Ferencz I. Szabolcs Született 1967. október 9. (54 éves) Temesvár Állampolgársága magyar, német, román Foglalkozása közgazdász, üzletember Tisztség vezérigazgató (2019–, FGSZ Földgázszállító Zrt. ) Iskolái Bartók Béla Líceum (1986) Regensburgi Egyetem (1996) German Marshall Fund ösztöndíj (1999. ) Thunderbird School of Global Management (2012) Ferencz I. Szabolcs ( Temesvár, 1967. –) FGSZ Földgázszállító Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szabolcs I. Ferencz - Szabolcs I. Ferencz - abcdef.wiki. [1] Magyarország egyetlen földgázszállítási rendszerüzemeltetőjénél a stratégiai irányításért felel, továbbá felelősségi körébe tartozik többek közt az üzletfejlesztés, a HR, a jog, valamint a nemzetközi- és közkapcsolatok irányítása. Szakmai tapasztalata Pályafutását kormányzati és politikai kommunikációs területeken kezdte. 1998 és 2000 között a Miniszterelnöki Hivatal Kommunikációs Központjának vezetője, majd a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának miniszteri kabinetfőnöke, továbbá a Művészetek Palotája építéséért felelős miniszteri biztos. 2003 és 2009 között a MOL-csoport alelnökeként és kommunikációs igazgatójaként a regionálisan növekvő vállalatcsoport teljes kommunikációs tevékenységéért felelt, lefedve többek között a PR, marketing kommunikáció, márkafejlesztés és társadalmi szerepvállalás területeit.
Ferencz I. Szabolcs, a Mol Rt. kommunikációs igazgatója a Mol-jegyzés elhalasztása kapcsán azt emelte ki, hogy a visszajelzések, illetve az érdeklődés kifejezetten pozitív és komoly volt, azonban a sajnálatos piaci események miatt a Mol és az ÁPV a kibocsátás elhalasztásáról döntött. A Mol 4 százalékos sajátrészvény-csomagjának sorsáról egyelőre nem született döntés. László Csaba pénzügyminiszter a Reutersnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a papírokat túljegyezték, de a kínált ár túl alacsony volt, ezért döntött a kormány a halasztás mellett. A PM vezetője szerint nem érdemes olyan áron eladni a Molt, amely nem tükrözi a társaság tényleges értékét. Ferencz i szabolcs 2. A papírokat egy későbbi időpontban, elfogadhatóbb áron tervezik értékesíteni, a privatizáció várhatóan jövőre folytatódik - vélekedett László Csaba, aki hangsúlyozta, hogy a mostani halasztás nem érinti a költségvetést, mert az ÁPV Rt. már nagyjából teljesítette idei 196 milliárd forintos bevételi előirányzatát. Tájékoztatás A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik.
2010. óta a MOL Nyrt. szabályozási és közkapcsolati igazgatója. 2000. és 2010. között a magyar energetikai kormányzaton belül különböző szakértői és vezetői pozíciókat töltött be. 2018. július 1-jétől az FGSZ Felügyelőbizottságának tagja. 2016. óta a Jedlik Ányos Elektromobilitási Klaszter értékelő bizottságának tagja. Ferencz i szabolcs o. és 2013. között a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara Energiaügyi és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke. között az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (ACER) Adminisztratív Bizottsági póttagja. 2009. között a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség Igazgatótanácsának elnöke. 2008-ban az MVM Igazgatóságának tagja. 2007. és 2008. között a Paksi Atomerőmű Igazgatóságának tagja. 2001. és 2007. között a Dunamenti Erőmű Igazgatóságának tagja. Labancz Péter Labancz Péter Dániában szerzett diplomát, szakmai karrierjét ugyanitt kezdte beszerzés, logisztika és ellátásilánc-menedzsment terüakmai és beszerzési vezetői tapasztalatait a nemzetközi szállítmányozás és logisztika, a hajógyártás, az ipari gyártás, valamint az olaj- és gázipar területén szerezte.
A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében Mmtv. szerinti felülvizsgálattal érintett személyek esetében a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig, Mmtv. szerint a komplex minősítés alól mentesülő személyek esetében a rokkantsági ellátás időtartama alatt, megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is, aki 2011. december 31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősült vagy foglalkoztatása alapján a munkáltató 2011. decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült. kötelezettség mértéke rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év. 2019. január 1-jétől az alapbér kötelező legkisebb összege havibér alkalmazása esetén 149 000 forint.
Rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a munkaadó akkor, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt, de az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát. Kit nem terhel ez a kötelezettség? Az előzőektől eltérően mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti honvédségi szervezet. Hogyan kell megállapítani a létszámot? Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni.
Kisebb mértékben, de olyan eset is előfordul, hogy az adózó átlépi a 25 fős foglalkoztatási küszöböt, ugyanakkor megfeledkezik a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségéről. Ügyelni kell arra is, hogy a munkavállalónak megfelelő igazolással kell rendelkeznie ahhoz, hogy megváltozott munkaképességűként figyelembe vehető legyen. A tapasztalat az, hogy ez az igazolás nem minden esetben áll a munkáltató rendelkezésére. Gyakran előforduló probléma az is, hogy az igazolás ugyan tartalmazza az egészségkárosodás vagy a munkaképesség-csökkenés jogszabályi mértékét, de a munkáltató figyelmen kívül hagyja az igazolás időbeli hatályát. Vonatkozó jogszabály: A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szabályait a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv. ) 7. pontja tartalmazza, ezen belül a 22-24. §-ok rendelkeznek a rehabilitációs hozzájárulásról. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege, mértéke: A hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.
A foglalkoztatónak a megváltozott munkaképességű munkavállalókról – a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából – nyilvántartást kell vezetnie. Ennek tartalmaznia kell az érintettek személyazonosító adatait és TAJ számát, a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaképesség-változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a sajátos nevelési igény vagy fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okiratok másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni. A sajátos nevelési igényre vagy a fogyatékosságra vonatkozó adat a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig, de legfeljebb a 23. életév betöltését követő 5 évig kezelhető. Széles Imre (2022-02-09)