövegét, rekonstruálta az emlékállítás rítusát, az emlékjelek életpályáját. Több mint fél évezred közel 800 emlékállításának adatait. A szerző szándéka világos és jelentős. Egyetlen forrástípust használva azt követi nyomon, hogy a 15. század közepétől Kolozsváron hogyan statuálódik és alakul szociális cselekvéssé az emlékezés, milyen tartalmak megörökítésére és elevenen tartására vállalkozik a helyi magyar társadalom, s az ezt irányító társadalmi elit.
248 p. (Társszerkesztő: Bata Tímea) Változó ruralitások. A vidékiség mai formái. (Kriza Könyvek, 45. ) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2019. 264 p. (Társszerkesztő: Vajda András) A néprajzi örökség új kontextusai. Funkció, használat, értelmezés. (Kriza Könyvek, 43. ) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2018. 240 p. (Társszerkesztő: Vajda András) Cehii din Banat. (Colecția Minorități. ) Institutul pentru Studierea Problemelor Minorităţilor Naţionale, Cluj-Napoca, 2018. 328 p. (Társszerkesztő: Peti Lehel) Slovacii din România. 448 p. (Társszerkesztő: Peti Lehel) Aranyhíd. Tanulmányok Keszeg Vilmos tiszteletére. Kriza János Néprajzi Társaság – BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet – Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2017. 1088 p. (Társszerkesztő: Vajda András) Örökség, archívum és reprezentáció. (Kriza Könyvek, 40
A szoba egy megható, de cseppet sem szentimentális, sokrétű, de cseppet sem túltelített, hiteles, de cseppet sem száraz mű.
Robert De Niro egy szoba miatt kezd háborúba az unokájával új filmjében ORIGO CÍMKÉK - A szoba Sur imdb Emma Donoghue © AFP / Angela Weiss Mi volt a legjobban eső visszajelzés, akár a könyvvel, akár a filmmel kapcsolatban? E. : Mindig nagyon megható, amikor az emberek azt mondják, hogy mennyire emlékezteti őket A szoba a saját életükre. Persze itt nem az emberrablásra kell gondolni, egyszerűen a karakterek, a családtagok közötti kapcsolatok indítanak be olyan folyamatokat a nézőkben vagy olvasókban, ami különböző emlékeket hoz elő bennük. Néha arról írnak nekem, hogy Jack az unokájukra emlékezteti őket, mások pedig az elromlott házasságukat látják a nagyszülők kapcsolatában. Kapott valaki olyantól elismerő szavakat, akit ön is nagyra tart? E. : Igen, a napokban például odajött hozzám Kirsten Dunst, aki nagyon szenvedélyesen mesélt nekem a filmmel kapcsolatos élményeiről. Az ilyen találkozások mindig nagy izgalommal töltenek el. Többször említette, hogy A szoba egy feminista történet. Milyen értelemben?
De vissza a filmhez! A film Emma Donoghue azonos című regényéből készült – a forgatókönyvet is Donoghue írta -, az írónő pedig elsősorban Natascha Kampusch és az őt elrabló Wolfgang Priklopil esetéből merített ihletet. Rendezőként az ír Lenny Abrahamson talán furcsa választás volt az Amerikában játszódó – de valójában Kanadában forgatott filmez. Addigi munkái, mint a fején papírmasé figurával játszó Michael Fassbender főszereplésével készült Frank (2014) vagy a Mit tettél, Richard? (2012) tinidráma teljesen más irányba mutattak, de hamar kiderült, hogy nagyon is fekszik neki A szoba története. Amit percre pontosan bontott ketté, az első fél a szobában játszódik, és olyan, mint egy krimi, ahogy Anyu kidolgozza Jack szökésének tervét, amelynek megannyi buktatója van. A második rész immár hazatért Anyuról szól, aki képtelen megszokni régi-új életét, a tág tereket, a sok embert, még mindig munkálkodnak benne a túlélési ösztönök és a beleivódott rettegés a férfitól, aki elrabolta, fogva tartotta és minden egyes este megerőszakolta.
Bátor szerepvállalások, elkötelezett, manírmentes alakítások - a siker kapujában a kritikuskedvenc színésznő.