Arany János estéje, Sinkovits Imre Arany János: Ősszel (elemzés) – Jegyzetek A magyar irodalom trtnete / Az "ltalnos emberi" jegyben Arany János: Kozmopolita költészet Kozmopolita költészet – Arany János-emlékév 2017 - OSZK Legalább olyan fontos, hogy mi magunk, akik a történet főszereplői vagyunk, kommunikáljunk és beszéjünk a saját jövőnkről, értsük és megértsük azt, hogy mit is akarunk tulajdonképpen. Gondolatokat és javaslatokat osszunk meg egymással, majd megoldást keressünk. Arany jános kozmopolita költészet elemzés minta. Éppen ezért hoztuk létre ezt az internetes felületet, hogy szó essen mindenről, ami velünk és körülöttünk történik, természetesen a Székelyföld autonómiájának prizmáján keresztűl, legyen az politika, sport vagy irodalom. Azt szeretnénk, hogy az oldal látogatói számára nyílvánvaló legyen, hogy számunkra, Székelyföld lakóinak számára miért fontos a többségi hatalom számára oly gyanakodva figyelt, bírált és ugyanakkor rettegett Autonómia Statútum. Világossá kell válnia, hogy miért ragaszkodunk foggal körömmel az anyanyelvi oktatáshoz, legyen szó akár az elszigetelt településen levő néhány gyerekkel működő elemi osztályról, vagy az önálló Tudományegyetemről.
Kis-szerű az oly elsőség, Amit a szomszéd se sejt? Nincs erőnkhöz méltó verseny? Dalra itthon tárgy elég? Nem férünk a kontinensen, Albion is kéne még?... Légy, ha birsz, te "világ-költő! " Rázd fel a rest nyugatot: Nekem áldott az a bölcső, Mely magyarrá ringatott; Onnan kezdve, ezer szállal Köt hazámhoz tartalék: Puszta elvont ideállal Inkább nem is dallanék. Arany János: Kozmopolita költészet (Részlet) A vers keletkezése idején következett be a magyar irodalom újabb korszakváltása, amely azonban nem volt konfliktusmentes. Arany ugyan nem volt ellenséges az újonnan fellépő, nem ellene, hanem a népnemzeti iskola epigonjai ellen harcot hirdető költőkkel – akik között Reviczky Gyula kivételével igazán tehetséges kevés volt –, de elszigetelődött az újabb irodalmi jelenségektől, melyeket a Gyulai Pál vezette, őt körülvevő akadémiai kör elutasított. Arany János Kozmopolita költészet című versének elemzése. (A Nyugat költői fellépésére még harminc évet várni kell. ) A vers keletkezése idején Arany már alig tudott olvasni, felolvastak neki, erősen megválogatva a neki szánt információkat és műveket.
- U - U U - - - Rázd fel a rest nyugatot: - U U - U U - Nekem áldott az a bölcső, U U - - U U - - Mely magyarrá ringatott; - U - - - U - Onnan kezdve, ezer szállal - - - U U - - - Köt hazámhoz tartalék: - U - - - U - Puszta elvont ideállal - U - - U U- U Inkább nem is dallanék. - - U - - U - S hol vevéd gyász tévedésed. - U - - - U - - Hogy faját s a nemzeti - U - U - U U Bélyeget, mit az rávésett, - U - U - - - - A nagy költő megveti? U - - - - U U Hisz forgattam, a javából, - - - U U U - - Én is egypárt valaha; - U - - U U U Mind tükör volt: egymagából - U - - - U - - Tűnt nekem föl nép, s haza. - U - - - U U És ne gondold, hogy kihalnak - U - - - U - - Sujtott népek hirtelen, - - - - - U U Amig össze-zeng a dalnok U U - U - U - - S a nemzeti érzelem. Arany János Kozmopolita Költészet Elemzés. U - U U - U - Tán veszélyt, vagy annak látszót - U - U - - - - Vélsz a honra tűnni fel: - U - U - U - Hát van lelked, a szent zászlót - - - U U - - - Épen akkor hagyni el!? - U - - - U U Oh, ha méltóbb s új kobozzal - U - - - U - U A megifjodott hazát U U - U - U - Zönghetném még Homérosszal; - - - - U - - - Ne csak mindig panaszát!
Kis-szerű az oly elsőség, Amit a szomszéd se sejt? Nincs erőnkhöz méltó verseny? Dalra itthon tárgy elég? Nem férünk a kontinensen, Albion* is kéne még? … Légy, ha birsz, te "világ-költő! " Rázd fel a rest nyugatot: Nekem áldott az a bölcső, Mely magyarrá ringatott; Onnan kezdve, ezer szállal Köt hazámhoz tartalék: Puszta elvont ideállal Inkább nem is dallanék. S hol vevéd gyász tévedésed, Hogy faját s a nemzeti Bélyeget, mit az rávésett, A nagy költő megveti? Hisz forgattam, a javából, Én is egypárt valaha; Mind tükör volt: egymagából Tűnt nekem föl nép, s haza. És ne gondold, hogy kihalnak Sujtott népek hirtelen, Amig össze-zeng a dalnok S a nemzeti érzelem. Tán veszélyt, vagy annak látszót Vélsz a honra tűnni fel: Hát van lelked, a szent zászlót Épen* akkor hagyni el!? Oh, ha méltóbb s új kobozzal A megifjodott hazát Zönghetném még Homérosszal; Ne csak mindig panaszát! Arany János: KOZMOPOLITA KÖLTÉSZET | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. De legyek, ha veszni sorsa, Húnyó nép közt Osszián, Inkább, hogysem dalok korcsa Közönyös harmóniám! (1877) Ám terjessze a hatalmos Nyelvét, honját, istenit!
S hol vevd gysz tvedsed, Hogy fajt s a nemzeti Blyeget, mit az rvsett, A nagy klt megveti? Az Ősszel 1850 októberében íródott. Érzelmi-hangulati téren, végkicsengésében és szerkezetében is hasonló a Letészem a lantot című vershez. Arany alapérzelme itt is az a csalódottság és keserűség, amelyet a szabadságharc kudarca és Petőfi elvesztése váltott ki benne. Ehhez személyes veszteségek, családi gondok is járultak. Nem véletlen, hogy az 1850-es években Nagykőrösön írt verseinek jellemző műfaja az elégia és az elégiko-óda, jellemző vonásuk pedig az értékszembesítés, a rezignáltság és a beletörődés. Ősszel Híves, borongó őszi nap; Beült hozzám az únalom: Mint a madár, ki bús, ki rab, Hallgat, komor, fázik dalom. Mit van tennem? Arany jános kozmopolita költészet elemzés példa. olvasni tán…? Maradj Homér, fénydús egeddel, Maradj te most! … Jer Osszián, Ködös, homályos énekeddel. Mert fájna most felhőtlen ég, Mosolygó, síma tengerarc, Élénk verőfényes vidék – Óh, fájna most nekem e rajz! Kék fátyol messze bérc fokán – Arany hajó, mely futva szegdel Bibor habot… Jer Osszián, Ott kéken a Zeüsz-lakta domb; Itt zölden a nyájas sziget; Fölötte lomb, alatta lomb, Árnyas berek, zengő liget, – Hullám-mosott gazdag virány – Fehér juhak s tulkok sereggel – Minő kép ez!
Tamkó Sirató Károly versei.............. Szélkiáltó Hol a sziklaszél kiálló, oda szállt, és ott kiált a tarka tollú szélkiáltó. Bekiáltja éjbe-télbe: a hidegnek végre vége. Kék napsütés rügyet fakaszt… Kikiáltom a szép tavaszt! Libegő Nem is máma, nem is holnap, de jövőre felülök a zugligeti libegőre! Fenn a kék egek. Lenn az emberek. Mint a napfény, mint a madár, köztük lebegek. Köztük libegek. Szekeres Telitalpas-tenyeres szekeres, hej, Szekeres! A két lovad vasderes. Hajad, bajszod tűzveres. Karod hiába eres. Csak aszondom: ne nevess! Ne nevess: mert kifut a bableves!!! Örömhír Megjött a hír, az örömhír: kikeltek a gulipánok, ugyanúgy a tulipánok, tojásból a gulipánok, hagymából a tulipánok, csipognak a gulipánok, pompáznak a tulipánok, áldomásra arra járok, lelkesedve felkiáltok: nincs is ennél szebb muri tán, szebb muri tán, egy gulipán – egy tulipán, egy tulipán – egy gulipán! Kass János rajza
Szállítás: 2-4 munkanap Tengerecki Pál Szil, szál, szalmaszálecki, becki, tengerecki, Tengerecki Pál! Ki ne ismerné a régi mondóka... Törzsvásárlóként: 170 pont Szélkiáltó Kék napsütés rügyet fakaszt, Kikiáltom a szép tavaszt! - írja a költő címadó versében. Friss... Dimenzionista manifesztum Tamkó Sirató Károly - szellemi életünk, művészet- és irodalomtörténetünk méltatlanul elfeledett... 361 pont Pinty és ponty Tamkó Sirató Károly háromrészes gyermekvers-válogatásának utolsó kötete a pintyekről és a... 190 pont Régóta várt kötet Tengerecki Pállal és a nyakatekert rímekkel. Tengerecki hazaszáll 2005-ben Tamkó Sirató Károly születésének századik évfordulóját ünnepeljük. Kiadónk a centenárium... Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
A kiskakas Kukurikú... Megszólalt a kiskakas, tarkatollú, tarajas: KUKURIKÚ... a diófa de magas! Az én hangom magasabb... oda száll föl Kukurikú... ahol jár a tüzes nap! Határtalan Gazdag vagyok, határtalan. Azt sem tudom, hány ingem van! Hány ingemen hány gomblyuk van, hány gomblyukban hány gombom van! Narancsszüret Délibábos Karancson négy fán nő a narancsom. S hogyha jő a narancsszüret, gyújtok egy nagy örömtüzet, s harsány hangon harsogom a parancsot: parancsoljon Karancson narancsot! Rokodál Rádi rádi rokodál! Az én tyúkom de kárál, nemcsak kárál- kotkodál: aranytojást tojik már. Aranytojást behoztam, patakvízben lemostam, lassú lángon sütöttem, vacsorára megettem. Az én tyúkom jól tudja, mi a dolga naponta, kis gazdája mire vár: kárál, tojik, kotkodál... Rádi rádi rokodál! Tengerecki Pál Szil szál szalmaszál! Merre jár a Pál? Tenger szélén? Hegyek élén? Havas sziklák meredélyén? Hol bolyong a messzivágyó, tűzhegyjáró, felhőszálló Tengerecki Pál? Hol a Bajkál halat dajkál, kis pej lován ott poroszkál.
[Total: 2 Average: 1. 5/5] Grönlandban egy jeges tóba, párás, forró forrás mellett fürdött egyszer két szép fóka. A gleccserről nézte őket három apró eszkimóka. Ebből lett a csuda móka: pengett a jég, zengett a szél.. Táncolni kezd a két Fütyült nekik, dalolt nekik a három kis Békességben élt a világ. Az eszkimók hahotáztak, a fókák bukfencet hánytak. Pengett a jég, zengett a szél… a gleccserek közt vígan így eszkimókáztak.
Hol porzik a nagy zuhatag, arany szitakötőt itat. Megfújja fény-trombitáját, felölti neon-ruháját. Viharcsónak legelején száll a tűztenger tetején. Göncölszekér útját rója ezüstszínű űrhajója. Varázsdallal, muzsikával harcot vív a Fagykirállyal. Siklik villanyfelhők szélén, kóborol a tenger mélyén. Szil szál szalmaszál! Gyere haza, Pál! Vándor kedved meddig éled? Játszanék már újra véled. Messzeségből hozzám térj meg! Tőlem többé el ne tévedj, ecki, becki, tengerecki, Tengerecki Pál! Tengerecki hazaszáll Szil szál szalmaszál! Merre járt a Pál? Merre járt a messzivágyó jéghegyjáró felhőszálló Tengerecki Pál? Ment, amerre szeme látott... Bebolyongta a világot - s belefáradt már. Lova üget... Gépe dörög... Magában ő így füstölög: Mért is menjek Tangerbe - fulladni a tengerbe! Gyötörjön a zsába - nyirkos Kambodzsába?! Nagy melegbe, nagy hidegbe - izzadjak-fázzak Tibetbe?! Sürgönyözhet Jereván: -Tengerecki, gyere mán! Üzenheti Bábel: - engem ne hibázz el! Suttoghatja Nápoly: - engem holtig ápolj!